A Wall Street Journal riportja szerint a 31 éves, amerikai Elizabeth Holmes, akit a következő Steve Jobsnak kiáltottak ki egy időben, az egész világot megtévesztette orvosi startupjának teszteredményeivel. Legalábbis erős kételyek merültek fel, hogy egy csomó betegséget a vérből diagnosztizálni képes, forradalminak beharangozott módszerében valójában semmi új nincs, a gyanú szerint azokat más cégektől lopta.
Cége, a Theranos egy orvosi-diagnosztikai startup. Elvileg azt tudja tudta, hogy egyetlen csepp vérből kimutat számos olyan betegséget, amelyhez korábban teljes kivizsgálás kellett. Állításuk szerint ehhez egy speciális tűt, amellyel csaknem fájdalommentesen és bárhol lehet vért venni, valamint egy új generációs diagnosztikai tesztsorozatot fejlesztettek ki. Az ezekre alapozott üzleti modelljük szerint a betegnek nem kell orvossal találkoznia, hogy kiderüljenek a betegségei, hiszen a cég a neki postán beküldött vérmintából diagnosztizálja – gyorsan és olcsón – a betegségeket, amelyeket aztán postán visszaküld. Szerencsére még egyetlen ügyfelük sem volt, csak óriási felhajtás a startup körül. Most kezdték volna a sorozatgyártást.
Forradalmi bukás
A WSJ riportja szerint a cég saját diagnosztikai eszköze – a herpesz kivételével – valójában semmilyen betegséget nem tud kimutatni a vérből, és amit ki tudnak mutatni, azt más orvosi cégek diagnosztikáját „kölcsönvéve” teszik. Az egyik ilyen cég a Quest Diagnostics, amely közölte: nincs megállapodásuk a Theranos-al, amely nyilvánvalóan jogtalanul használta fel szabadalmaztatott eljárásaikat. A GlaxoSmithKline gyógyszergyártó multi azt mondta: minden együttműködést megszakítanak a céggel. A riport után vizsgálatot indított az amerikai egészségügyi hivatal, amely azt hozta ki, hogy a vállalkozás „nem ellenőrzött módon” kínálja szolgáltatását. A vizsgálat után a Theratos közölte: leállítja kísérleti projektjeit a herpesz kimutatására alkalmas eszközük kivételével, egyébként tagadják a vádakat. Két hete a hölgy még szakértett az NBC amerikai tévécstornán a biotech-ipar óriási fejlődéséről. Itt tart most az ügy.
Nem minden startup, ami fénylik
Elizabeth Holmes tizenkét éve alapította a vállalkozását, miután kibukott a Stanford Egyetemről. Startupjával 4-5 éve vált – rendkívül gyorsan – ismertté a médiában. Mindenhol ott volt, mindenhez hozzászólt. A hölgyet egy időben az „új Steve Jobsnak” kiáltották ki, Barack Obama kitüntette, a Forbes beválasztotta a legjelentősebb 400 startupper közé, illetve az amerikai Glamour az Év Üzletemberének, a Fortune pedig a világ 100 legbefolyásosabb üzletemberének választotta.
A dologban az a roppant érdekes, hogy Elizabeth Holmes startupját 9 milliárd dollárra értékelték korábban (a hölgy részesedése 4,5 milliárd dollár, ezzel ő volt a világ legfiatalabb orvosi startup-milliárdosa), mikozben egyetlen dollár bevételt sem termelt. Az Economist ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy a startupok értékelési módszere gyakorlatilag egy jövőbeni bemondásra épül, úgyhogy nincs min csodálkozni.
Az Ecomonist utána ment a befektetés sztorinak, és arra jutott, hogy a Theranos első befektetői között nem is volt komoly szakmabeli kockázati tőkés. A cég első befektetői kisebb cégek, magánbefektetők voltak, és miután sikerült ismertebb közéleti személyiségeket megnyerniük maguknak, csak később csatlakoztak hozzájuk a nagyobb kockázati tőkések.
A Theranos módszere az volt, hogy elismert embereket hívtak meg a cég felügyelőbizottságába, többek között a 76 éves, Nobel-békedíjas Henry Kissingert, korábbi amerikai külügyminisztert vagy a szintén hetvenes éveiben járó George Schultzot, a Nixon- és a Reagen-kormány egykori miniszterét. Akik aztán tovább fújták a hype-ot a cég körül a médiában, amikor nyilatkoztak az “egészségügyet forradalmasító” cégről.
A lap úgy véli, a Theranos intő példa lehet a tájékozatlanabb befektetők számára. Egy startupnál valóban nincs objektíven meghatározható könyv szerinti cégérték, náluk elsősorban a friss tőkebefektetés nagysága számít, amiből a növekedésük mértékére következtetnek. Így a nem hozzáértő befektetőket, szimpatizánsokat könnyű megtéveszteni egy fantáziára alapozott startuppal.
