Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Bokros Lajos, a Horn-kormány pénzügyminisztere közötti szellemi összetartozás szorosabb, mint azt akár az EP-lista első helyének fölajánlásából lehetne gondolni – legalábbis ez derül ki Bokros Lajosnak a szombati Népszabadságban megjelent cikkéből.
Együtt rezdülő gondolatok
A minimálbér adómentességének a megszüntetését és egy „jelképes”, 10 százalékos adókulcs bevezetését javasolja többek között Bokros Lajos. Dávid Ibolya, az MDF elnöke kérdésben elrejtve éppen ugyanezt javasolta a Reformszövetségnek múlt hét elején: „Hogyan viszonyul a Reformszövetség a minimálbér adómentességének esetleges megszüntetéséhez (például jelképes 10 százalékos kulccsal)?” Mintha csak Bokros Lajos szólna Dávid Ibolya, az MDF elnöke szájából, hiszen nemcsak a javasolt kulcs mértéke, de még a jelzője („jelképes”) is megegyezik.
Bokros Lajos egyébként cikkében azt is megindokolja, miért lehet a minimálbér adómentességéről beszélni szerinte, annak ellenére, hogy a 71 500 forintos minimálbérből csak 63 ezer forintot lehet adómentessé tenni az adójóváírással, a többi után szja-t kell fizetni. Azért, mert minden megkeresett forint után adózni kellene. Bokros Lajos egyik Reformszövetségnek címzett kritikája az, hogy nem dobná ki az adójóváírást a rendszerből (pedig kidobná, 2011-től).
Mi lesz az alapokkal?
Dávid Ibolya második kérdése az volt, hogy mi biztosítja a nyugdíjalap, az egészségbiztosítási alap és a munkaerő-piaci alap egyensúlyát a javasolt csökkentés esetén. A válasz nyilvánvalóan az, hogy az áfaemelés bevételei ellensúlyozzák a csökkenést (az ellátás különböző szigorításai mellett).
Az egyszerű válasz ellenére a kérdés fontos Bokrosnak is, hiszen elidőzik a cikkében a témánál, s arra jut, hogy többé nemcsak az elkülönült kasszák egyensúlya, hanem azok léte sem fontos, ami hallatlan horderejű reform. Bokros mind a Reformszövetség, mind a kormány reformprogramjának hibájául rója föl, hogy nem tudni, pontosan melyik alapnál, hány százalékpontot csökkentenének.
A kormány jelenlegi terveit egyébként lehet ismerni: az egészségbiztosítási alapnál 3, a munkaerőpiaci alapnál 2 százalékponttal csökkentenék a járulékokat.
lassan elfogy az egészségbiztosítási alap
Ami az egészségbiztosítási alapot illeti, a kormányt nem lehet következetlenséggel vádolni: 2006-ban még 11 százalék volt a munkaadói egészségbiztosítási járulék, 2007-ben már csak 8, 2008-ban és idén 5 százalék. Mindeközben az emlékezetes takarékossági intézkedésekkel, s a járulékfizetők számának növelésével sikerült az alapot egyensúlyba hozni. A reform után 2 százalék lenne az egészségbiztosítási járulék, viszonylag kevés teret hagyva a további csökkentésnek.
A munkaadók által fizetett nyugdíjjárulék 2006-ban még csak 18 százalék volt, 2007-ben 21, jelenleg 24 százalék. A dinamikus emelés ellenére sincs egyensúlyban az alap, nagyjából 20 százalékban költségvetési pénzből kell kiegészíteni.
Bokros Lajos és Dávid Ibolya szellemi egymásratalálásával kapcsolatban azért vannak még kérdőjelek: Bokros például nem hozakodik elő a kedvezményes áfakulcs megemelésének ötletével (ide tartoznak például a gyógyszerek, a könyvek, a vakok segédeszközei), de Dávid sem kérdezte meg a Reformszövetségtől, nem kellene-e esetleg a nyugdíjasokkal is egészségügyi hozzájárulást (10 ezer forint/hó) fizettetni. Akadnak tehát még gondolkodásbeli különbségek köztük a reformokat illetően.
Dávid Ibolyában “valami megbomlott” – nyilatkozta az MDF elnökéről egyik párttársa, Katona Kálmán a múlt héten. Hogy szárba szökkennek-e – Katona Kálmán erőteljesen megfogalmazott véleményét képpé formálva – a bomlás virágai, az vasárnap fog kiderülni azzal, hogy elfogadja-e Bokros az EP-lista első helyét.
