Üzleti tippek

Mit kezdjünk alkalmazottjaink ötleteivel?

admin
admin

2007. 07. 07. 10:55

Átszerveztük cégünket, a korábbiakhoz képest sokkal sikeresebben motiváljuk dolgozóinkat, arra viszont nem számítottunk, hogy ötletgyártásba kezdenek?

Ha jó munkát végeztünk az átszervezési és motiválási fázisban, az alkalmazottak „ötletgyára” láthatatlanul jött létre, és egyik pillanatról a másikra eláraszt bennünket „termékeivel”. Felkészült vezetőként tudnunk kell, mit kezdjünk alkalmazottjaink ötleteivel, hogyan éljük meg a helyzetet rémálom helyett leányálomként.

Mai világunkban a kreativitás az újítással szorosan összekapcsolódva minden cég számára versenyelőnyt jelent. Az ötletek két helyről jöhetnek: kívülről vagy belülről. Előbbi általában magas összegű anyagi áldozattal jár (másik cégtől több pénzért elcsábított, újító szellemű kolléga vagy kreatív ötleteket adó ügynökség). Utóbbi megfelelő humánerőforrás-menedzsment és alkalmazotti motiválás egyenes, sok esetben teljesen ingyenes következménye, amit csak megfelelően kell kezelni és felhasználni a cég sikere érdekében.

Fásult beletörődés


1. kísérlet: A békát hideg vízbe teszik. Vidáman úszkál, ami nem meglepő, mert a béka kedveli az ilyen vizet.
2. kísérlet: A békát forró vízbe teszik. Megpróbál azonnal kijönni, ami nem meglepő, mert a béka nem kedveli a forrásban lévő vizet.
3. kísérlet: A békát hideg vízbe teszik, a vizet folyamatosan melegítik. A békának eszébe sem jut elmenekülni. Szép lassan hozzászokik a vízhőmérséklet változásához. Belefásul, majd belehal.

A fásultság elkerülése érdekében:
Minden ötletnek örülni kell! (Borzasztó dolog „fásult békákkal” dolgozni.)
Minden ember kreatív! (Csak nem szokott hozzá, hogy büntetlenül lehet az.)
Az ötlet és a kreativitás nem korlátozható! (A szárnyalás nem degradálható le földön kúszássá.)
Az ötletelés állandó forradalmi folyamat! (Nem törvényszerű, nem velejáró tényezője a harc.)
Autokratikus vezetésnél minden ötlet palotaforradalom! (Ez áldozatokkal jár.)

Az ingyenes, innovatív lehetőségek felkutatása mellett az alkalmazotti ötletek nagy segítséget jelentenek a munkafolyamatok és szűk keresztmetszeteik feltérképezésében, költséghatékony és kreatív termelői megoldások alkalmazásában is. A legtöbb kis- és középvállalkozás első számú vezetője mégis teherként éli meg az újítók megjelenését.

Szerencsére egyre többen vannak, akik támogatják az ötleteket, mert tudják, munkavállalóik ötletei legtöbbször:
őszinte, cég iránt elkötelezett hűségtől vezérelve születnek, jobbító szándékkal, megnyilvánul bennük a közvetlen felettes iránti bizalom, a cégvezető válláról részben leveszik a görcsösen elvárt fejlesztés igényét, aktív visszacsatolást adnak a mindennapi munkáról, erősítik a versenyszellemet, a motiváció legolcsóbb, kettős hasznot hajtó formáját jelentik, miközben kapcsolatot teremtenek a „végvárak dolgozói” és a vezető között.

„Már az ötleteket tudatosan inspiráló legkisebb reklámügynökség is tudja: nem minden ötlet korszakalkotó, nem mindegyik megvalósítható – mondja Thuróczy Tímea, az Arcus Interactive Group üzletfejlesztési igazgatója. – De még a legrosszabb, legelszálltabb is tartalmazhat olyan gondolatot, amely alapja egy másik nagyon is sikeres újításnak.” Ha elhisszük, hogy egy vállalkozás hosszú távú sikere, hatékony működése az alkalmazottak tudásán, szakértelmén, tehetségén, újító kreativitásán, ötletein és kiváltképp motivációján múlik, nem engedhetjük meg magunknak, hogy akár egyetlen ötletet is félvállról vegyünk.

Mit tegyünk, hogy az ötletek folyamatosan jöjjenek, és megfelelően használjuk őket?

Tudatosan alakítsuk ki a légkört, amely megteremti a vezető és beosztott közötti bizalmat, inspirálva az „alulról” jövő ötleteket!

