Üzleti tippek

Hódító PODvertising

Még nem tudni biztosan: múló divathóbort vagy új trend. A PODvertising egyre hódít a tengerentúli hirdetők és reklámügynökségek körében.

Az elemzők szerint érdemes odafigyelni a felnövekvőben lévő, fogyasztásban élenjáró iPOD-generációra. Az általában csak iGenerációnak hívott nemzedékhez az 1986 után születetteket sorolja a demográfia. Az i itt az internetet jelenti. Mi jellemzi őket? A The Times magazin felmérése szerint ők azok, akik előnyben részesítik az egyéjszakás kalandokat, liberálisabban állnak hozzá az internetes pornográfiához, gyakran isznak alkoholt. Egy bővebb megállapítás szerint legfontosabb preferált értékeik: a személyes szabadság és a (nem politikai) választás lehetősége. Az iGeneráció tagjait ideológiák helyett konkrét ügyek érdeklik. Az ő tárgyiasult szimbólumuk a nevében is hasonlóságot mutató iPOD.

Az Apple nem hazudtolta meg önmagát: 17 évvel a forradalmi Macintosh piacra dobása után bejelentette új digitális eszköze, az iPOD világrajöttét. A 2001. október 23-ai sajtótájékoztatón még nem lehetett tudni, hogy a hordozható MP3-lejátszók történetének egy újabb jelentős fejezetéhez érkezett a zeneszerető közösség. Az Apple és nagyra törő főnöke, Steve Jobs is csak reménykedhetett a sikerben, ami nem is maradt el: a 2002-es pénzügyi év végére már csaknem 400 ezer fogyott az új csodagépből, amely hamarosan a cool MP3-lejátszó státusát vívta ki magának.

Csak néhány év telt el, és 2005 októberében ismét új típus, az ötödik generációs iPOD debütált a piacon – színes képernyővel, nagyobb teljesítménnyel, igazi, kézbe vehető, multimédiás központot ígérve a vásárlóknak. Az Apple iPOD a 21. század első találmánya, amely akár reklámipari változásokat is kiválthat. Megjelenésével – vélik sokan – olyan forradalom várható a hirdetési piacon, mint az első televízió színre lépésekor.
2006-ig összesen több mint 22 millió iPOD kelt el. Ez elsőre alacsony számnak tűnik, főleg a televíziókészülékekhez képest, de a tendencia magáért beszél: 2004-ben még csak négymillió eladott készüléknél tartott az Apple… Lehet számolni, hol fognak tartani egy, vagy akár öt év múlva.

Istentisztelet és dance-parti egy helyen

Az iPOD forradalmát tulajdonképpen a Music Television egyik korábbi VJ-je, Adam Curry és a szoftverben utazó Dave Winer robbantotta ki, még 2004-ben. Azon a nyáron hozták létre az első podcasting (iPOD+broadcasting, vagyis adás) programot, amely az RSS nevet kapta, a „really simple syndication” rövidítéseként. Ezzel vált lehetővé szöveges tartalmak feltöltése az Apple új masinájára.

Amiről az önjelölt, de teret nem kapó műsorvezetők és az iGeneráció álmodott, megvalósult: bárki könnyen tartalmat generálhat, mintha csak adást szerkesztene, és egyszerűen elérhetővé teheti a többi iPOD-os számára. Ráadásul nem kötelező, hogy csak zenéről, hangról legyen szó: könyvek, előre felvett rádióműsorok, lehet bármi, ami csak elképzelhető. (Jó példa erre a suffolki anglikán lelkész esete: Leonard Payne tiszteletes kísérleti jelleggel iPOD-on is hallgathatóvá tette egyik istentiszteletét. Egy ennél világibb felhasználás is a kreativitásról és az eddig ki nem aknázott lehetőségekről szól: egy éjszakai klub dance-partiját is vezényelték már iPOD-ról, ahol a kis készülékeket összekötötték a hely zeneközpontjával.)

Az új szavak, mint iGeneráció, PODcasting mellé felsorakozott a harmadik is: a PODvertising. Az iPOD és az advertising, vagyis reklám szó összeolvadásából létrejött fogalom egyre többeket hoz tűzbe. Azt hinné a külső szemlélő, hogy valószínűleg az extremitástól sem visszariadó, kisebb költségvetésű, de bátrabb hirdetőket vonzza az új lehetőség, de erről szó sincs!

