Mi az Új Magyarország Fejlesztési Terv fő célja?
Két alapvetően fontos feladat fogalmazódott meg: a foglalkoztatás bővítése és olyan szintű dinamikus gazdasági növekedés, amely felülmúlja az EU-átlagot, hiszen csak így leszünk képesek felzárkózni. Ezeknek a feladatoknak a megvalósításakor folyamatosan érvényesítenünk kell a környezeti, a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság, valamint a kohézió szempontjait. Ez utóbbi azt hivatott biztosítani, hogy a fejlesztések csökkentsék a területi és a társadalmi különbségeket.
Karrierkép
1986–1991: Közgazdaság-tudományi Egyetem (Budapest), nemzetközi kapcsolatok szak, diploma Pro Universitate-díjjal
1991: Creditum pénzügyi tanácsadó cég
1993: EBRD (London) – szakmai gyakorlat
1993: Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt. – tanácsadó
1995: CA-IB Értékpapír Rt., ügyvezető igazgató, majd 29 évesen vezérigazgató-helyettes, a vállalatfinanszírozási és tőkepiaci tanácsadási részleg irányítója
1999: Equinox Private Equity Fund, az Investment committee tagja
1998–99: Danubius rádió, igazgatósági tag
2000–2005: Wallis Rt., vezérigazgató
2001–2004: Graboplast Rt., igazgatósági tag
2003–2005: Rába Rt., IT-tag
2006. jan. 1.–jún. 8.: Budapest Airport Zrt., elnök
2000–2006. április 28.: Wallis Rt., igazgatósági tag
2006–2006. április 28.: Wallis Zrt., igazgatóság alelnök
2003–2006. jún. 8.: Zwack Rt., FB-tag
2006. márc.–jún. 8.: Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsa, tag
2006. június 9. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, fejlesztéspolitikai kormánybiztos
Az Európai Tanács tavaszi ülése megerősítette, hogy a tartós növekedés és a foglalkoztatottság növelése szempontjából különösen fontos a kkv-k üzleti környezetének javítása, a kkv-k támogatása. A kkv-k jövedelemtermelő képességét elsődlegesen piackonform pénzügyi eszközökkel, illetve a humán erőforrás és a vállalati kultúra fejlesztésével szeretnénk segíteni. Persze továbbra is fontosak a közvetlen támogatások, amelyek a műszaki korszerűsítést vagy új technológiák elterjesztését szolgálják. Fontos szerepet szánunk a kkv-knak az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtésében is. Ezért e szektor innovációs tevékenységét, megújulási képességét kívánjuk ösztönözni, és segítjük, bátorítjuk a technológiaintenzív kisvállalkozások létrehozását, az egyetemi, kutatóintézeti tudáson létrejövő vállalkozásindítást, az úgynevezett spin-off cégek megalapítását. A kkv-k számára fontos innovációs együttműködéseket, a technológiatranszfert, az indulásnál elengedhetetlen inkubációs feltételek megteremtését is támogatni kívánjuk. Ezek az irányok nemcsak az ágazati, hanem az egyes régiók sajátos feltételeihez igazodó operatív programokban is megtalálhatók.
Milyen elemekkel szeretnék javítani a kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességét? Miben látja az elmaradás okát a magyarországi és nemzetközi nagyvállalatokhoz képest?
Termelékenységbeli elmaradásunk fő oka a műszaki felszereltség és a tőkeellátottság alacsony szintje. A kkv-k együttműködési hajlandósága, képessége sem eléggé fejlett, az állami ösztönzések ellenére sem, beszállítói hálózatuk nem elég kiterjedt. Magyarországon a kisvállalkozók hitelhez és tőkéhez jutása sem egyszerű, összevetve a nagyvállalati gyakorlattal. Ezért tűztük célul a hitel- és a tőkepiac hatékonyságának javítását például a tőkepiaci kínálat fejlesztésének támogatásával. A kkv-k jövedelemtermelő képességét a forrásokhoz való egyszerűbb hozzáférés megkönnyítésével, komplex vállalkozásfejlesztési programokkal szeretnénk elősegíteni.
A munkaerőpiac egyik legnagyobb gondja az alacsony aktivitás és stagnáló foglalkoztatás. Hogyan kívánják erősíteni a kkv-szektor szerepvállalását ezeken a területeken?
A munkahelyteremtés mellett fő célunk a magyar lakosság foglalkoztathatóságának javítása. Ezt a gazdaság igényeinek megfelelő oktatással, szakképzéssel, átképzési programok támogatásával segítenénk. A vállalati képzéseknél elsősorban a szaktudás alkalmazásához szükséges alapkészségeket (köztük az IT- és idegennyelv-ismeretet, a kommunikációt, a gyakorlati vezetői készségeket) kívánnánk fejleszteni. A vállalkozói kultúra fejlődését például a pályázati, üzletviteli, marketing-, pénzügyi, vezetési és HR-tanácsadási szolgáltatások, mentorprogramok támogatásával segítjük.
A kkv-k hol, mikor és hogyan pályázhatnak a fejlesztési forrásokra? Ön szerint milyen területeken, operatív programokon számíthatnak inkább sikerre a hazai kkv-k?
A kormány még az idén benyújtja azokat a terveket az Európai Bizottságnak, amelyek alapján 2007 elejétől megindulhatnak a pályázatok. A kkv-k több operatív program pályázataiban is sikerrel vehetnek részt. Például a gazdaságfejlesztési operatív program keretében tervezett, specifikus, kkv-célú pályázatok mellett a régiós operatív programok gazdaságfejlesztési célú intézkedései is elsősorban a kkv-kat célozzák meg, de a többi ágazati program is jó lehetőségeket kínál majd e szektor számára. Az emberi erőforrás fejlesztése operatív programban specifikus foglalkoztatásjavítási pályázatok, képzési lehetőségek várhatók, a közlekedés és a környezetvédelem területén pedig olyan áruszállítási, szolgáltatási vagy beszállítási lehetőséget kínálnak a kkv-knek, amelyeket feltétlenül érdemes lesz megragadni. A konkrét pályázati kiírások és a szükséges nyomtatványok egyébként 2007 januárjától megtalálhatók lesznek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján.
Ön az üzleti szférából jött. Miért vállalta el a feladatot, és mit tart a legnagyobb kihívásnak?
Egyedülálló és csak most fennálló lehetőség Magyarország jóléti pályára állítására a következő hét évben a hazánkba érkező uniós támogatás. A legkomolyabb feladat ebben a jót s jól elv érvényesítése, vagyis az, hogy a nemzet hosszú távú fejlődését megalapozó területeken, hatékonyan, a következő évek során megsokszorozódó módon fektessük be a rendelkezésünkre álló pénzeket. Nagy feladatnak tartom ezt, és megtiszteltetésnek, hogy részt veszek benne.
