A pékek nemhogy a tervezett 10-15 százalékos emelést nem tudták keresztülvinni, de sok helyen egyenesen csökkent a kenyér ára. A Világgazdaság írása szerint sütőipari cégek most ellenlépéseket terveznek.
Gyakorlatilag semmit sem sikerült megvalósítaniuk a pékeknek a július elsejétől tervezett áremelésből – mondta Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnöke. A kenyérféleségeknek 10-15 százalékkal kellett volna drágulniuk a 100–135 forintos kilónkénti átadási árakhoz képest, de a sütőipari próbálkozások zöme a kereskedők ellenállásán megbukott. Sőt, a pékek tapasztalatai szerint egyes nagy üzlethálózatok emelés helyett lenyomták az átadási árakat, miközben a fogyasztói árakon nem változtattak. Ilonka Boldizsár elmondta: a Plusz lánc például egyes kenyérféleségekért irreálisan keveset, kilónként 85-86 forintot fizetett beszállítóinak, míg a vásárlóknak továbbra is 160 forint körüli összegért kínálta azt. Így az áfa figyelembevétele után is kirívóan nagy, 56-57 forintos kilónkénti nyereségre tett szert.
Szakértők szerint e helyzetben valószínűsíthető, hogy felgyorsul a sütőipari csődhullám. A szövetség elnöke az idei és a jövő évet vízválasztónak nevezte, mivel a szervezet már az év eleje óta tapasztalja a kedvezőtlen tendenciákat: az első három hónapban 34 pékség ment tönkre, miközben tavaly egész évben „csak” 54. Várhatóan a ma működő 1344 üzem 25 százalékát, vagyis 300-350 pékséget kell rövid időn belül bezárni. A vállalkozások egy részét külföldi tőke vásárolja majd fel, koncentrálva a termelést.
A sütőiparban azt tervezik, hogy – érdek-képviseleti koordinációval – a közeljövőben új árucikket dob a piacra „pékmester kenyere” néven. A cégek e terméket – amely kizárólag jó minőségű hazai alapanyagból készülne – csak magyar tulajdonú bolthálózatokban (például a Coop-láncban) forgalmaznák, vagyis e termékből az importált árut is értékesítő külföldi élelmiszerláncoknak nem szállítanának – szögezte le Ilonka Boldizsár.
A vállalkozások azt is sürgetik, hogy a kormány az agrárrendtartási törvény módosításával erélyesebben lépjen fel az üzlethálózatok halogató fizetési politikájával szemben. A cégek szigorúbb ellenőrzést kérnek a jogszabályban rögzített harmincnapos maximális határidő betartatásához, mivel a kereskedők különböző kifogásokkal és trükkökkel általában 20-30 nappal meghosszabbítják azt. További terhet jelentenek a különböző akciók, polcpénzek és marketing-hozzájárulások is, amelyek összességében 10-15 százalékos többletkiadást okoznak a pékeknek.
Műszaki vizsgán jártak Schadl György Mercedesei, amelyekről nem árulta el a bíróságnak, hol vannak
Azonosítottuk a végrehajtók volt elnökének autóit, amelyeket hónapok óta keresett a bíróság. A korrupcióval vádolt Schadl György két Mercedesét is a múlt hónapban vizsgáztatták, és az Audi A8-as luxuslimuzinja is forgalomban van.