A német F-Log a Népszabadsággal, a Ringier Kiadóval és a Sanoma Budapesttel együttműködve előfizetéses terjesztői vállalkozást indít Médialogisztika Zrt. (ML) néven. A napilapok és magazinok előfizetéseinek kezelése, kézbesítése, a számlázás és a díjbeszedés, valamint az előfizetői adatbázis kezelése, karbantartása lesz a fő tevékenység, de mint Peter Scherbel, az F-Log ügyvezetője hozzátette: ügyfélszolgálat üzemeltetését is tervezik.
Elfogyott a türelem
Nem Góliát, csak egy újabb Dávid
Nemcsak a Magyar Posta foglalkozik lapterjesztéssel. A Francia Hachette Distribution Systems (HDS) 80 százalékos tulajdonában működő Lapker már több éve működik Magyarországon, és kisebbségi tulajdonosa 24 lapkiadó, köztük a most frakciózó három nagy is. Ez a cég az árusterjesztési piac 99,5 százalékát ellenőrzi, körülbelül 55 milliárd forintos éves bevétellel. Információink szerint a Lapker is szóba jött a Médialogisztika Zrt. létrehozásához lehetséges partnerként, de végül mégsem ezzel a céggel kötöttek szerződést.
A hiedelmekkel ellentétben az előfizetéses piacon nem újdonság, hogy a kiadók maguk terjesztik lapjaikat. A Lapcom, az Inform Média, a Pannon Lapok Társasága és az Axel Springer is saját terjesztőhálózatot üzemeltet a fővároson kívül, évente összesen 199 millió példányt kézbesítve. A most új céget alapító kiadók előreláthatóan 72 millió példány kiszervezésével indítanak, mely a posta 150 milliót meghaladó forgalmának mintegy felét – igaz, a tevékenység profitjának ennél biztosan nagyobb részét – veszi el. Ez azonban össztársasági méretben nem fogja megrengetni a Magyar Postát, hiszen tevékenységének alig 5 százalékát képviseli a lapterjesztési üzletág.
Emlékezetes fiaskó volt az utóbbi időben a Magyar Posta egyik „fejlesztése” is: 2006 márciusában az informatikai átálláskor több ezer előfizető adata veszett el vagy sérült meg. A hiányos kézbesítés miatt pedig – a kiadók állítása szerint – több ezren mondták le előfizetésüket. Hiába tehát a fejlesztési szándék és a nagy beruházás, a lapkiadók nem láttak arra biztosítékot, hogy az előfizetések kezelésének hatékonysága középtávon megfelelően alakul. Az előfizetők elégedetlensége ugyanakkor nem korlátozódik a postára, ugyanúgy okolják a kiadókat, amire viszont ezek a cégek nem tudnak kompetensen reagálni. Arra pedig nem volt ígéret, hogy a panaszáradat kezelésére szolgáló ügyfélszolgálatot fejleszteni akarná a posta.
Renomémentés vagy profitvadászat?
Az új vállalkozás célja, hogy az újság- és magazin-előfizetők a lehető legmagasabb európai színvonalú szolgáltatásban részesüljenek – sietett leszögezni az új vállalkozás közleménye. A létrehozott vállalkozás azonban az előfizetések tekintetében egyelőre csak a 150 legnagyobb településre fog szállítani. Tervek szerint a kisebb falvakba továbbra is a posta kézbesít majd szerződéses jogviszony alapján, ezért korrekt együttműködésre törekszenek a Magyar Postával, amely reményeik szerint a továbbiakban is kézbesíteni fog a kisebb településeken. A kiadók ezért tárgyalásokat kezdeményeztek a posta vezetőivel – állítják, noha a Magyar Posta szóvivője, Tomecskó Tamás még nem hallott arról, hogy a Médialogisztika emberei hivatalosan megkeresték volna őket.
A szociálisan érzékenyekben hamar megfogalmazódott az a vélemény, hogy noha a kiadók az ügyfélpanaszok és az érdeksérelmek orvoslására hivatkoznak, az új vállalkozás célja valójában csak az, hogy a jobb fedezettel kecsegtető, jelenleg felülárazott nagyvárosi terjesztési bevételeket házon belül tudja, a kevésbé rentábilis körzetekkel meg törődjön az állam. Lengyel László, a cégben résztulajdonos Népszabadság vezetője szerint a kézbesítési panaszok többsége a nagyobb településekről érkezik, és ezért koncentrálnak erre a területre. Ugyanakkor Scherbel elismeri, hogy egyelőre nem is lehet céljuk a kistelepüléseken terjeszteni, mivel annak, hogy reggel hét óráig ezeken a helyeken is a célzott színvonalnak megfelelően kézbesíteni tudják a lapokat, elfogadhatatlanul magas ára volna. Az elitizmus vádjára reagálva Szabó György, a Sanoma első embere elmondta: alacsony megtérülési rátával számolnak, és elsődleges céljuk nem az osztalék maximalizálása, hanem a terjesztési díjak jelenlegi mértékének csökkentése. Elmondása szerint a 16 százalékos terjesztési díjat szeretnék csökkenteni. Mint Lengyel László, a Népszabadság vezetője hozzáteszi, cége még ennél is magasabb, 46 százalékos díjat fizet jelenleg a postának. Ehelyett szeretnének egyszerű és átlátható árakat. A nagy mennyiségben terjesztett lapok ellenére az új cég sem az alaptevékenységéből tervezi a megélhetést. Az alapítók szerint ugyan az átlátható, hatékony szervezet önmagában is némi profitot fog termelni, de a jövedelem nagyobbik részét dm-, katalógusterjesztő és geomarketing-tevékenység fogja termelni.
Biztosított függetlenség
Az új cég alapításában részt vevő kiadók az együttműködés első lépéseként közös társaságot hoznak létre, amelyben a Ringier és a Népszabadság együttesen 70, a Sanoma 30 százalékban vesz részt. 49 százalékos részesedésével a lapkiadói trió a kisebbségi tulajdonos a Médialogisztika Zrt.-ben, míg az 51 százalékos többségi tulajdont és egyben a vállalatirányítást az F-Log végzi.
A 150 legnagyobb város az előfizetéses lapok tömegének kétharmadát képviseli. A posta terjesztési forgalma a kiadók szerint közel 15 milliárd forintra rúghat. Tomecskó szerint viszont közel sem ekkora a hírlapkézbesítés forgalma: mint elmondta, évente 155 millió lapot kézbesítenek, ez a társaság évi 163 milliárdos forgalmából mindössze 9,3 milliárdot tesz ki.
A most alakuló cég 49 százalékot képvisel a posta által jelenleg előfizetésben terjesztett lapokból. A létrejövő előfizetési terjesztéssel foglalkozó vállalkozás versenysemleges, szolgáltatásait természetesen minden Magyarországon működő kiadó igénybe veheti majd – hangsúlyozták a tulajdonosok egy óbudai kisvendéglőben tartott sajtótájékoztatójukon.
Kérdés, hogy miként alakul a további terjeszkedés, rá merik-e bízni egy, a piacon más tekintetben is érdekelt szereplőre lapjaik terjesztését további kiadók is.
Szabó György, a Sanoma vezérigazgatója szerint az előfizetők adatai biztonságban lesznek, akkor is, ha éppen a kiadói holding valamelyik konkurense bízza a cégre a lapterjesztést. Hozzátette: kisstílű és drága módszer volna az adatok lenyúlására létrehozni egy ilyen társaságot. Szerinte a magyar kiadói szakma eljutott odáig, hogy vannak területek, amelyek kívül esnek a versenyen – ilyen az adatkezelés is.
