A Fidesz által javasolt járulékcsökkentések és az egyharmadot kitevő, tízszázalékos tb-csökkentés nem növeli az alkalmazottak számát, közölte megkeresésünkre Geiger Tiborné, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) szakértője. Majd hozzátette: a munkaerő-felvételt nem lehet járulékcsökkentéssel mesterségesen gerjeszteni, hiszen azt a piac és a verseny határozza meg.
Adómentes 100 ezer?
A 100 ezer forintos, vagy az annál magasabb minimálbér bevezetése pedig számos további kérdést vet fel. Többek között azt, hogy a megemelt minimálbér élvezi-e továbbra is az adómentességet. Mint ismeretes, tavaly novemberben két hónapig tartó tárgyalások után született megegyezés a minimálbér szabályozásáról és mértékéről az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT).
A munkavállalói, munkáltatói és kormányzati oldal által kötött megállapodás három évre előre szabályozza a minimálbért. E szerint 2006-ban 57 ezer forintról 62 500 forintra emelkedik a minimálbér, 2007-ben 65 500, 2008-ban pedig 69 ezer forint lesz a garantált legkisebb bér.
A piactól függ az élőmunkaigény
Hasonló meglátásai voltak Vadász Györgynek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnökének, aki a FigyelőNet megkeresésére elmondta, hogy a foglalkoztatás 66 százalékát adó kis- és középvállalati szektor 90 százalékkal van elmaradva a nyugati kiscégekhez képest. Az alelnök aláhúzta, hogy egy évközi döntés nem fogja érdemben befolyásolni a cégek élőmunkaigényét, hiszen az teljesen piacfüggő.
A jelenlegi rossz foglalkoztatási szerkezetet a minimálbér növelése nem oldaná meg, hiszen 62 500 forintból nem lehet emberi életet élni, summázta véleményét Vadász. Az első lépésben a gazdasági növekedést kell fenntartani, majd az államháztartást rendbe rakni. Ezt követően lehet azon gondolkodni, hogy emeljék-e a minimálbért, ám ezt is csak a gazdaság szereplőivel történt tárgyalások után lehet megtenni, tette hozzá Vadász.
A vállalkozók természetesen örülnek az élőmunka-járulékok csökkentésének, ám az előre nem egyeztetett, ki nem számolt csökkentés az egész szociális ellátást veszélybe sodorhatja, közölte az FigyelőNet megkeresésére Dávid Ferenc, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tagja és szóvivője. “Nem lehet egyik napról a másikra nagyléptékű csökkenést hirdetni, hanem figyelembe kell venni az államháztartás helyzetét” – tette hozzá.
Ellentételezés: vajon honnan?
Egy ilyesfajta lépés bevezetésének felmerülésekor újabb kérdések fogalmazódnak meg, mint például az, hogy honnan szedi be az állam a csökkentés ellentételezését, fűzte hozzá Dávid. Eddig sem szakszervezeti, sem munkaadói érdekképviseleteket sem kerestek meg az ügyben. Az esetleges csökkentéssel a középvállalatok kicsit több levegőhöz jutnának, ám a megmaradó összeget nem feltétlenül fordítanák élőmunkaerő felvételére. Hiszen szintén fontos napi szintű tényező a vállalkozások korszerűsítése, a régóta alkalmazásban álló kollégák jobb ösztönzése. A foglalkoztatás szintjét nem csupán költségoldalról kell segíteni, hanem a piac és a kereslet az elsődleges motiváló erő – fogalmazott a szakember.
Ha a jelenlegi 3 pilléres (kormány, munkaadói, szakszervezeti) megállapodást egyoldalúan, a szakma megkérdezése nélkül akarja a jövőbeni kormány megváltoztatni, ahhoz a munka törvénykönyvét is át kell írni, mutatott rá Dávid Ferenc. Az emelés tovább erősítené a feketegazdaságot, a jelenleginél is nagyobb arányú lenne a zsebből fizetés. A szociális megfontolás lelhető fel a minimálbér-emelés mögött, ám az állam nem avatkozhat bele elvileg a bérszabályozásba. A nem piackonform javadalmazás pedig kockázatos, hiszen egy élő rendszert szükséges hozzá felrúgni.