Az emberek számtalan ötletet képesek produkálni, melyeket minden esetben fel kell dolgozni, meg kell szűrni, és elemezni kell megvalósíthatósági szempontból. Kezdő „ötletgyűjtők” számára a hosszú távú kapcsolat érdekében fontos a bizalom. (Sose adjunk át ötletet „illetékes” kollégának olvasatlanul!) Ha alkalmazottjaink nem félnek a visszautasítástól, előbb-utóbb motivációs erőként élik meg újító ötleteik átadását egy előre meghatározott személynek, aki fogadja azokat, és felelős az érdemi kezelésért. (Kisvállalkozásnál a legnagyobb súlya a cégvezetőnek van.)

Ne legyünk képmutatóak, mert hiteltelenné válunk!

Az ötletelés hasznosságát hirdetve kerüljük az ötletgyilkos viselkedési formákat, munkafolyamatokat! Ha eddig nem fogadtuk szívesen alkalmazottjaink ötleteit, saját nézőpontunkon, hozzáállásunkon is javítanunk kell.

Keressük meg „palántáinkat”!

Ők erősen innovatív személyiségükkel erősítik a csapatot. Kiemelten figyeljünk azokra, akik korábban is bombáztak bennünket ötleteikkel, vagy használjunk teszteket a személyiségek feltérképezésére (Meredith Belbin-féle teamteszt).

Teremtsünk fórumot és csatornát!

Konkrét probléma megoldása érdekében alkalmazzunk megkérdezést, javaslattételt. Tartsunk ötletbörzét, ahol ítélkezés nélkül gyűjtjük össze kollegáink javaslatait, hogy későbbi objektív vizsgálat utáni szűkítésekkel találjuk meg az optimális megoldást. Az ötletláda elavult módszer. Az intranet és más belső kommunikációs csatorna alkalmasabb ötletek gyűjtésére. (Több cég közvetlen e-mail címet, formanyomtatványt használ.) Kérdőív esetén egyértelmű, rövid kérdéseket használjunk, és eredményét közöljük a kollégákkal!

Legyenek elvárásaink az ötletek formáját illetően!

A légből kapott ötletek megelőzhetők elvárásaink egyértelmű megfogalmazásával. (Az ötletadó neve, szakterülete, az ötlet pontos megnevezése, kifejtése, előzménye, alkalmazásának előnye, becsült költsége stb.) Segít a belső használatú, könnyen értelmezhető formanyomtatvány.

Legyen visszacsatolás az ötlet beérkezésekor!

Érdemi válaszadás nélküli jelzés: az ötlet célba ért, köszönjük, feldolgozása megkezdődött x határidővel. (Automatikus válasz e-mail, írott, esetleg személyes nyugtázás.)

Soha ne vessünk el azonnal ötletet, soha ne tiporjuk el az ötletadót!

Az „ötletgyár” folyamatossága, a bizalom töretlensége érdekében senki ötletét ne degradáljuk le (akkor se, ha valóban használhatatlan)! Ne mondjunk véleményt előre, ismeretlenül, mások előtt! Ilyenek miatt végleg elveszíthetjük jól teljesítő beosztottjainkat is. Rossz ötlet is lehet alap egy másik megvalósításához.

Ne féljünk megkérdezni az ötletadót javaslatáról!

Ez újbóli átgondolást jelent, melyhez adhatunk új szempontokat. Figyeljünk arra is, valóban azé-e az ötlet, aki előterjesztette!

Adjunk lehetőséget a jó ötlet megvalósulására!

Úgy, hogy az ötletgazda is részt vegyen benne! Egy ötlet elvetésekor adjunk indoklást a visszajelzésben, és zárjuk le a folyamatot!

Alakítsuk ki a hasznos ötletek jutalmazási formáját!

Ha az ötlet gazdaságilag is mérhető eredményt hoz, akkor a részvétel, a hozzáértés elismerése egy idő után nem elegendő. Szép szavak mellett más jutalmazási forma is kell.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: az alkalmazotti ötletek átgondolt, tudatos felhasználásával a vállalkozás sikeressége olyan, mint a sárkányeregetés. Már az előkészítésnél szükségesek jó ötletek, jó alapanyagok (tárgyak, emberek), bizalom (fejlesztése, fenntartása) és folyamatos, projektalapú gondolkodás, kommunikáció. Főleg, ha arra vágyunk, hogy az általunk készített sárkány ne a földön kússzon szégyenszemre, hanem biztos kézben tartva szárnyaljon!

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Felcsút, 2013. május 11.
Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Mészáros Lőrinc, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke (b, a kormányfő mellett) nézi a labdarúgó NB II 26. fordulójában a Nyugati csoportban rendezett Puskás Akadémia-Kaposvári Rákóczi II mérkőzést Felcsúton 2013. május 11-én. Az összecsapást a Puskás Akadémia 2-0-ra megnyerte és feljutott NB I-be.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.