Salgótarján, 2014. december 3.
Rozgonyi Emil gyertyafénynél reggelit készít Salgótarján Rónabánya városrészében lévő otthonában 2014. december 3-án. A településrészen december 1-je estétől - egy órát kivéve - nincs áramszolgáltatás.
MTI Fotó: Komka Péter
Pénzügy

Óriásvihar után: 44 órás áramszünet sem jelent automatikus kötbért

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 01. 26. 18:23

A tavaly nyári budapesti vihar alatt 40 ezer háztartásban volt akár több napos áramkimaradás is, amire az ELMŰ háztartásonként 5 ezer forintos kötbért helyezett kilátásba anno. De végül a kifizetés részben elmaradt. A kötbértől elesett lakók pedig becsapva érzik magukat. Az áramcég viszont azt mondja, ők mindenben az előírásoknak megfelelően jártak el. Utánajártunk, kinek van igaza, és mit tehetnek ilyen helyzetben a fogyasztók.
Korábban a témában:

2015. augusztus közepén ritkán látott vihar és nagy esőzés érte Budapestet, voltak a városnak olyan részei, ahol 17-étől 19-éig nem volt áram. A Cserhát utcában például 44 órán keresztül. Ami miatt leolvadhattak a hűtők, nem működhettek a számítógépek, és egyéb gépek, és ez jelentős károkat okozhatott a háztartásoknak.

Ezekben a napokban csak Boross Norbert ELMŰ-szóvivő nyilatkozata jelenthetett némi vigaszt, amely szerint a 24 órát meghaladó áramszünetre automatikus kötbért fog fizetni a cég (az általuk üzemeltetett hálózaton ellátott fogyasztókra). De nem mindenhova érkezett meg a pénz. A Cserhát utcában lakók arra számítottak, hogy majd esetleg az éves elszámolásban megjelenik. De ott sem tűnt fel az összeg.

Amikor pedig a lakók türelmüket vesztve megreklamálták mindezt az áramcégnél, akkor vált számukra világossá, hogy a sajtóban annak idején nyilvánosságot kapott bejelentéssel ellentétben náluk csak a 48 órán túli áramkimaradásra járt volna a kötbér. Nagy csalódást okozott az érintetteknek, nem érezték korrektnek az eljárást és azóta sem értik, ők miért maradtak ki. Újra reklamáltak, de ismét elutasították a kérelmüket. (Az Index cikkéből kiderült, hogy az augusztusi nagy vihar kapcsán 1614-en kapták meg a kötbért. A Cserhát utcaiak ahhoz a peches kisebbséghez tartoznak – 496 háztartás -, akiknek végül nem járt az 5 ezer forint.)

Csak később derült ki hogy II. kategóriájú volt a vihar

Az ELMŰ válaszában jelezte a kötbér elmaradása miatt panaszt tett fogyasztóknak, hogy kivizsgálták az ügyeket. Azt is közölték, hogy sajnos a vihar akkora kiterjedésű károkat okozott, hogy a történteket kénytelenek voltak később II. kategóriájú rendkívüli időjárási helyzetnek minősíteni, amit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal is egyeztettek. A hivatal megkeresésünkre ezt a tényt megerősítette egyébként.

Megkérdeztük Boross Norbertet, hogy ha így áll a helyzet, akkor miért tette meg augusztus 19-én a 24 órás kimaradásra vonatkozó kötbérígéretet. Hiszen ezek szerint akkor még nem is lehetett tudni, hogy a MEKH I. vagy II. kategóriájúnak minősíti-e az időjárási helyzetet. Vagyis hogy minimum 24 vagy csak legalább 48 óra áramszünet esetén jár-e majd a kötbér.

Azt válaszolta, hogy a sajtónyilatkozatoknál az eredeti közleményeik a mértékadóak (az üzletszabályzatra való hivatkozással), és hogy sajnos ezt sok esetben egyes médiák nem teljes terjedelemben közlik. Nem vonjuk kétségbe. Viszont úgy véljük, még egy rövid nyilatkozatban is ki lehetett volna hangsúlyozni, hogy később dől csak el, milyen hosszú áramszünetre jár a kötbér.

