lakas(210x140).jpg (lakás, albérlet, vásárlás, kulcs)
Pénzügy

Az albérleti árak már utolérték a lakáshotelekét

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 02. 27. 18:00

2015 februárjához képest látszólag nem sokat változott a fővárosi bérleti piac. Ugyanúgy havi 160 ezer forintért lehet átlagosan lakást bérelni Budapesten, mint egy éve. Bár ebből önmagában korai lenne azt a következtetést levonni, hogy a közeljövőben olcsóbbak lesznek az albérleti díjak, a jelek szerint még ez is bekövetkezhet.

Különösen, ha hozzávesszük, hogy lakáshoteleknél egyre nagyobb a kínálat, és egyes kerületekben, utcákban a bérletből kinyerhető hozam már beérte a lakáshotelból kinyerhető éves hozamot. A lakáshotelek és az albérleti piac között ugyanis szoros összefüggés van a befektetői célú lakásvásárlásokon keresztül. Ez változik most.

2015: a befektetők éve

A fővárosi albérletárak azért stagnálnak, mert a befektetőknek köszönhetően egyre több lakás került a piacra az utóbbi másfél évben, így mára jelentősen bővült a választék, ami az árakban is kezd megjelenni.

Ezt támasztja alá, hogy egy év alatt 29 százalékkal nőtt a kiadó lakások kínálata, ugyanakkor az albérletkeresések száma 10 százalékkal csökkent tavaly februárhoz képest Budapesten

– mondta a 24.hu-nak Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője. Jelenleg még továbbra is keresleti piac van, és egyelőre nem tudni, hogy a bérleti díjak stagnálása tartós marad-e, erről szeptemberben mondhatunk legkorábban valamit, tette hozzá.

Balogh szerint az albérletárak utóbbi másfél évre tehető elszállásában a befektetők lakásvásárlásai meghatározó szerepet játszottak. Egyrészt a megtakarítások az alacsony kamatkörnyezet miatt az ingatlanpiacra áramlottak. Másrészt a turizmus, a vendéglátás óriási fejlődésen ment keresztül Budapesten. A befektetői célú lakásvásárlások 2015-ben már 30-40 százalékát tették ki az adásvételeknek. A befektetők többsége lakáshotellé alakította új szerzeményét vagy áttért a korábbi hosszútávú bérletről a lakáshotelre. Mindkettő erősen szűkítette a kínálatot a bérleti piacon, így az albérletárak elindultak felfelé, mondta.

Hatalmas növekedés

Amikor egy éve a 24.hu arról kérdezte az ingatlanpiaci elemzőket, hogy a bérleti díjak vajon a lakáshotelekre utazó befektetők miatt kezdtek-e drágulni, ahogy akkor azt sejtettük, mindegyikük szkeptikus volt, és azt hangsúlyozták, hogy nincs átjárás az albérleti piac és a lakáshotelek között. Azzal érveltek, hogy a lakáshotelek csak nyáron termelnek bevételt, ami egy befektetőnek bizonytalanságot okoz, szemben a bérlet egész éves folyamatosságával. Ez természetesen igaz, de

időközben annyi turista jött Budapestre, hogy egy jó helyen lévő lakáshotelnél 60 százalékos kihasználtság mellett is messze magasabb hozamot lehetett elérni, mint a bérletnél éves szinten.

5000 lakáshotel Budapesten

Az Airbnb saját közlése szerint tavaly szeptemberben 5000 lakás közül választhattak a vendégek Budapesten. A lakások kihasználtsága 56,6 százalékos, az átlagos ár pedig napi 50 dollár, amivel amúgy Európában a hetedik legolcsóbb városnak számít Budapest.

Fél év múlva kiderült: a befektetői lakásvásárlás, a lakáshotelek elterjedése volt az egyik legfontosabb ok, amiért emelkedtek a bérleti díjak Budapesten, az általános gazdasági növekedés, a devizahitelesek kényszereladásai, és más okok mellett.

Ez nem is csoda, hiszen Budapesten a kétezres évek óta folyamatosan növekszik a turizmus. Elsősorban a szolgáltatások kiváló ár-érték aránya, az alacsony árszint, a pezsgő kulturális élet, a város szépsége, a jó infrastruktúra (pl. olcsó tömegközlekedés) miatt. De ugrásszerűen a 2010-től megjelenő közösségi szállásmegosztó oldalak miatt vált népszerűvé Budapest a világban.

Jelenleg is úgy tűnik: nincs az a lakásmennyiség, amelyet ne tudna felszívni az évente új rekordokat döntögető külföldi vendégéjszakák száma a fővárosban.

