Pénzügy
Budapest, 2014. március 25.
Bankjegyeket vesz ki egy pénzkiadó automatából (ATM) egy ügyfél a Sberbank központi bankfiókjában Budapesten, a Rákóczi úton 2014. március 25-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Négyből egy magyar nem bízik a bankokban

24.hu
24.hu

2016. 02. 10. 11:04

A pénzügyi kultúra fejlődése a pénzügyi szektor valamennyi szereplőjének elemi érdeke. A pénzügyi kultúra magába foglalja úgy a pénzügyi összefüggések, folyamatok, fogalmak átlátását és a pénzügyi termékek ismeretét, mint a tudatosságot és a pénzügyi tudás alkalmazásának képességét. A GfK Retail Banking Monitora szerint a hazai felnőtt lakosság pénzügyi kultúra szempontjából megosztott. A pénzügyi műveltség terén az életkor nem, ám a végzettség és a lakóhely döntő lehet.
Korábban a témában:

A GfK negyedévente készülő Retail Banking Monitor elemzése vizsgálja a válaszadók tájékozottságát, bankokkal szembeni bizalmát, hosszú távú pénzügyi céljait, a kockázat elfogadásának mértékét, a termékhasználat megosztottságát, a digitális ügyintézés előnyben részesítését.

Akik nem értik, és hárítják

Az elemzés szerint a hazai felnőtt lakosság egyharmada nem tartja magát tájékozottnak pénzügyi kérdésekben és ugyanekkora arányban nem ismeri ki magát a pénzügyi termékek körében. Négyből egy megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy nem bízik a bankokban és ötből ketten inkább otthon tartják a pénzüket, mondván, ott nagyobb biztonságban van a megtakarításuk, mint a pénzintézeteknél. Mindazonáltal háromból egy válaszadó mondta azt, hogy mielőtt pénzügyi döntést hoz, gondosan tájékozódik és így igyekszik a számára legmegfelelőbb döntést meghozni. Minden második felnőtt számára fontos, hogy biztosítással rendelkezzen és szintén minden második válaszadó nyilatkozott úgy, hogy fontos számára a digitális pénzügyi csatornákat elérni.

Pénzügyi tudatosság szempontjából a felnőtt lakosság megosztott: a GfK szakértői által képzett csoportokban az egyes szempontok más és más súllyal érvényesülnek. A két legnagyobb csoportot a két véglet alkotja: a megkérdezettek 27 százaléka ún. haladó megtakarító, míg 24 százalékuk pénzügyi ismeretek és attitűd alapján „tájékozatlan alacsony státuszú”.

A haladó megtakarítók csoportjába a lakosság kétötöde sorolható, egynegyedük pedig különösen tudatosan tájékozódik. Ők jellemzően magasabb végzettségűek, az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek, főként nagyvárosban és a fővárosban élnek.

A megkérdezettek egyharmada különösen megbízik a bankokban – ők a bankpárti tanácsadást igénylők és a tudatos, kockázatkerülő csoport tagjai.

A nemzetközi adatokból látjuk, hogy a magyar lakosság pénzügyi műveltsége a nemzetközi átlagnak megfelelő. Viszont a tényleges pénzügyi tudás még nagyon messze van a kívánatostól. Pénzügyi tudatosság szempontjából az életkor sajnos nem számít, nagyon hasonló ismeretszintet látunk a fiatalabb és idősebb személyek körében. Ellenben a végzettség és a lakóhely döntően befolyásolhatja az ez irányú tudatosság szintjét– állítja Schauermann Péter, a GfK pénzügykutatási szakértője, és hozzáteszi: A kutatási adatokból látjuk azt is, hogy a pénzügyi műveltség szintje nem emelkedett érdemben az elmúlt öt évben. A szakember szerint úgy tűnik, hogy a szülők nem tudják továbbadni a tudást, és gyakran nem is beszélnek ilyen kérdésekről a gyerekekkel, akik így otthon sem találkoznak e téma mélyebb összefüggéseivel. Ez pedig sajnos azt vetíti előre, hogy a pénzügyi tudás, műveltség javulása külső behatás, oktatás nélkül nem várható a fiatalabb korosztályokban.

A vizsgálat alapján a bankok és biztosítók számára a tanácsadás minősége akár megkülönböztető jeggyé válhat. A biztosításellenesség a lakosság körében mérsékelt, ami jó hír lehet a biztosítók számára annak ellenére, hogy az alacsony kamatok hatására a többség inkább otthon képez megtakarítást.

A kutatók ugyanakkor a digitális csatornahasználat fejlődésére számítanak az elkövetkező években azzal, hogy az ismeretek hiánya gátat jelent a bonyolultabb pénzügyi műveletek online intézésénél. „Bár az online csatornák szerepe folyamatosan nő pénzügyi téren, komolyabb döntéseket a lakosság nem mer pusztán a számítógép előtt meghozni. A szakértői tanácsadásra továbbra is nagy igény mutatkozik, ami egyben lehetőséget is jelent a pénzügyi szektor számára az ügyfelek ismereteinek bővítése és a megfelelő termékek felajánlásának vonatkozásában” – jelzi Schauermann Péter.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Illustration of a long shadow European Union flag with  a no trespassing signal
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.