Üzleti tippek

Magyar kézben a Szobi Szörp Rt.

Két kisbefektető – a vezérigazgató és helyettese – vásárolta „vissza" a Szobi Szörp Rt.-t a francia Teisseire csoporttól.


Vele és nélküle

A hét nógrádi termelőszövetkezet társulásaként 1967-ben alapított, 1991-ben részvénytársasággá alakult Szobi Szörpöt ugyanabban az évben vásárolta meg a francia szakmai befektető, a Teisseire. Ám a tulajdonost egy éve bekebelezte az évi 140 millió eurós forgalmú szakmai befektetői csoport, a Fruité. A fúzió menedzselésére összpontosító Fruité eladta a többségi tulajdonát a Teisseire 3 leányvállalatában, így a Szobi Szörpben is, de a befolyását a kisebbségi tulajdon mellett franchise szerződésekkel továbbra is fenntartja. Így jutott a társaság 45–45 százalékos részvénycsomagjához Fazekas László vezérigazgató és Kanti Gábor vezérigazgató-helyettes.

Finomabb is, nemcsak olcsóbb az aromás, szintetikus gyümölcslé az igazinál. Rendre ezzel, a résztvevők számára is megdöbbentő eredménnyel zárulnak a kóstoltatásos próbák. Ránézésre, ízlelésre laboratóriumi vizsgálat nélkül még a rutinos szakember sem tudja megmondani, miből is készült a palackon vagy a dobozon a természet kincseivel csábító szomjoltó. Számolnak persze ezzel a gyártók is, akik közül néhányan időről időre megpróbálnak a vevőt becsapva olcsón kevert szintetikus „gyümölcslével” orrhossznyi előnyt szerezni az árversenyben.

Az élelmiszervizsgálók tavalyi nagy fogása az a gyümölcslé-gyártáshoz importált 100 százalékos „meggykoncentrátum”, amelyben egyáltalán nem volt természetes anyag, csak aroma, cukor meg színezék. Egy éve az uniós belső piacról sok olyan választékbővítő „árbajnok” gyümölcslé érkezik, amely árával alkalmanként elcsábítja a vevőt a magyar szomjoltóktól. Érdemtelenül, mert – miként a kutatók állítják – a szövetségbe tömörült nagy hazai gyártók termékeinél, éppen a szigorú itteni ellenőrzés miatt, ilyen arcátlan hamisítványokkal eddig nem találkoztak. Legfeljebb gyümölcstartalom maradt el olykor egy-két százalékkal a feltüntetett értéktől.

A szövetségi vizsgálati eredmények alapján a szigorúbb minőségi követelményeket teljesítő, ezért drágábban termelő magyarországi gyümölcslégyártóknak az egyoldalú, már-már reménytelen verseny a jövőben sem ígér sok jót. A hatalmas töltőkapacitásuk és logisztikai rendszerük kihasználására ugyanis a kólagyártó mamutok is kezdenek bekapcsolódni az évek óta 8–10 százalékkal bővülő, immár a lakosonkénti évi 40 litert elérő, de az idén a rossz idő és a termékdíj okozta drágulás miatt átmenetileg „megtorpant” gyümölcslébizniszbe. Érthető, ha ezek után valamelyik külföldi szakmai befektetőnek elege lesz a viharos magyar piacból, és feladja állásait.


Híg a leve


A Szobi Szörp Rt. francia tulajdonosai (lásd a keretben) most tavasszal hozták meg ezt a fájdalmas döntést, ezt követően szerezte meg a részvénytársaság összesen 90 százalékát Fazekas László és Kanti Gábor. A menedzsment két tagja tudta, mit vesz meg. Fazekas László a vezérigazgatói székben vészelte át a 1998-as orosz válságot, ami a mohácsi vésszel ért fel az exportáló magyar gyümölcslégyártók számára. A franciák szobi „kivonulása” azonban nem volt teljes. A befektetői gyakorlatban szokatlan módon megtartottak 8 százalék kisebbségi tulajdont, és a Szobi Szörp franchise partnerként a jövőben is üzleti kapcsolatban marad a volt befektetővel (a fennmaradó 2 százalék alkalmazotti, azaz mrp-tulajdon). Nemcsak egymás termékeit forgalmazzák, hanem beszerzési társaságot alkotva egymás pozícióját javítják vásárláskor és a kereskedelmi láncoknál a régiós ártárgyalásokon.

Fazekas László tisztában van azzal, hogy az „új felállásban” ezeken a tárgyalásokon dől el a Szobi Szörp jövője. A szörppiac doyenje, jelenleg is első helyezettje (37–40 százalékos részesedéssel), a gyümölcslépiac 4. legnagyobb szereplője (12–14 százalék) ugyan jó helyzetből alkudhat a kereskedelmi láncokkal, de el kell dönteni, hogy tud-e, akar-e belemenni az olcsó importtermékek miatt eszelős árversenybe.

Hungaricum


Költői a kérdés. A Szobi, ha még nem is „Superbrands”, de a cég saját értékelése szerint a szörpök „Pick szalámija”, ha úgy tetszik, hungarikum. Olyan termék, amely nem csak természetes, hanem minőségi. Beltartalmi értéke össze sem hasonlítható a gyümölcsöt nem látott, a szakmában „gyümölcsízűnek” csúfolt aromás, cukros szörpökkel és szintetikus gyümölcslevekkel. Az a feladat vár tehát az új tulajdonosokra, régi-új vezetőként, hogy a vásárló ne csak a kasszánál hasonlítsa össze a terméküket a nagy konkuren?ekével, hanem a pohárban is. Annak ellenére, hogy a Szobi Szörp uniós mércével törpének számít a globális üdítős világcégekhez képest, Fazekas László mégis bízik abban, hogy a francia partnerrel összefogva érdemben tudnak fellépni a multikkal szemben is.

A hatékonyság növelése és a szerkezet karcsúsítása mellett arra kell tehát választ találni Szobon, hogy az évi 5,0–5,5 milliárd forintos árbevétel melletti 2003-as 283 millió forintos és a tavalyi 678 milliós veszteségből kikeveredve miből futja majd legal?bb több százmillió forintos marketingbüdzsére, ami lehetőséget teremtene a hangjuk hallatására a nagy versenytársak mellett. A tervezett mintegy 15 százalékos leépítés is csak évi 40 millió forintos megtakarítást hoz majd a cégnek. Az esőáztatta üres strandok pedig egyelőre nem sok jót ígérnek.


 


Ajánlott videó

Olvasói sztorik