zoldsegeves(430x286)(1).jpg (zöldségevés)
Pénzügy

Ha törik, ha szakad, egészségesen fogunk enni

24.hu
24.hu

2015. 11. 13. 14:45

Korábban a témában:

Nemzeti érdek a lakosság biztonságos, jó minőségű, egészséges élelmiszerekkel való ellátása, mégpedig a lehető legnagyobb mértékben hazai forrásból – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára pénteken Budapesten, egy konferencián.

Zsigó Róbert a Magyar Állatorvosok Világszervezete és a Magyar Országos Állatorvos Egyesület (MOÁE) által szervezett nemzetközi szakmai konferencián hangsúlyozta: ehhez úgy kell a legésszerűbben kihasználni a rendelkezésre álló erőforrásokat, hogy az ország ökológiai adottságai ne károsodjanak, és biztosítsák a gazdasági növekedést.

Hozzátette, a fenntartható fejlődés a környezet megőrzése mellett társadalmi szempontokat is magában foglal, például a megfelelő foglalkoztatottságot.

Versenyben kell maradni

Az államtitkár elmondta: a Magyarországon megtermelt mezőgazdasági termékek számára a magyar élelmiszer-feldolgozás jelenti az elsődleges piacot, hiszen a mezőgazdasági termékek kétharmada feldolgozott formában hasznosul.

Kifejtette, a függőség kölcsönös, az élelmiszer-feldolgozók versenyben maradásához nélkülözhetetlen, hogy a mezőgazdaság megfelelő mértékben, megfelelő minőségben, megbízható partnerként biztosítsa az alapanyagokat. Az élelmiszerláncban a folyamatok és a kapcsolatok rendszerének optimalizálásával a lehető legmagasabb hozzáadott értéket kell előállítani – mondta az államtitkár.

Zsigó Róbert kiemelte: az élelmiszerláncban tevékenykedő, ellenőrzéssel, igazgatással foglalkozó állatorvosok idén is jelentős eredményeket értek el a járványügy és az élelmiszerlánc biztonsága területén. Munkájuk révén Magyarország kedvező állategészségügyi státusba került, exportlehetőségei növekedtek. Hozzátette, köszönet illeti őket, amiért az átalakulóban lévő mezőgazdaság stratégiai pontjain helytálltak, szakmai felkészültségükkel előbbre vitték az élelmiszerlánc biztonságát és a magyar vidék fejlődésének ügyét.

Biztató jelnek érzik

Kitért arra is, bár az élelmiszeriparban az export a hajtóerő, biztató jel, hogy 2014-ben a belföldi értékesítés számottevően növekedett. Az élelmiszeripar tartós növekedése, és ezáltal a foglalkoztatottság bővülése is csak a belföldi tulajdon erősödése mellett képzelhető el. Kulcsfontosságú kormányzati cél, hogy a kereskedelmi láncok polcain és a bevásárlókosarakban egyre magasabb legyen a hazai termékek aránya. A folyamat az államtitkár szerint jó irányba halad.

Zsigó Róbert elmondta: az agrárium az uniós források elosztásánál kitüntetett helyet élvez. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az ágazatnak jelentősek a belső tartalékai is.

A teljes élelmiszerlánc vertikum látható részének nettó árbevétele 12-13 ezer milliárd forint évente. A szektorban azonban kiugróan magas a be nem vallott bevételek és jövedelmek aránya, becslések szerint csak a hús- és tojáságazatban eléri a 45-55 százalékot. Nemzetgazdasági, adózási szempontból is jelentős tartalék van tehát az élelmiszerláncban, a nem felügyelt tevékenység pedig komoly élelmiszer-biztonsági kockázatot rejt magában – fűzte hozzá.

A Nébih rendet vágott

Kifejtette: biztonsági és költségvetési szempontból is kiemelkedő jelentőségű, hogy az élelmiszertermékek a termőföldtől az asztalig nyomon követhetőek legyenek. A korábban széttagolt élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázisok és informatikai rendszerek integrációjával megteremthető a teljes vertikumot átfogó felügyeleti rendszer. Ennek a következő hét évben kiemelkedő szerepe lesz a több száz milliárd forintos agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizetésének alátámasztásában – ismertette.

Beszámolt arról is, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tavaly 531 kiemelt ellenőrzést végzett, 36 százalékkal többet az előző évinél, a kiszabott bírságok összege 392 millió forintra nőtt és 1460 tonna terméket semmisítettek meg. Idén eddig 516 kiemelt ellenőrzést végeztek, 526 tonna terméket semmisítettek meg, a kiszabott bírságok összege pedig 275 millió forint volt. Az élelmiszerlánc biztonságát jelentősen növelte az ekáer (elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer) 2015. január 1-jétől történő bevezetése. A Nébih felügyeleti tevékenysége során nagy hangsúlyt fektet a szemléletformálásra és a társadalmi-tudományos kapcsolatok fejlesztésére is – mondta az államtitkár.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.