Az adómentesen adható béren kívüli juttatások korlátozásával sérülne az egyenlő mértékű hozzáférés elve is. A vállalati üdülő parkját, a napsütést nem lehet „bérarányosan” élvezni. A munkahelyi étteremben az adagok nem a besorolási bértől függnek. Az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulásból megvásárolható gyógyszer, téríthető orvosi költség sem arányos a munkabérrel. A változtatással ráadásul az alacsony keresetűek a mostaninál kevesebbel egészíthetnék ki munkabérüket – véli az ügyvédnő.
A hatályos személyi jövedelemadó törvény cafeteriára vonatkozó módosításának éppen az volt az egyik legnagyobb előnye, hogy a munkaadó szabadon dönthetett arról, hogy fix összegű vagy jövedelem arányos juttatást ad. Tehát ha a bérek bizonyos százalékához kötnék a támogatási lehetőséget, ez több százezer munkavállalónál 2-3 ezer forinttal csökkenne. A korláton felül a cég vagy nem adhatna juttatást, vagy csak zsebbe adná ezt, amely ellentétes a kormány száz lépés programjában meghirdetettekkel. A munkáltatói döntési szabadság korlátozása összességében minden bizonnyal visszavetné a juttatások össz-volumenét, ami adóbevétel kiesést eredményezhet, hiszen a cafeteria keretben olyan juttatásokat is biztosít a munkaadó, amely adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár. Renneczéder Éván kívül több adószakértő is állítja, túl azon, hogy az intézkedés Európában is példa nélküli lenne, az állam sem tenne szert többletbevételre.
Magyarország aktiválta az uniós integrált válságelhárítási mechanizmust
Bóka János jelentette be.