Addig folytatódnak a sztrájkok, amíg a követelések nem teljesülnek – mondta a FigyelőNetnek Gaskó István, a VDSZSZ elnöke. Az elnök reálisnak tartja a szakszervezete követeléseit, s a többi vasutas szakszervezet vezetője véleménye szerint egzisztenciáját félti, azért nem csatlakoztak a VDSZSZ akciójához.
Gaskó István, a VDSZSZ elnöke (fotó: MTI)
A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: nem kíván a sztrájk támogatottságát illetően számháborúba bocsátkozni, az szerinte azonban látható volt, sztrájkolók éppen elegen voltak ahhoz, hogy káoszt okozzanak. Gaskó István szerint a „politikai gőg” akadályozza meg a megállapodás létrejöttét, mivel az eddigi sztrájkok – a munkaadó nyilatkozata alapján – annyiba kerültek a MÁV-nak, ami már fedezte volna a béremelések költségét. A biztonsági rendszabályokat a februári sztrájkhoz képest a munkaadó most kevésbé sértette meg – tette hozzá Gaskó.
Bizonytalan célok
A VDSZSZ sztrájkjának céljai bizonytalanok, változóak, s túl széles kört ölelnek föl – mondt az FN-nek Simon Dezső, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke. Így nem látszik igazán a megegyezés esélye – vélte az elnök, aki hozzátette: nem kereste meg őket a VDSZSZ, hogy csatlakozzanak akciójukhoz
A privatizációs bevétel kérdését Simon korainak tartja, mivel még nem tisztázott, hogy egyáltalán jogszerűen történt-e a tranzakció. A bérkövetelésekbe azért nem tudnak “beszállni”, mivel már aláírtak a megállapodást, amely a létszám megtartására vonatkozóan tartalmazott garanciákat.
Többféle szakszervezeti stratégia lehetséges, de a mozdonyvezetők szakszervezeténél semmiképp nem működhet egy olyan stratégia, amelynek nem látszik a vége – mondta Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnöke, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a FigyelőNetnek. Borsik János utalt arra, hogy a VDSZSZ eddigi sztrájkjai nem hoztak eredményeket, így azok nem tűnnek hatékonyaknak.
Idén többször fogadták üres vágányok az utasokat a pályudvarokon (fotó: MTI)
Nem jó pártokhoz kötődni
Borsik János szerint jól teszi egy szakszervezet, ha megnyilvánul általános politikai-társadalmi kérdésekben, ugyanakkor baj az, ha egyes pártokhoz kezd kötődni. Különösen azért baj – hangsúlyozta Borsik – mert a pártok értékrendszerüket szíre-szóra változtatják.
Ha a pártrendszer megszilárdul, s a pártok értékei is állandósulnak, elképzelhető, hogy az autonómok is fontolóra veszik esetleg valamelyik párttal történő szorosabb együttműködést, de addig nem – mondta Borsik. A szakszervezeti vezető nem kívánta értékelni Gaskó kijelentését, miszerint politikai gőgről, bosszúról van szó (például a VDSZSZ népszavazási kampányban történő szerepvállalása miatt), pusztán annyit mondott: számtalan oka lehet annak, ha egy szakszervezeti vezető erre hivatkozik.
Kegyetlen a privát szféra
Magyarországon sztrájk ritkán fordul elő magánvállalatoknál, aligha mondható el tehát, a munkabeszüntetések a munka és a tőke között feszülő klasszikus ellentét kifejeződései lennének; sokkal inkább a munkavállalók és az állam állnak szemben, a sztrájkok jellemzően olyan közszolgáltató cégeknél fordulnak elő, amelyeket – legalábbis részben – az adófizetők finanszíroznak.
Bár Gaskó István említette a Rába gyárban, illetve a General Elctric magyar leányánál történt rövid munkabeszüntetéseket, a VDSZSZ vezetője szerint is inkább az állami szférában jellemző a sztrájkjoggal élés. Gaskó szerint ennek egyszerű ok van: a munkavállalók a magánvállalatoknál még kiszolgáltatottabbak, mint az állami cégeknél. A szakszervezeti vezető úgy fogalmazott: nem az állami cégek humánusak, hanem a magáncégek világa kegyetlen.
Az FN által megkérdezett két másik szakszervezeti vezető egyetértett azzal, hogy a privát szférában kiszolgáltatottabbak a munkavállalók, ugyanakkor további okként említették, hogy a szervezettség – a szakszervezeti tagoknak az összes munkavállalóhoz viszonyított aránya – jóval alacsonyabb a privát szférában, mint az államiban.
