Üzleti tippek

Fuldoklás a könyvtengerben

Tavaly is folytatódott a könyvkiadás hazai sikertörténete, a háttérben azonban tovább fokozódtak a feszültségek a felhalmozódott készletek miatt. 2007 akár komoly fordulatot hozhat a könyvpiacon.

Magyarországon tavaly a 750 üzletet – kis boltot, könyvpalotát, plázát, internetes portált – számláló kereskedelmi hálózatban csaknem 55 ezer címet kínáltak a vásárlóknak a polcokról, a raktárakból. Az előző évek dinamikus fejlődése után a könyvforgalom volumene az évtized közepén átlépte a korábban elképzelhetetlennek tartott 60 milliárdos határt, az összeg 17,8 százalékát (11 milliárd forintot) pedig szépirodalomra költötték, s ez egyedülálló „teljesítmény” Európában. Közben a piaci koncentráció mellett a „nagyok” mindegyike létrehozta impozáns könyváruházakból, illetve hagyományos üzletekből álló hálózatát. Az Alexandra üzleteinek száma három éve még alig haladta meg a húszat, napjainkban viszont a 13,7 milliárdos forgalmat lebonyolító mamutcég már csaknem hatvanat üzemeltet. A Líra és Lant 53 kereskedést számláló hálózatában is 5-8 boltot nyitottak az elmúlt években, s a plázaüzletek megnyitása után a Libri is intenzív terjeszkedésbe kezdett, elsősorban vidéken. Ennek következtében bolti eladótereinek alapterülete csaknem 30 százalékkal bővült, s ez jótékony hatással volt a forgalomra is.

A fejlődés és az adatok impozánsak, s a könyves szakma képviselői joggal állapíthatták meg, hogy a rendszerváltás utáni másfél évtized egyik nagy sikertörténete a könyvkiadásé és -forgalmazásé. A kulisszák mögött azonban mára komoly feszültségek halmozódtak fel, így 2007 akár komoly fordulatot is hozhat a könyvpiacon. Az biztos, hogy a kiadóknak a jelenleginél jóval nagyobb összeget kell majd kampányokra, kiadványaik reklámozására fordítani a versenyben maradásért.

Eladatlan készletek

Példányszámok
(millió darab)


2000 – 35,2
2001 – 32,6
2002 – 45,6
2003 – 32,6
2004 – 32,0
2005 – 40,9

Könyvforgalom
(milliárd forint)

2000 – 38,6
2001 – 45,7
2002 – 51,6
2003 – 56,8
2004 – 58,1
2005 – 62,7

Hová lett az „olvasó nép”?

Amíg 1989-ben a felnőtt lakosság 35 százaléka még rendszeresen olvasott, 2005-re ez az arány 24 százalékra csökkent. Eközben napi átlagban a korábbi 23 percről 9-re esett vissza a könyvekre fordított idő. A nem olvasók főbb indokai: időhiány, illetve egyszerűen az, hogy nem szeretnek olvasni, inkább tévéznek, moziba járnak.

Egyes becslések szerint 10, mások szerint akár 50 milliárdos, részben már eladhatatlan könyvkészlet halmozódott fel a terjesztők és kiadók raktáraiban, s az új plázák, a könyváruházak a jövőben aligha csökkenthetik érdemben ezt a könyvtengert, hiszen a könyves birodalmak csaknem kiépültek. Kiderült továbbá, hogy a kereslet koránt sincs arányban a piacra kerülő címek számával és példányszámával. Ráadásul napjainkra a bestsellerek (Dan Brown, Harry Potter-kötetek, Narnia krónikái stb.) vagy a speciális „plázairodalom” látványos üzleti eredményeket produkáló dömpingje szintén véget ért, és jelentősen „leült” a kereslet a celebek, tv-személyiségek, sztárok, az „összedobált” szakácskönyvek, az áltudományos szex-, jós-, diétáskönyvek iránt is. A kereskedők szerint túlkínálat van ifjúsági és gyerekkönyvekből, illetve sok az átfedés az ismeretterjesztő kiadványok piacán is. Fokozza az eladási nehézségeket, hogy az évente megjelenő újdonságok jelentős részét ma már többnyire csak három esemény – a könyvfesztivál, a könyvhét és a karácsonyi könyvvásár – alkalmával lehet eladni, mert az év többi részében meglehetősen lanyha a kereslet, néhány hónap pedig kifejezetten holtszezon. Jellemző az eltolódásokra, hogy a karácsonyi kereslet részesedése az éves forgalomból sok üzletben 30-40 százalékos, de a tapasztalatok szerint a korábbi 6-8 hetes vásárlói roham tavaly 3-4 hétre szűkült.

