quaestor (Array)
Pénzügy

Quaestor: hozamokkal és önrésszel csökkentett kártalanítást fogadott el a parlament

24.hu
24.hu

2015. 12. 15. 16:25

Az Országgyűlés kedden új törvényt fogadott el a Quaestor-károsultak helyzetének rendezésére, amely az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi észrevételei alapján az érintettek körének meghatározása mellett a kártalanítás mértékén is változtat. A képviselők 154 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 11 LMP-s és független képviselőktől származó nem ellenében, valamint 31 MSZP-s, illetve független képviselői tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter kárrendezési intézkedéseit.
Korábban a témában:

A tárcavezető indoklásában hangsúlyozta, a parlament egyszeri, méltányossági alapon hozta meg döntését, amely azoknak a károsultaknak nyújt segítséget, akiknek olyan befektetési szolgáltató okozott kárt, ahol a brókerjelleget kihasználó cégcsoport kötvényt bocsátott ki.

A törvény tehát a cégcsoporton belüli kötvénykibocsátások miatti károkozás esetén ír elő kárrendezési kötelezettséget, de a kárrendezés kiterjed azokra az ügyletekre is, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata nem saját kötvény vásárlására irányult, de értékpapírszámláján ilyen kötvényt írtak jóvá. Emellett azon károsultak is jogosultak a kárrendezésre, akik értékpapírszámláján a cégcsoport kötvénye van, de az értékpapírszámla-vezetője már nem a felszámolás alatt álló befektetési szolgáltató.

Így megy majd a kártalanítás

A parlament a jogos követelések rendezésére létrehoz egy kárrendezési alapot, amelybe a károsultak kétsávos ellenérték fejében, önként léphetnek be. A Quaestor-károsultaknak nem kell ismételten benyújtani kérelmüket.

A kárrendezésben kifizetett összeget úgy állapítják meg, hogy a befektetett összegből elsőként levonják a korábban realizált hozamot, majd a befektetési kockázat megjelenítéseként a 3 millió forint feletti befektetésekből egy 11 százalékos önrészt is.

A kifizetett kár nem haladhatja meg a 30 millió forintot. A kormány számításai szerint a 32 ezer károsultból 17 ezernek nem kell majd önrészt fizetnie.

A befektetők kártalanításon felüli követelései átszállnak az alapra, amelynek felszámolási eljárásban vagy akár peres eljárásban kell behajtania a követeléseket.

Miből?

Az alap a kárrendezést saját forrásból, valamint a jegybanktól, hitelintézettől felvett kölcsönből, kötvénykibocsátásból vagy egyéb bevételeiből fedezheti. Ha az alap kötelezettségei gyors teljesítése érdekében áthidaló kölcsönt vesz fel a Magyar Nemzeti Banktól (MNB), annak megfizetése érdekében egy alkalommal, legfeljebb tizenkét éves futamidőre fix kamatozású kötvényt bocsáthat ki vagy kölcsönt vehet fel.

A jogszabály évente egy alkalommal állapít meg az alapba befizetési kötelezettséget a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjainak. A pénzintézetek a befizetés összegével csökkenthetik a fizetendő társasági adót, illetve a bankadót és a tranzakciós illetéket.

Az érintett befektetőknek a fenti kárrendezésről lemondással lehetőségük van arra is, hogy követelésüket önállóan, peres úton vagy a felszámolási eljárásban érvényesítsék.

A Magyar Bankszövetség korábban közölte, tudomásul vették a kárrendezésről szóló javaslatot, és arról biztosították a kormányt, hogy tagjaik betartják majd az abban foglaltakat.

Az Ab a tavasszal elfogadott Quaestor-törvény több rendelkezését is eltörölte novemberben, miután úgy foglalt állást, hogy nem lehet kimondottan egy cégre vonatkozó jogszabályt alkotni, a jogszabály diszkriminatívan határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét. Az Ab indokolása szerint az akkori szabályozás azért is aggályos volt, mert a károsultak a piacinál lényegesen magasabb hozamokra is igényt tarthattak volna.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.