Egy budapesti logisztikai üzemnél a dolgozók nevük elhallgatását kérve elmondták: bizony, ha a targoncás leborít egy-két raklap árut, akkor arra a napra nem kapja meg a fizetését, még akkor sem, ha a borítást a termék sérülés nélkül megússza. Mint megtudtuk: mindenkinek lehet rossz napja, ám pont ilyenkor még egy ingyenműszak senkinek sem hiányzik.
„Nem látni, hogy az áru jól van-e a raklapra rakva, mert ha nem egyenletes a tömeg eloszlása, vagy a dobozok nem jó kötésben vannak feltéve, akkor akármilyen óvatos a targoncás, az áru óhatatlanul borul” – említette az egyik dolgozó.
A bérlevonás itt sajátos módon történik: a műszakvezető felírja, hogy kinek hány feketepontja, azaz feketenapja van, majd hó végén mindenki aláírja, hogy a teljes fizetését átvette, ám ennek az egy-két napnak a bére nincs benne a borítékban. Szólni persze senki nem mer, mert ez a megalázó és zsebbevágó eljárás még mindig jobb, mint új állás után nézni.
Lopások, kisebb svindlik
„Nálunk szándékos károkozás még nem fordult elő, az pedig, hogy egy-egy munkaeszköz tönkremegy a dolgozó kezében, nem feltétlenül az ő hibája, lévén: ami elromolhat az előbb-utóbb el is romlik. Így károkozásból eredően még sohasem alkalmaztunk bérlevonást a dolgozóinknál” – tudtuk meg Bódis Katalintól a gyümölcstermesztéssel foglalkozó Kevefruct Zrt. munkatársától.
„A lopásokat sem szankcionáljuk, inkább megelőzzük. Arra volt már példa, hogy egyik alkalmazottunk az általa használt traktorból rendszeresen csapolta az üzemanyagot, amit vélhetően eladott. Mivel tettenérés nem történt, ezért csak szembesítettük a ténnyel: hogy az ő traktora ugyanolyan műszaki állapotban van, mint a munkatársaié, ám mégis kétszer annyit fogyaszt mint azok, ami több mint érdekes.
Ezt követően minden különösebb műszaki javítás nélkül a kérdéses traktor fogyasztása a felére, azaz a többihez hasonló normális szintre csökkent. Az ilyen próbálkozásokat csírájában kell elfojtani, és akkor mindenki betartja a játékszabályokat” – említette a kertészeti cég munkatársa.
A bérlevonás törvényes is lehet
„A munkaszerződések rendszerint az általánosság síkján maradnak, és csak utalást tesznek a kártérítési felelősség eseteire és mértékére” – mondta a FigyelőNetnek Szárazné. Zara Andrea, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkaügyi főosztályának vezetője.
A munkavállaló vétkességét a munkáltatónak bizonyítania kell, emelte ki a szakember. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. Ez a két eset akkor alkalmazható, ha a munkaszerződésben nem tértek ki a kártérítési felelősség kérdésére.
A munkaszerződés a kártérítés mértékét azonban az előbbiektől eltérően is szabályozhatja. A munkavállaló által fizetendő kártérítés nagysága a munkaszerződésben rögzítve legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződésbe foglalva legfeljebb hat havi átlagkeresetig terjedhet; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
Kivételek persze itt is akadnak. Pénzintézet pénztári számfejtője és ellenőre a számfejtés körében okozott kárért, még gondatlan károkozás esetén is teljes összegben felel.
Bármely munkavállaló, vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni az elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
A járulékok nem csökkennek
Ha a munkavállaló kárt okoz munkaadójának és emiatt bérlevonással szankcionálják, akkor erről szóló jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az érintetteknek alá kell írniuk. Nem árt tanúkkal is megerősíteni az iratot, bár ha a munkavállaló elismeri a hibát és jogosnak érzi, s elfogadja a szankciót is, úgy nincs különösebb vita. A munkavállaló a nettó béréből fizeti vissza kártérítés gyanánt a pénzt, tehát a csökkentett bér nem jelent csökkentett közterheket a vállalkozóknak – mondta a szakember.
Bonyolultabb a helyzet, amennyiben nem születik megegyezés, a két fél között. Ekkor bármelyik fél bírósági útra terelheti az ügyet. Ezt ritkán alkalmazzák hazánkban, ismerve a lassú és kiszámíthatatlan kimenetelű ítélkezési gyakorlatot. A jogi út emellett leggyakrabban a munkatársaknak kínos, hiszen két tűz közé kerülnek. Nehéz eldönteniük, hogy munkatársuk vagy munkaadójuk mellé álljanak.
Függetlenül attól, hogy kinek van igaza, a bizonyításba bevont dolgozók vagy lelkiismereti problémákkal szembesülhetnek, vagy állásukat is kockára tehetik, ha egyes esetekben nem a munkahely iránti lojalitásukra, hanem igazságérzetükre hagyatkoznak.