A játékszer pénzt is hozó felfedezése a brit Virgin rádió nevéhez fűződik. A zenei csatorna tavaly félórás szerkesztett PODcastinggal lepte meg hallgatóit. A zanzásított tartalomban helyet kaptak négyórás reggeli műsoruk legjobb pillanatai szintúgy, mint az időjárás, a közlekedési hírek vagy a zenék. Ami lényeges: mindez ingyen vált elérhetővé a fogyasztóknak. A Virgin rádió sales directora, Lee Roberts szerint: „a rádióállomásoknak alkalmazkodniuk kell a változó piaci körülményekhez, platformokhoz, és új bevételi csatornák után kell nézniük. Büszkék vagyunk, hogy a PODvertisingben mi voltunk az elsők”.

Variációk egy témára

Az iGenerációra jellemző a reklámelkerülés. De akkor milyen reklámozási lehetőségeket rejt magában a PODvertising?
Először is audioszpotokat lehet rá gyártani. Ez az első, legnyilvánvalóbb, de a befogadók elvárásai miatt leginkább elutasított megoldás. Ebben az esetben promók, ismertetők tölthetők le. Igen ám, de ha a hallgató állítja össze a kínálatot, biztosan ki akarja hagyni a reklámokat.

Sokkal több eséllyel kecsegtet a szponzoráció, amikor a tartalomban jelenik meg a szponzor neve. A televíziózás hőskorában a szponzoráció odáig fajult, hogy a szponzorokról nevezték el a híradót, a sportműsort és a többit. Manapság már sokkal árnyaltabb a megközelítés, de a lényeg változatlan maradt: a (sokszor exkluzív) tartalmat felvezeti vagy lezárhatja egy szponzorról szóló rövid mondat. Alternatívaként szóba jöhet még a „Néhány másodperc szponzorunktól…” kezdetű reklám, amely a tartalom előtt hangzik el.

Az is előfordulhat, hogy a hirdetők és a tartalomszolgáltatók keresztpromócióban kínálnak ajándékot, kedvezményt a hallgatóknak. Fapadosabb a végeredmény, de az RSS szövegében hirdetések elhelyezésére is mód nyílik.

Izgalmasabbnak ígérkezhet a termék vagy szolgáltatás PODcastingja: hasonlóan a céges honlapokhoz, ez is megjelenhet az iPOD-on. Vagy ahogy annak idején a bmwfilms.com esetében történt: saját tartalommal is előrukkolhatnak a hirdetők. A márkaépítés és -hűség kialakításában egyre nagyobb szerep juthat az ilyen megoldásoknak. Itt viszont már igazán teret kaphat a kreativitás, az innováció – az unalmas, tukmálós tartalmak viszont halálra vannak ítélve.

Lehetőségek mamutoknak

De mi a helyzet a mamutvállalatokkal? Ők is ilyen kecsegtetőnek látják a helyzetet? A válasz egyértelműen igen.

A Warner Brothers például szponzorációs szerződést kötött a hetente 5–10 ezer letöltést generáló Eric Rice Show-val, és ennek keretében a szórakoztatóipari konglomerátum exkluzív zenékkel, interjúkkal dobja fel a műsort. A Virgin Atlantic légitársaság pedig az első brit vállalat volt, amely PODcasting-specifikus anyagot, nevezetesen New York-i audiokalauzt tett hozzáférhetővé, és folytatta a sort más, népszerű úti célok ismertetésével.

De ennél is messzebbre lehet menni: a Disney Entertainment az Apple-lel közös fizetős akciójában elérhetővé tette a Lost és a Született feleségek epizódjainak iPOD-os megnézését, az igazi rajongók legnagyobb örömére. A többi hirdető névlistája is impozáns. Olyan nevek sorjáznak rajta, mint a McDonald’s, a Gilette, az Epson, a Fuji, a Microsoft vagy a Heineken.

A jövőt még homályosan látják a PODcastinggal foglalkozók. Azzal azonban egyetértenek, hogy nagyszerű lehetőség nyílt a tudatos reklámkerülők (az iGeneráció) elérésére. Rajtuk és a következő fejlesztésű iPOD-okon múlik, hogy a felfokozott várakozás beteljesül-e.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik