Az idei év első kilenc hónapjában 2008 hasonló időszakához képest 36 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója. A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek, de élen járnak a turizmussal kapcsolatos vállalkozások, valamint az ingatlangazdálkodás is.
A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2009 első kilenc hónapjában 36 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. E tekintetben a csúcsot 2009 évvégére esetleg 2010 évelejére várja a Coface.
fizetésképtelenségi eljárások száma
Csőd Felszámolás Végelszámolás Összesen
2009. (1-9 hó) 58 10 826 9 735 20 619
2008. (1-9 hó) 12 8 096 7 090 15 198
2007. (1-9 hó) 17 7 250 6 473 13 740
2006. (1-9 hó) 14 6 996 4 024 11 034
A felszámolási eljárások száma 34 százalékkal, a végelszámolások száma pedig 37 százalékkal növekedett. Már a tavalyi évben a válság kitörése előtt látható volt, hogy egyre több céget zárnak be a tulajdonosok, így hát nem csoda, hogy a végelszámolások növekedési üteme tovább növekedett.
Ez jelenthetne némi reményt a piac tisztulására, hiszen ezek a megszűnő vállalkozások nem hagynak maguk után tartozást, ám gyakorlatilag a vizsgált időszakban több céget jegyeztek be, mint ahány megszűnt.
Jönnek az igazi csődök
Némi változás mutatkozik az „igazi csődeljárások” számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására irányulnak. Az év első kilenc hónapjában az eljárások száma többszöröse az előző éveknek mégis ez az arány jóval elmarad más országokhoz képest.
A Coface véleménye szerint a szeptemberben hatályba lépett új csődtörvény még nem érezteti a hatását, hiszen a csődeljárások száma még mindig csekélynek bizonyul a felszámolási és végelszámolási eljárásokhoz képest, komolyabb hatása a jövő évre várható. A szabályozásnak még nem volt ideje megmutatni magát, még nem tudhatjuk, hogy mennyire alkalmas a kívánt cél elérésére, illetve arról sincs tudomásunk, hogy mely elemei teremtenek lehetőséget a visszaélésre.
A jogszabályi határidők miatt komolyabb konklúziót legkorábban csak a jövő évben fogunk tudni levonni. Az viszont már most nyilvánvaló, hogy az életbe lépett szabályozás jóval nagyobb felkészültséget, részvételt, és komolyabb anyagi ráfordítást fog igényelni a hitelezőktől – állítja dr. Czibor Zsolt a Coface Hungary jogásza.
Veszélyezetett szektorok
A magyar gazdaságban a leginkább veszélyeztetett továbbra is a nagykereskedelem és kiskereskedelem minden formája. Különösen az élelmiszer-ipari, valamint a textilipari termékek kereskedésével foglalkozó vállalatok vannak nagy bajban, valamint az építőipar, de az acélkereskedelemmel és a turizmussal kapcsolatos iparágak is beléptek a problémás szektorok körébe.
A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24 százalékát kereskedelmi vállalkozások tették ki, ezen belül is a legnagyobb számban az élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozók voltak érintettek.
További 20 százalékot építőipari cégek ellen kezdeményeztek az év első kilenc hónapjában. Bár még mindig a legtöbb eljárást az építőiparban regisztrálják, meg kell jegyezni, hogy az elmúlt időszakban jelentős tisztulás ment végbe. Az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodási valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.
Elfogytak a kockázatmentes ágazatok
A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot vizsgálva az látszik, hogy évek óta nem történik érdemi változás a kockázati rangsorban. Élen a szolgáltatást folytató cégek állnak, őket követik az építőipari, valamint textilipari tevékenységet folytató vállalatok.
Az országos átlag felett található számos ágazat, mint: fuvarozók, a kiskereskedelem, fa és bútoripar, papír és csomagolóipar, a nyomda és kiadói tevékenységet végzők, az építőipar, az élelmiszeripar valamint a nagykereskedelmi vállalkozások és az autóipar is az országos átlag felé emelkedett.
Sehol nincs javulás
Igencsak elgondolkodtató és általános válság képét idézi fel, hogy a vizsgált ágazatokból nincs olyan ágazat, amely csökkenteni tudta volna a fizetésképtelenségi arányszámát.