Az I. és a II. kategória között alapvetően az a különbség, hogy míg előbbinél legalább 24 óra áramkimaradás esetén fizetik a kötbért, a II. kategóriánál csak 48 órán túli üzemzavar után esedékes az automatikus jóváírás. Az összeg mindkét esetben 5 ezer forint. Az ELMŰ azt is hozzátette: az idő mérése (áramkimaradás ideje) a hálózatuknál fennálló kiesésre vonatkozik. A társasház hálózatának átnedvesedése miatt a katasztrófavédelem által kikapcsoltatott, az épület-tulajdonosok üzemeltetésében álló vezetékekre nem.

Mitől függ, hogy I. vagy II. kategóriájú-e a szélsőséges időjárás?

A MEKH megkeresésünkre azt válaszolta, két tényezőtől függ, hogy a szélsőséges időjárási körülményt II. kategóriába sorolják-e:

  • a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak minősítette-e az időjárási eseményt, vagy
  • a szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett középfeszültségű üzemzavarok bármely 24 óra alatti darabszáma nagyobb, vagy egyenlő volt-e, mint az Engedélyesre a II. kategóriában meghatározott érték, és ezzel együtt a szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett középfeszültségű üzemzavarok, és kisfeszültségű csoportos hibák okozta szolgáltatás-kieséssel érintett kis és középfeszültségű felhasználók száma kevesebb, mint az Engedélyes kitett felhasználóinak a száma.

Ez utóbbi elég bonyolultul hangzik. Leegyszerűsítve: minél több az üzemzavar és minél több fogyasztót érint az áramkimaradás, annál valószínűbb, hogy magasabb kategóriába kerül, vagyis csak hosszabb áramkiesés mellett jár a kötbér. (Az üzemzavarok határszámát, valamint a kitett felhasználók számát több éves adatelemzés alapján, minden engedélyesre külön határozzák meg.) A tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett üzemzavarrá minősítést a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal végzi, figyelembe véve a szél-, a fagy-, a hó-, a jég-, az eső- és a hőterhelést, összevetve a tervezési követelményekkel, a hálózat állapotával, és a karbantartási előírásokkal. Ezek alapján születik arról döntés, hogy a hálózatnak el kellett-e volna bírnia az adott időjárási hatást, vagy sem.

Azt is hozzátette a MEKH, hogy a kategóriába sorolás csak az üzemzavari események utólagos értékelésével végezhető el. Vagyis valóban csak a vihar után derült ki, kinek járhat majd a kötbér. (A különböző kategóriákba minősítés azt befolyásolja, hogy mennyi idő után, illetve milyen gyakorisággal kell fizetni, vagy hogy kell-e egyáltalán fizetni.)

Kártérítést azért kérhetnek

Az ELMŰ a fogyasztókat tájékoztatta arról is, hogy panaszukkal a békéltető testülethez fordulhatnak, azonban megkeresésünkre azt is hozzátették, hogy értelemszerűen sem a testület, sem bíróság nem rendelkezett és nem rendelkezhet olyan kötbérfizetésről, melyet a jogszabály másként határoz meg.

Kártérítést viszont kérhetnek, tudtuk meg a Budapesti Békéltető Testülettől, feltéve, hogy tudják bizonyítani a keletkezett kárt. Érdeklődtünk a házban, vajon ezzel a lehetőséggel éltek-e a lakók. Azt a választ kaptuk, hogy ilyenről nem tudnak. És hangsúlyozták, ők a beígért automatikus kártérítést várják, minden érintett számára. És nem gondolják, hogy mindegyiküknek külön-külön kellene kártérítési igényét bejelenteni a békéltetőknél.

Pedig úgy tűnik, ez az egyetlen módja annak, hogy valamennyi anyagi kárpótlást kapjanak. A békéltetésről azt érdemes tudni, hogy az eljárás a fogyasztó számára ingyenes, az ajánlást viszont nem köteles végrehajtani az ügyben érintett vállalkozás. A fővárosi tapasztalatok azonban azt jelzik, hogy egyre több cég tesz eleget az ajánlásoknak. Tehát érdemes lehet élni ezzel az ingyenes és gyors vitarendezési lehetőséggel.

Kevés panasz érkezik a közüzemi szolgáltatásokra

A Budapesti Békéltető Testülethez (BBT) 2015-ben majdnem négyezer-négyszáz (egész pontosan 4377) fogyasztói kérelem érkezett. A beadványok leginkább (1811 db – 41 százalék) a kereskedelmi ügytípussal függtek össze (például a hibás termék miatti szavatossági-jótállási, valamint garanciális igények érvényesítése, internetes vásárlással, termékbemutatókkal összefüggő viták). A közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyek aránya jóval kevesebb, tavaly mindössze 352 ilyen volt (8 százalék), közöttük villamos energia- és földgázszolgáltatással, kéményseprő-iparai és hulladékgazdálkodási közszolgáltatással, illetve víziközmű-szolgáltatással összefüggő ügyek is – tájékoztatott minket a BBT. Ezen belül pedig rendkívül elenyésző volt azon kérelmek aránya, amelyekben a fogyasztó áramszünet miatt kért kártérítést a villamos energia szolgáltatótól. De azért ilyen ügyek is előfordulnak.

