Pénzügy

Keresztbe tett a CSOK a családi házaknak

24.hu
24.hu

2016. 02. 23. 08:33

Annak ellenére, hogy jelenleg is kitart a lendület a hazai és főleg a budapesti ingatlanpiacon, még mindig akadnak olyan ingatlanok, melyeket nem tudnak eladni tulajdonosaik, illetve az értékesítésükkel megbízott ingatlanközvetítők - állítja a Balla Ingatlanirodák az elemzésében. Annak jártak utána, hogy pontosan melyek ezek a nehezen vagy egyáltalán nem eladható lakások.
Korábban a témában:

Miközben már hónapok óta az ingatlanpiac fellendüléséről szólnak a hírek, erről nyilatkoznak az ingatlanközvetítők, és ugyanezt mutatják a KSH számai is, mégis akadnak olyan ingatlanok, melyek tulajdonosai hitetlenkedve látják, hogy a nagy vásárlási kedv ellenére sem találnak érdeklődőt a lakásukra. De milyen lakásokat lehetetlen most eladni?

Eladhatatlanok: Nem kellenek a nagy lakások…

Szinte minden ingatlanközvetítőjük elsőként a nagyméretű lakások eladhatatlanságára hívta fel a figyelmet. A XIV. és XVI. kerületi vezető, Sebestyén Tamás és a belvárosi iroda vezetője, Schneider Zoltán  is első helyen a 90-100 négyzetméternél nagyobb lakásokat említette, mint eladhatatlan kategóriát.

Schneider Zoltán szerint ezek esetében csak fokozza a problémát, ha felsőbb szintek valamelyikén helyezkedik el a lakás, miközben a házban nincs lift. Szerinte ezek azok a típusú ingatlanok, melyekre még jóformán akkor sincs kereslet, ha nagyon olcsón próbálják eladni őket. Sebestyén Tamás pedig úgy vélekedett, hogy egy nagypolgári lakás egy rossz árképzéssel hosszú hónapokra vagy akár évekre is beragadhat az ingatlanpiacon.

Hasonlóképpen írta le az eladhatatlan lakások kategóriáját a XI. kerületi szakmai vezető, Nagy Csaba, aki szerint a több évtizede épült, nagy alapterületű, korszerűtlen fűtéssel ellátott, sok-sok szobás, nagy belmagasságú ingatlanokat most is lehetetlen eladni. Ezek a nagyméretű ingatlanok lehetnek akár családi házak, akár lakások, ilyen adottságokkal nem keresik őket a vevők.

… sem a nagy értékű ingatlanok …

Az ingatlanközvetítők által második leggyakrabban említett kategória a nagy értékű ingatlanoké volt. Ez Nagy Csaba szerint a XI. kerületben a 60-70 millió forintnál drágább családi házakat jelenti, míg Sebestyén Tamás 60-80 millió forint fölé lőtte be az árat a XIV. és XVI. kerületben. Ezek az ingatlanok Sebestyén Tamás szerint ráadásul sok esetben előnytelen elhelyezkedésű, nagyobb, régi és leromlott állapotú családi házak.

A III. kerületi vezető, Nagy Andrea viszont a kritikus árszintet 100 millió forintra tette, de arra is felhívta a figyelmet, hogy az agglomerációban a határt már 45 millió forintnál meghúzzák a vevők.

A XVIII. kerületi iroda szakmai vezetője, Rácz Gyula László szerint már azzal is gond lehet, amikor egy városrészben olyan ingatlant próbálnak eladni, melynek minősége, kialakítása és ára szokatlan az adott környéken: például egy minden luxussal felszerelt, és így drága villát, ami elüt a városrész ingatlanjainak átlagától.

… vagy a túlárazottak …

Az előbb említett adottságokon túl azonban alapvetően árfüggő, hogy milyen lakást lehet értékesíteni, és melyet nem – jelezték az ingatlanközvetítők. Jellemzően az erősen túlárazott lakások ragadnak be – szögezte le a X. és XVII. kerületi szakmai vezető, Kántor Istvánné. De Nagy Andrea is így látja, és mint mondta: a túlárazott ingatlanok nem eladhatók, illetve elsősorban ár kérdése most is, hogy mi az ami értékesíthető az ingatlanpiacon, és mi az ami nem.

Schneider Zoltán is erről az oldaláról fogta meg a problémát, amikor úgy fogalmazott: minden ingatlannak megvan a vevője, ha az ára rendben van. Példaként az olyan keskeny belső udvari, földszinten elhelyezkedő lakásokat említette, melyek ugyan nem jelentenek vonzó otthont az adottságaikat tekintve, azonban van az az ár, melyért ezeket is megveszik, ha a méretük megfelelő.

Sebestyén Tamás is arra hívta fel a figyelmet, hogy az erős keresleti piac ellenére is nagyon óvatosan és ésszerűen kell beárazni az eladó ingatlanokat, mert “könnyen alá és fölé is lehet lőni akár egy panelt, vagy kis garzont is”.

…. de akadnak más problémák is

Kántor Istvánné a rossz árképzésen túl még a rossz hírű környéken lévő lakásokat, valamint a nem tiszta jogi hátterű ingatlanokat sorolta a nehezen eladható kategóriába. Schneider Zoltán szerint szintén nehezen értékesíthetők azok a belvárosi ingatlanok, ahol a homlokzat vagy a lépcsőház “katasztrofális állapotban” van. A társasház ilyenkor általában el van adósodva, és esély sincs a felújításra. A vevők pedig alaposan utánajárnak vásárlás előtt a társasház helyzetének, felhívják a közös képviselőt, akinek szavaiból aztán kiderül, hogy nincs pénz, nem várhatók felújítások, így el is rettenti a potenciális vásárlókat.

Egy másik kérdéses kategória, a nagyobb, forgalmas utakra néző ingatlan, ahol éjjel-nappal állandó a zaj, folyamatosan buszok közlekednek, szellőztetni nem lehet. Schneider Zoltán szerint ezek irodának, rendelőnek, esetleg rövid távú bérbeadásában érdekeltek számára eladhatók, hiszen egy-egy irodának jó helyet jelent mondjuk egy Rákóczi út esetében a mindenki által ismert, könnyen megtalálható cím. Tény azonban, hogy ezek az irodák is inkább az udvari kilátást kedvelik, hiszen az csendesebb, nyugodtabb elhelyezkedést jelent.

Keresztbe tett a CSOK a családi házaknak

Végül pedig a XI. kerületi szakmai vezető, Nagy Csaba arra a szembetűnő változásra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben rendkívüli módon megcsappant a kereslet a használt családi házak iránt. Ezek iránt a tavalyi évben a 60-70 millió forintos árszintig még jelentősebb kereslet mutatkozott, idén azonban a 10+10 milliós CSOK miatt kevesebb mint felére mérséklődött az érdeklődők
száma. Ezek helyett most az új szintráépítéseket és a telkeket szeretnének vásárolni az érdeklődők – tette hozzá az ingatlanközvetítő.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.