Legkisebb mértékben az élelmiszer valamint a gépiparnál regisztrált növekedést a felmérő. Bár maga a válság kimutathatóan nem érintette ezeket az ágazatokat, ennek ellenére az élelmiszeripart kockázatos ágazatnak tekinti a Coface.
Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar (eljárások 19,73 százalék, összesen bejegyzett cégek 13,54 százalék) valamint a textilipar (eljárások 1,11 százalék, összesen bejegyzett cégek 0,75 százalék) teljesít a legrosszabbul.
Jellegzetes eltéréseket az acél- és fémiparban, a fuvarozó- valamint a kereskedelmi vállalkozásoknál regisztráltak.
Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,02 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,92 százaléka) teljesített a legjobban.
Regionális eltérések
A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009 első kilenc hónapjában a legtöbb eljárást most is a fővárosban valamint Pest megyében folytatták le, Budapesten az eljárások 37 százalékát, Pest megyében, pedig 10 százalékát.
Az első kilenc hónapban regisztrált eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Szabolcs-Szatmár megyében tapasztaltak (eljárások 6,29 százaléka, összesen bejegyzett cégek 2,72 százaléka), Nógrád megyében (eljárások 2,01 százaléka, összesen bejegyzett cégek 0,92 százaléka),valamint Békés megyében (eljárások 2,27 százaléka, összesen bejegyzett cégek 1,64 százaléka).
Ebben az összehasonlításban Pest (eljárások 9,62 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 13,64 százaléka), valamint Győr-Sopron megye (eljárások 2,87 százaléka, de a bejegyzett hazai cége 3,77 százaléka) teljesített a legjobban.
A 19 megye és Budapest közül Somogy valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyének sikerült fizetési kockázatán javítani.
Kockázatosság
2009-ben az ágazati kockázatokat Magyarországon döntően a gazdasági válság befolyásolta, ráadásul fizetőképesség tekintetében a regionális és európai trendek is romlást mutatnak. Aggasztó az is, hogy a 2009-es eredmények komoly problémát okozhatnak 2010-ben. Idén nagyon sok cégnek stagnál, vagy csökken az árbevétele, sok lesz a veszteséges cég is, és az eladósodottság tekintetében sem várható javulás.
Ráadásul a hazai bankszektornak erőteljesen lecsökkent a kockázatvállaló hajlandósága a magyar cégek felé. Ezért itthon a kockázatok növekedésével kell számolnunk, pedig nemzetközi összevetésben Magyarországot már így is kirívóan magas fizetésképtelenné válási arány jellemzi; különösen igaz ez a textil- és építőiparban, illetve a kereskedelemben.
Kitörési lehetőségek
A magyar helyzetet az is jellemzi, hogy szűk keretek között tartott belföldi kereslet mellett rövid távon csak az export jelenthet kitörést. Ez viszont a magyar export relációs koncentráltsága miatt elsősorban a német gazdaság teljesítményének a függvénye. Ez a helyzet különösen felértékeli a nemfizetés ellen alkalmas eszközök használatát.
Bagyura András a Coface Hungary kereskedelmi vezetője szerint itthon még mindig kevesen teszik meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy csökkentsék a nemfizetéssel kapcsolatos kockázatokat, pedig egy kereskedelmi ügylet sikerét nagyban befolyásolja a vevő hitelképességéről szerzett előzetes, pontos, információ.
Van rá eszköz
Tény, hogy egyre többen ébrednek rá, hogy működésük fenntartásához mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy csökkentsék a nemfizetésből eredő kitettségüket, mégis a válság mértékéhez képest nem a várt mértékben növekedett meg ezeknek a technikáknak a használata.
Márpedig azok a vállalkozások, amelyek nem veszik igénybe az olyan kockázat csökkentő eszközöket, mint a céginformáció, a hitelbiztosítás vagy a követelésbehajtás, könnyen abba a helyzetbe kerülhetnek, hogy megbízójuk, beszállítójuk nemfizetéssel „hálálja meg” mulasztásukat –hívja fel a figyelmet Bagyura.