Tanulságos az a tapasztalati tény, hogy a BBT adatai szerint az ilyen ügyekben rendszerint elmarad a fogyasztó részéről annak bebizonyítása, hogy valóban kára következett be, és nem csatol arra vonatkozóan bizonyítékot a békéltető testületi eljárásban, hogy a kár ok-okozati összefüggésben volt az általa megjelölt káreseménnyel. Ugyancsak gyakran elmarad a kár pontos összegének igazolása (erre például a károsodott tárgyak vételárát igazoló bizonylatok lehetnének alkalmasak). Ugyanis a fenti esetekben a fogyasztónak kell bizonyítani a kár jogalapját, továbbá azt, hogy mekkora kára következett be összegszerűen és igazolnia szükséges azt is, hogy az általa megjelölt kár (pl. tönkrement hűtőszekrény), valamint a kárt okozó esemény (pl. áramszünet) között ok-okozati összefüggés volt. Ez pedig általában elmarad a kérelmező részéről, holott a békéltető testületi eljárásban a felek kötelezettsége azoknak a bizonyítékoknak a becsatolása, amelyre hivatkoznak:

A fogyasztóvédelmi törvény szerint (28. §) (1) A békéltető testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul (2) A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Az írásos formának a 17/C. § szerinti módokon is eleget lehet tenni. A kérelemnek tartalmaznia kell d) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, …

Bizonyítás hiányában pedig a kártérítésre vonatkozó fogyasztói igény megalapozatlannak bizonyulhat, ha nem nyer alátámasztást.

Budapest, 2015. július 25.
Villámlás Budapesten, a XV. kerületben 2015. július 25-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Bizonylat nélkül nem megy

Konkrét példát is említettek erre: az egyik fogyasztó lakóhelyén több alkalommal volt áramszünet, több órás időtartamban. A fűtés infrapanel testekkel volt megoldva, ezért az áramkimaradás idejére fűtés nélkül maradt. Az egyik ilyen alkalommal pedig kénytelen volt panzióban tölteni az éjszakát a gyermekével együtt.

A beadvány (az érintett céggel szembeni kártérítési igény) ennek ellenére megalapozatlannak bizonyult, mert, mint kiderült, a hálózati elosztói engedélyes az üzletszabályzatában vállalt határidőn belül helyreállította az áramszolgáltatást. Azaz az ügyben egyáltalán nem merült fel olyan körülmény, amely a kártérítést megalapozta volna, minden egyéb más szempontot, így a követelése összegszerűségét is csak ezt követően lehetett volna igazolni. A kérelemben továbbá 50 ezer forintos kárigényt jelölt meg a fogyasztó, erre vonatkozóan azonban semmilyen bizonylatot, nyugtát, számlát vagy egyéb bizonyítékot (pl. a szállodai szoba igénybe vételét bizonyító dokumentumot) nem csatolt be. Így kártérítést sem kapott.

Nem mindegy, kitől kérjük a kártérítést

A kapcsolódó kérelmek alapján a BBT szerint nem köztudomású az a tény sem a fogyasztók körében, hogy ha az elosztó hálózaton következett be üzemzavar, és ez okozott áramkimaradást, ez pedig később kárt, úgy egész pontosan az elosztó hálózati engedélyessel szemben lehet kérni a kárigény érvényesítését. (A hálózati engedélyes cégek listáját a villamos energia szolgáltatók internetes honlapján lehet megtalálni, az elosztói üzletszabályzatokban, illetve a Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal (MEKH) oldalán is fent van a villamos-ipari engedélyesek listája.)

A fentiek azt jelentik, hogy ha pl. egy fővárosi fogyasztó lakásában, vagyontárgyában kár következik be áramkimaradás folytán, akkor kártérítési igényét nem az ELMŰ Nyrt-nél jelentheti be, hanem az ELMŰ Hálózati Kft-hez fordulhat. A felmerült kárt pedig ahogy írtuk, igazolni kell. Ugyanígy arra is figyelni kell, hogy ha közvetlenül nem jár sikerrel a fogyasztó, akkor a békéltető testületi eljárásban is a jogvitával ténylegesen érintett céggel szemben nyújtsa be a keresetét.

