Nem csak hazai pályán

– Milyen céllal alapították a szövetséget, és az eddig eltelt idő alatt mit sikerült megvalósítani az elképzelésekből?
– A szervezetet alapvetően a tanácsadók, ügynökségek és olyan szakemberek, mint a szponzorációval foglalkozó jogászok, pénzügyi szakemberek és biztosítási brókerek alapították. Európa különböző országaiban működtetik a vállalkozásukat, de túlnyomóan az Egyesült Királyságban. Az ISS szervezetét a jogtulajdonosok, szövetségek, szponzorok és tanácsadók alapították, az ő működési területük kizárólag a szigetország volt. A két szövetség egyesülésével egy nagyobb hatáskörrel rendelkező képviselet jött létre, lehetővé téve a kritikus tömeg elérését. Ez lehetővé teszi, hogy jobb kondíciókkal, forrásokkal rendelkezve több lehetőséget és szolgáltatást nyújtson a tagjai és a szponzorációs ágazat számára. Az egyesülés óta jelentős a növekedés, javultak a kapcsolatépítési lehetőségek, jobb a kommunikáció, és bővültek a képzési lehetőségek is. A két szervezet 30–40 fős tagságából kialakult ESA már 150 tagszervezettel büszkélkedhet.
– Kiket és milyen fórumokon képvisel az ESA?
– Elsősorban a szövetségeket, jogtulajdonosokat, szponzorokat, szakmai csoportokat, de akár önálló gyakorlókat, a médiát, az ügynökségeket – valójában mindenkit képviselünk, aki munkakapcsolatba kerül szponzorációs ágazattal. Az ESA a szponzorációs iparágat Brüsszelben is képviseli, az EU bizonyos szabadidős és sportbizottságain keresztül. Bármilyen, a szponzorációval összefüggő szakmai beszélgetésen hallatjuk a hangunkat, szerte Európában. Folyamatosan véleményt formálunk az ágazatot érintő főbb témákban írásainkon keresztül.
– Mi az oka ennek a szigetországbeli dominanciának?
– Mind az ESCA mind az ISS Angliában alakult – csakúgy, mint az Európai Szponzorációs Szövetség. A szponzorációs iparág gyorsan fejlődött a szigetországban, és az 1970-es évek végére meghatározó marketingeszközzé vált. Egyes más európai országokban, mint például Olaszországban, Hollandiában, Svédországban és Portugáliában ugyancsak jelentős méretű a szponzorációs piac. Nincs különösebb oka annak, hogy az egyes területeken miért éppen úgy fejlődött a szponzorációs ágazat, ahogy fejlődött. Mint ahogy annak sem, hogy az egyéb marketingeszközök, mint például a reklám és a pr hol, mennyire engedték fejlődni a szponzorációt. Bizonyos országokban az egyéb marketingeszközök a szponzorációra a büdzséjüket csökkentő fenyegetésként tekintettek, és megpróbálták elfojtani, ilyen volt például Franciaország. Ahol a szponzoráció önálló iparágként fejlődhetett, ott virágzik.
– Van-e rálátása az ESA-nak az újonnan csatlakozott európai országok szponzorációs piacára?
– Az ESA a szponzorációs ágazatot minden lehetséges területen igyekszik bemutatni. Az erőforrásaink végesek, és ezért nehéz minden piacon jelen lenni. Ám az ESA Kongresszus, amit 15 esztendeje minden évben megrendezünk a kontinens más-más országában – idén Rómában – megkísérel annyi küldöttséget megszólítani, amennyit csak lehet, így az új tagállamok is célközönségévé váltak a szervezőknek.
Folyamatosan megpróbáljuk fejleszteni a tagok számára nyújtott szolgáltatásainkat. Általában a vállalatok annyit tudnak profitálni a tagságukból, amennyit beletesznek: ha aktív tagok, akkor minden lehetséges előnyt biztosítani tudnak maguknak, és képben vannak arról, mi történik az iparágon belül.

Weblink:
www.europeansponsorship.org
www.esacongress.org