Egy, a német kormány által kinevezett bizottság a német nyugdíjrendszer átfogó átalakítását javasolja, beleértve a nyugdíjkorhatár emelését és a tőkefedezeti pillér bevezetését – írta a DW.
A nyugdíjkorhatár a jelenlegi szabályok szerint már a 2030-as években 67-re emelkedne, a bizottság azt javasolja, hogy az átlagos élettartamhoz kötve tovább növeljék. Így a nyugdíjkorhatár 2090-ig elérheti a 70 évet. Emellett eltörölnék azt a lehetőséget, hogy 63 éves kortól teljes nyugdíjat kaphasson bárki.
A terv középpontjában az áll, hogy a mostani felosztó-kirovó rendszer (akárcsak Magyarországon, az államkasszába befolyó pénzből finanszírozzák a nyugdíjakat) helyét egy tőkealapú modell venné át. A rendszert a munkáltatók és a munkavállalók között megosztva a bruttó bérekből származó további 2 százalékos hozzájárulásból finanszíroznák, és ezt az összeget egy államilag kezelt alapon keresztül fektetnék be.
A javaslatok ezeken túl magukban foglalják a legtöbb nyugdíjjárulék-mentes minimunkahely eltörlését és a nyugdíjak éves növekedési ütemét fékező fenntarthatósági tényező újbóli bevezetését.
Valamint a törvényhozók bevonását a törvényes nyugdíjrendszerbe.
A Bundestag tagjai ugyanis nem részei a kötelező állami nyugdíjrendszernek, hanem egy különálló nyugdíjrendszert alakítottak ki nekik. Eszerint nekik nem kell nyugdíjjárulékot fizetniük, és ők – szemben minden más állampolgár több évtizednyi munkavállalásával, amely szükséges ahhoz, hogy teljes nyugdíjat kaphasson – akár egy év parlamenti munka után is jogosultságot szereznek az úgynevezett öregségi juttatásra (Altersentschädigung). Minden parlamenti év után a képviselői alapdíj (ez jelenleg csaknem 12 ezer euró, 4 millió forint) 2,5 százaléka jár nekik. A maximális összeg a képviselői fizetés 65 százaléka, amit 26 év szolgálat után érnek el.
A bizottság várhatóan kedden terjeszti ajánlásait Friedrich Merz kancellár kormánya elé.
