Kedden az Országgyűlésben a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény összevont vitájával folytatta munkáját a Ház. Mint írtuk, arról van szó, hogy egy törvénymódosítás alapján a Magyar Nemzeti Bank titkosíthatja az érdekeltségébe tartozó gazdasági vállalkozások és alapítványok dokumentumait. Márpedig, mint azt nemrégiben a Fővárosi Bíróság kimondta, a Magyar Nemzeti Bank közpénzből is gazdálkodik. Ennek ellenére a kormány támogatja a titkosítást, amit a következőkkel indokolnak.
Cél, hogy a jegybanki eljárások jobban megfeleljenek a napi gyakorlatnak
Bánki Erik (Fidesz), a javaslat előterjesztője célként jelölte meg, hogy az MNB eljárásai jobban megfeleljenek a napi gyakorlatnak, és a gazdasági társaságai ne kerüljenek versenyhátrányba. Értékelése szerint mindhárom módosítás indokolt és a nemzeti érdekeket szolgálja.
Kifejtette, hogy a javaslat egy része a jegybank hatósági eljárásaira vonatkozik, biztosítja az úgynevezett sommás eljárás szabályainak mellőzését, továbbá rögzíti az eljárások felfüggesztésének és meghosszabbításának lehetőségét az engedélyezési eljárások során. A közigazgatási törvény módosítása miatti 8 napos határidő rövid és komoly alkalmazásával komoly eljárási problémák keletkezhetnek – tette hozzá.
A kormánypárti politikus jelezte, hogy elsősorban adatvédelmi szempontból változtatnának az alapítványokra és gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokon. Amikor ezek nyílt piaci műveleteket végeznek, versenyhátrányba kerülhetnek azzal, hogy az információs szabadságról szóló törvény hatálya alá esnek – magyarázta, hozzátéve: ez központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekeket sérthet. Kitért arra is, hogy ezen szervezetek adatszolgáltatása szigorodik amiatt, hogy évente közhasznúsági jelentést kell közzétenniük.
Bánki Erik az MNB vezetőinek fizetésemelését (=Matolcsy pl. 5 milliót fog kapni) uniós irányelvekkel indokolta, továbbá azzal, hogy a 28 uniós tagállam közül Magyarországon a legalacsonyabbak ezek a bérek. Megjegyezte: a következő legalacsonyabb fizetés az ír jegybank vezetőjéé, de ő is 31 százalékkal többet keres, mint a magyar.
A kormány támogatja a módosításokat
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára a kormány nevében jelezte, hogy támogatják a tervezett változtatásokat.
KDNP: a javaslat hatékonyabb feladatellátást tesz lehetővé
Hollik István, a KDNP vezérszónoka arról számolt be, hogy támogatják a javaslatot, amely segíti, hogy a Nemzeti Bank növelni tudja a pénzpiac stabilitását. Az MNB korábbi vezetőit bírálva úgy értékelt: a mostani vezetés sikeres, képes a stabilitásra, kordában tartja az inflációt és még nyereséget is termel.
A kormánypárti politikus szerint aki ellenzi a módosításokat, az veszélyezteti a bankszektor biztonságos működését és a “zavarosban halászó brókereket” segíti.
A gazdasági társaságokra és alapítványokra vonatkozó szabályozást is szükségesnek nevezte. Példaként hozta, hogy amennyiben egy műkincsvásárlás esetén megismerhető lenne a forrás, az indokolatlanul felverhetné az árat. A gazdasági társaságok versenyszférában folytatott tevékenysége során pedig szinte csak olyan adatok keletkeznek, amelyek az üzleti titok körébe tartoznak – tette hozzá.
A bérekről szólva ismertette, hogy az osztrák jegybank elnöke több mint 7 millió, a szlovák 5,6 millió, a belga 12,2 millió forintot keres. A közbekiabáló ellenzéki képviselőknek címezve azt mondta: Simor András korábbi jegybankelnök 8 millió forintos fizetését sosem bírálták, most ennek a 70 százalékáról van szó.