Ennél is nagyobb baj azonban Nagy Attila olvasásszociológus szerint az, hogy Magyarországon a lakosság 60 százaléka egyetlen könyvet sem olvas el egy évben, s valószínűleg a jövőben sem fog. A Nagy Könyv vetélkedő kapcsán egy minisztériumi tanulmány azt is megállapította, hogy a magyar diákok már csak mintegy fele képes a mindennapi élethez szükséges közepes olvasásértésre, s mindössze 0,3 százalékuk talál örömet az olvasásban. Nem csoda tehát, ha az olvasáskutatók vizsgálatai szerint az új évezredben a huszonöt szabadidős tevékenység fontossági sorrendjében a hetvenes években még listavezető olvasás a 20. helyre csúszott vissza. Ezt a megállapítást a KSH adatai szintén igazolják: az olvasás nálunk minden rétegben és korosztályban rohamosan csökken, a legdrasztikusabb változást pedig a 15–19 éves fiataloknál észlelték. Az ok nyilvánvaló: ez a korosztály a számítógép és a televízió előtt nőtt fel, s eközben a Gutenberg-galaxis messze került a látókörétől.

Korlátolt piac

A jövőben nemcsak az olvasási kedv drasztikus csökkenése, hanem a mára kialakult piaci szerkezet miatt is válságos helyzetbe kerülhetnek a könyvpiaci szereplők – mindenekelőtt a kisebb kiadók. Jelenleg ugyanis a könyvforgalom csaknem 60 százalékát az alig több mint tucatnyi piacvezető cég adja, amelyek ma már a nagy terjesztőhálózatokkal szoros üzleti viszonyban állnak. További 150 kiadó még beleszól a versenybe, de a nagy többség – számukat 1500-ra becsülhetjük – lassan nemcsak kiszolgáltatott helyzetbe kerül, de el is lehetetlenül, hiszen ahhoz, hogy egy-egy újdonság láthatóvá váljék ebben a könyvtengerben, egyre nagyobb példányszámok és hatásos reklámok szükségesek. A kiadványokat és kampányokat azonban a kiadóknak kell finanszíroznia, akiktől a piacon diktáló terjesztő cégek – sokszor 50 százalékos árréssel – csak bizományba veszik át a kiadványokat. A megjelenő könyveknek azonban a mai viszonyok között csak kis százaléka talál gyorsan vevőre –leszámítva a bestsellereket. Az igényes könyvkiadók kiadványainak döntő többsége esetében a kiforgási idő jó esetben egy-másfél évre tehető. Ők tehát csak ezt követően juthatnak pénzükhöz, ha a terjesztésben nem mutatkoznak anomáliák.

A kis kiadók mellett egyre nagyobb bajba kerülnek a kisebb üzletek is, amelyektől a plázák, könyvpaloták, internetes oldalak fokozatosan elszipkázzák a vevőket. Ráadásul törzsközönségüket a megszorító intézkedések is sújtják.

Óvatos várakozás

A jövőt illetően óvatosan fogalmazott a három nagy könyvpiaci szereplő – a Pécsi Direkt Kft., a Libri, valamint a Líra és Lant – vezetője, akik a növekedés lassulására, a kereslet enyhe csökkenésére számítanak. Őket leginkább a felhalmozódó készletek aggasztják, ezért a közeljövőben egyrészt csökkenteni szeretnék a kiadványaik számát, illetve a felhalmozódott raktárkészleteket, másrészt elsősorban a sikeres kiadványokra koncentrálnak majd.

A könyvpiaci többi szereplője úgy látja, válságról még nem beszélhetünk, de a túltermelés aggodalomra ad okot, mert 2007-ben is folytatódik a korábbi évek trendje, vagyis kevesebben vásárolnak egyre drágább, s egy főre számolva egyre több könyvet. Prognózisuk szerint a kis boltok és kiadók közül többen kénytelenek lesznek lehúzni a rolót, míg a piacon felvásárlásokkal és új üzletek nyitásával tovább folytatódik a koncentráció. Emellett a fiatalabb generációk még inkább az interneten szereznek majd információkat, ezért az olvasás továbbra sem kap a jelenleginél nagyobb szerepet az életükben. Úgy látják, nőhet a CD-ROM-ok és a hangoskönyvek piaci részesedése, megkezdődhet a könyvek digitalizálása.

A kiadók vélhetően arra is külön figyelnek majd, hogy a könyvesboltokat, -áruházakat még otthonosabbá, praktikusabbá tegyék annak érdekében, hogy minél több vevőt csalogassanak be. Az „alternatív” kínálat máris impozáns: kávézó, ingyenes internetezési lehetőség, pódiumműsorok, könyvbemutatók, koncertek, író-olvasó találkozók várják a lehetséges vásárlókat. A tervek között szerepel az is, hogy a könyvek népszerűsítésébe fokozottabban bekapcsolják az írott és elektronikus médiát. Az Alexandra a sikeres Könyvjelző című magazinja után februárban indítja el a televízióban a hetente jelentkező Alexandra Pódium című műsorát. A Libri, valamint a Líra és Lant különböző rádióműsorokban igyekszik népszerűsíteni könyveit, s utóbbi hamarosan új kulturális-irodalmi magazinnal jelentkezik a piacon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik