A magyar nagyvállalatok 40 százaléka az indokoltnál valamivel magasabbnak értékelte a foglalkoztatottak jelenlegi létszámát, ami a kiélezett piaci viszonyok között kisebb-nagyobb leépítésekhez vezethet. További 40 százalék ugyanakkor megfelelőnek tartja azt a létszámot, amellyel most is működik.
A nagyvállalatok ötöde fokozta a teljesítményét
A nagyvállalatok visszajelzései szerint 48 százalékuk termelése nem változott az elmúlt három hónapban, míg 32 százalékuknál csökkent a kibocsátás. A cégek egyötöde tudta fokozni teljesítményét.
A cégek rövid távú termelési előrejelzése annyiban optimistább a korábbi várakozásoknál, hogy minden harmadik cég teljesítménye bővítését, további harmaduk szinten maradását prognosztizálja. A termelés visszaesésétől a vállalkozások 34 százaléka tart.
A Top 100 vállalatcsoport a termelés feltételeiben nem számol alapvető változással a következő fél évben.
A belföldi keresletet a cégek 28 százaléka növekvőnek, 24 százalékuk csökkenőnek ítéli. Exportpiacain bővülő igényekkel kalkulál a nagyvállalatok 24 százaléka, vevőköre részleges elvesztésétől 22 százalékuk tart.
A nagyvállalatok 48 százaléka pozitívan nyilatkozott az egy éven belül indítandó technológiai jellegű beruházások megvalósításáról, ugyanakkor a cégek fejlesztési hajlandóságát jelző mutató éves visszatekintésben a legalacsonyabb.
A kkv-k harmada csökkenéssel számol
A kis- és középvállalatok fele elégségesnek minősítette a foglalkoztatottak létszámát, 29 százalékuk azonban magasabbnak tartja az optimálisnál.
A kkv-k 47 százalékának termelése az előző három hónapban szinten maradt, 28 százalékuk teljesítménye csökkent. A következő három hónap termelési előrejelzése alapján a vállalkozások 20 százaléka növekedéssel, 33 százalékuk csökkenéssel számol a jövő év januárjáig terjedő időszakban.
A hazai vállalatok meghatározó többsége fejlődése legfőbb akadályának továbbra is a túlzott adóterhelést és a szűk vásárlóerőt tartja.
Ágazati szinten pesszimistábbak a várakozások
Az Ecostat ágazati szintű októberi konjunktúrafelmérése tükrözi a pesszimista üzleti várakozások terjedését. A nemzetgazdasági szintű összevont bizalmi mutató értéke 42,8 százalék, két százalékponttal alacsonyabb az előző havi mutatónál, és 4,4 százalékponttal elmarad a korábbi öt hónap átlagától.
A vizsgálatba bevont kiemelt ágazatok között egyedül a mezőgazdaságban javultak a bizalmi mutatók: az októberi konjunktúraindex 46,1 százalékra nőtt, ami 2,1 százalékpontos emelkedést jelent szeptemberhez képest.
Az építőiparban a legerősebb és legtartósabb a depresszió. Bár az ágazat bizalmi mutatóinak tendenciája május és szeptember között valamelyest javult, októberben nyolc százalékponttal ismét visszaesett. A nemzetközi pénzügyi válság nyomán a hazai bankok hitelezési gyakorlatának szigorítása kritikus helyzetet idézhet elő a beruházások és ingatlanok piacán.
A kereskedelem konjunktúraindexe 5,2 százalékponttal, a feldolgozóiparé 4,1 százalékponttal csökkent szeptemberhez képest.
Az idegenforgalomban tevékenykedő vállalkozások többsége az év végén a belföldi fizetőképes kereslet csökkenésével számol.
