Azt mondja, nem siker, hanem eredmény, amit a Széchenyi-kártyával elértek. Miért teszi ezt a nüánsznyi különbséget?
Krisán Attila
Fotó: MTI
Állandóan sikerekről beszélünk, éveken át soroljuk, mi mindent ért el a Széchenyi kártya. Ez önfényezésnek tűnhet. Pedig nagyon is valós, konkrét célok fogalmazódtak meg, már 2001-ben, amikor az ötlet felmerült: legyen a legolcsóbb hitel, használható segítséget nyújtson a kisvállalkozóknak, legyen egyszerűen használható, mindenki értse, hogy miről van szó, minél többféle érdekeltségű gazdasági szereplő találja meg benne a számítását. A vállalkozó érezze, hogy ez végre valami olyan dolog, ami érte van, róla szól. Szóban mindenki támogatja a kkv-kat, de konkrét segítséget, főleg olyan nagyságrendben, mint a Széchenyi-kártyával, nem kapott a szektor máshonnan.
A célok ismeretében mit tekint ön eredménynek?
Elértünk 700 milliárd forint hitelkihelyezést. Nincs olcsóbb termék a piacon, mert a SZK thm-je 11,4 százalék, vagyis havi 1 százalék alatt van, míg a piaci kamat évi 18 százalék körül van. Háromszáz helyen igényelhető az országban. Két héten belül kaphat hitelt a vállalkozó, 10 millió forintig ingatlanfedezet nélkül, 25 millió forintig esetleges ingatlanfedezet kérése mellett, vagyis gyakorlatilag saját magáért vállalja a felelősséget. A magyar bankszektor mintegy 70 százalékát képviselő öt bankcsoport van benne a programban, teljes területi lefedettséggel. A mindenkori állam a kamat- és garanciatámogatással állandóan biztosítja, hogy a SZK versenyképes és biztonságos legyen.
Milyen jövőt jósol a kártyának?
Többször leírták már, hogy a SZK ki fog fulladni, és eléri az életciklusgörbe olyan szakaszát, amikortól hanyatlani fog. Nem így történt, és az eredmények nem is ebbe az irányba mutatnak. A termék ugyanis képes állandóan megújulni, mégpedig úgy, hogy összegyűjtjük a hitelt kérők észrevételeit, és azok alapján gondolkodunk tovább. A 150 ezer igénylőtől rengeteg információhoz jutottunk a kkv-król. Betekintést kaptunk a vállalkozások mozgásába, beruházási, költési szokásaiba, szubjektív véleményeiket is megismerhettük. Ezeket az információkat mind hasznosítjuk.
Most is van valami új a tarsolyukban?
Igen, három új terméket fejlesztettünk ki. Bármelyik kormány azt mondja, hogy indítsuk el ezeket, készek vagyunk rá. A SZK folyószámlahitel mellett szeretnénk SZK konstrukcióhoz hasonló beruházási- és forgóeszközhitelt, valamint faktoringot.
A bankok óvatosabban hiteleznek a válság óta. A KA-VOSZ támogatja a szigorúbb elbírálást?
Igen. Komoly szűrőn mennek át a vállalkozások a bankoknál, mielőtt megkapják a kártyát, de erre szükség is van. Veszélyes lenne, ha nyakló nélkül menne ki a hitel. Nem áll érdekünkben, hogy kókler vagy bedőlés szélén álló vállalkozókat engedjünk a rendszerbe. Azoknak akarunk segíteni, akik képesek jól használni a lehetőséget. Csak így tudunk eredményt felmutatni, érvelni, amikor leülünk a kormánnyal tárgyalni. Most például azt kértük, hogy emelje az állami kamattámogatás mértékét 4-5 százalékra. Kivéreztek a vállalkozások az elmúlt egy évben, ezért szükségük van a pluszsegítségre.
Mennyire érte el a kártya a legkisebb cégeket?
Egymilliótól huszonötmillióig lehet igénybe venni az SZK-t, így a kicsik is be tudtak kapcsolódni a programba. Az átlagos kártyaméret hétmillió forint, ez jellemző a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban is. Vidéken, ahol a Takarékszövetkezetek erősek, jellemzően a négymilliós kártyák fogynak. Budapesten és a legnagyobb városokban a nyolc-tízmilliós kártyák mennek leginkább. A huszonötmilliósok aránya a korábbi 2 százalékról hat százalékra emelkedett. Sokan használják a SZK-t pótpénztárcaként.
Összességében a kérvények ötödét utasították el. Nőtt mostanában az elutasítások száma?
Kis mértékben. A múlt évben például csak kevéssel volt tíz százalék felett az elutasítások száma. Ezt annak tudom be, hogy jóval (egy-egy nap akár 40 százalékkal) több vállalkozó igényelt kártyát, mint korábban, mivel a banki hitellehetőségek nagyon beszűkültek. De hiába jöttek többen, mindenki nem felelt meg a szigorú szűrőn. Nőtt a kiutalt kártyák száma, de nem olyan mértékben, mint az igényléseké.
Másrészt azt is látjuk, hogy a vállalkozók elfordultak a tízéves hitelektől, nem mernek ennyire előre gondolkodni. Arra rendezkednek inkább be, hogy a következő egy-két évet éljék túl. És amikor ehhez keresnek megoldást, akkor általában a SZK, vagy a vállalkozó saját bankja által kínált folyószámlahitel kerül szóba náluk.
Emelkedett a bedőlések száma?
Eddig még nem, továbbra is 3,5 százalék körüli az arány. Naivitás lenne azonban azt mondani, hogy ez így is marad. Akármilyen körültekintő is volt az előszűrés, valószínűleg emelkedik majd azok száma, akiknek fizetési nehézségeik lesznek. Felkészültünk erre, mindenképpen szeretnénk az átvészelés időszakára menekülőutat adni a vállalkozóknak, például átütemezés formájában.