Ellenpéldaként írták: előfordult olyan eset, amelyben központi áramszünet volt a kérelem szerint, ezt követően pedig a fogyasztó lakásában meghibásodott a gázkazán vezérlése, ezért gázszerelőt hívott ki. A hibafeltárás költsége 7500 forint volt, a munkalapon pedig azt tüntette fel hibaként a szerelő, hogy a készülék az áramkimaradáskor állt meg, és emiatt az elektronikája tönkrement. A szóban forgó ügyben tehát volt már bizonyíték a fogyasztó kezében és csatolta is az árajánlat szerint a javítás és cseralkatrészek költségét. Azonban nem a megfelelő vállalkozással szemben indította meg a Budapesti Békéltető Testület eljárását, hanem egy olyan külső céget vont be, amely csupán az érintett szolgáltató ügyfélszolgálati ügyeit intézi. E céggel szemben pedig igénye megalapozatlannak bizonyult. A másik, azaz a „jó” vállalkozás ellen pedig már nem nyújtott be új kérelmet. Viszont megegyezhettek közben a felek, ls feltehetőleg azért nem indított új keresetet az ügyfél – valószínűsítette a tapasztalatok alapján a BBT.

A tanács is ingyenes

Az ilyen és hasonló esetekben egyébként érdemes előzetes ingyenes fogyasztóvédelmi tanácsot kérni a testülettől, hiszen 2012. óta ezzel is segítik a fogyasztókat. A fenti, megalapozatlannak bizonyult példák ellenére meg kell jegyezni, hogy 2015-ben az összes lezárt ügy (4243 db) 40 százalékában a Budapesti Békéltető Testület eljárásának köszönhetően a fogyasztó és vállalkozás közötti ügy rendeződött békés úton, egyezséggel. A közüzemi ügytípusban pedig ugyancsak nagy arányban sikerül megoldani a vitát, legyen szó akár szabálytalan vételezésről vagy épp jogtalan kikapcsolás miatti kötbér-igényről, stb.

Az egyik kapcsolódó ügyben például a gázszolgáltató nem tudta bebizonyítani, hogy a fogyasztó valóban hozzányúlt az órához, ezért ajánlás született a szolgáltató által kiszabott 390 ezer forintos kötbér törlésére. Az ajánlás jellegű döntés nem kötelező a cégre és teljesítése önkéntes, mégis a fogyasztó visszajelzett, hogy később a gázszolgáltató elállt a békéltető testületi döntés hatására a követeléstől.

Az is kiderült, hogy az érintett ügyekben született ajánlásokat (ezt a típusú döntést akkor lehet meghozni, ha a fogyasztói kérelem megalapozottnak bizonyult, de az ügyben nem volt egyezségi ajánlat és kötelezést tartalmazó határozat sem volt hozható, mert nem volt alávetési nyilatkozat az ügyben a vállalkozás részéről) a cégek egyre inkább teljesítik. Ez egyébként általános tapasztalat, hiszen 2015-ben a már említett, nem kötelező jellegű döntések, azaz az ajánlások (összes ügy) 84 százalékának önként eleget tettek a cégek.

Kommentek

--FILE--Billionaire investor George Soros, chairman of Soros Fund Management and founder of The Open Society Institute, reacts at a sub-forum during the Boao Forum for Asia Annual Conference 2013 in Qionghai city, south China's Hainan province, 8 April 2013.

China's state media has warned billionaire investor George Soros against betting on falls in the value of the Chinese yuan and Hong Kong dollar amid widespread worries over the health of the world's second-largest economy. China's fourth-quarter economic growth slowed to the weakest since the global financial crisis, increasing pressure on a government struggling to regain investors' confidence after perceived policy missteps jolted global markets. "Soros' challenge against the renminbi (yuan) and Hong Kong dollar is unlikely to succeed, there is no doubt about that," the People's Daily overseas edition said in a front-page opinion piece on Tuesday (26 January 2016). China's economic fundamentals remain sound, despite slower growth, volatility in its stock market and the yuan's depreciation against the U.S. dollar, said the opinion piece, written by a researcher at the commerce ministry.A kínai központi pártlap is nekiment Sorosnak
jóga (jóga)Elítélték a milliárdos jógaoktatót