Pörög a lakásüzemeltetés is

A kialakult lakáshotel-boomra jó példa Váradi Máté friss vállalkozása, a HOSTIE, amely Airbnb-s lakások üzemeltetését végzi magánszemélyeknek. Tehát azoknak, akik rövidtávra adják ki lakásaikat turistáknak, de nincs idejük/kedvük ezzel foglalkozni. Máté vállalkozásáról tavaly szeptemberben írtunk, az előtt nem sokkal kezdték az ipart. Máté most arról számolt be lapunknak, hogy a vállalkozása egy év alatt messze felülmúlta a várakozásait, az üzlet nagyon bejött neki.

Jelenleg több tíz lakást üzemeltetünk Budapesten, és az érdeklődés folyamatosan nő. Ügyfeleink többsége 1-2 lakással van jelen az Airbnb-n, de van olyan is, akinek jóval több lakása van.

Szerinte bőven van még potenciál a lakáshotelekben, de ő is érzékeli, hogy a körúton belül a bérleti díjak már kezdik megközelíteni a lakáshotelek árait. Ha továbbra is így emelkednek a bérleti díjak, könnyen elképzelhető, hogy az inga ismét az albérlet felé mozdul el a lakáshotelektől. Ebből a szempontból szeptember lehet a vízválasztó, ugyanis a nyári szezonban biztosan sokkal jobban lehet keresni a rövidtávú kiadással, mint a hosszútávúval, mondta.

Máté ugyanakkor hosszú távon sem számít tömeges elpártolásra ügyfelei körében, hiszen a turisták foglalásai alapján az idei főszezon még jobb lehet Budapesten, mint tavaly ilyenkor, és az általa üzemeltetett, kitűnő helyen lévő lakáshotelek éves szinten jóval nagyobb jövedelmezőséget biztosítanak a lakástulajdonosoknak, mint a sima albérlet.

180 ezer forint a bevétel mindkét helyen

Egy lakást akkor éri meg kiadni a turistáknak, ha az évente legalább 60 százalékos kihasználtsággal működik, vagyis legalább 200 napon keresztül foglalt. Ez azonban csak akkor igaz, ha kimondottan jó helyen lévő lakásról van szó – mondták el lakáshoteles tulajdonosok lapunknak. Jó helynek a körúton belüli lokációk számítanak, Bel-Budát is beleértve.

Másfél éve azt írtuk: fenti paraméterekkel, egy jó helyen lévő lakáshotelnél havi 200-300 ezer forintos bevétel keletkezhet a főszezonban. Ha ezt visszaosztjuk havi szintre éves távlatban, és levonjuk a költségeket, nagyjából 150-180 ezer forint marad egy hotelen tisztán. Ugyanez albérlet esetén még nettó 100-110 ezer forint volt 2014 nyár végén.

Időközben azonban az albérletárak elszálltak, 2015 februárjában már 160 ezer forint volt az átlagos albérleti díj Budapesten. A körúton belül, különösen a turisták által kedvelt pesti Belvárosban, pedig havi 180 ezer forintra emelkedett a bérleti díj.

A 180 ezer forint a költségek levonása után pedig már megközelíti a hasonló paraméterű lakáshotelből nyerhető hasznot.

Mit hoz a jövő?

Az ingatlan.com legfrissebb adatai szerint, a VI., VII. XI., XIII. kerületekben nőtt jelentősen a kiadó lakások kínálata az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel párhuzamosan, a XIII. kerületben 140 ezerről 172 ezer forintra (23 százalék), a XI. kerületben 15 százalékkal 150 ezer forintra nőttek a bérleti díjak tavaly február óta. Eközben a II., a III. és a XII. kerületekben 169-173 ezer forintról 150 ezer forintra mérséklődtek a díjak.

A bérleti piac legújabb mozgásaiból mindenesetre arra is lehet következtetni, hogy a belvárosban elfogytak a turistáknak kiadható jó lakások (pl. liftes, nem udvari, magas emeleti, légkondicionált, stb.) és a befektetők egyre inkább olyan lakásokat vesznek, amelyeket biztosan ki tudnak adni hosszútávra.

Balogh László szerint ezért a következő időszakban elképzelhető, hogy a pár napra kiadott lakáshotelek veszítenek jelentőségükből, és inkább a hosszú távú lakáskiadás veheti át a főszerepet a piacon, ami hozzájárulhat a bérleti díjak további stabilizálódásához.

Kommentek

Kifoghatják az ukrán csempészek vitorlájából a szelet
Smiling manager interviewing an employeeFizetésemelést szeretne? Íme a leggyakoribb hibák