Pénzügy

Nyugdíjfélelmek – ez van, ha nem fizet járulékot a munkaadó

Van, aki tud róla, más nem is sejti, hogy csak papíron van bejelentve, s valójában nem perkálja le utána a közterheket a munkáltatója. Annak jártunk utána, jár-e ilyenkor nyugdíj a dolgozónak.

Feketemunka a vagyonőröknél

Egy korábbi cikkünkben írtunk arról a biztonsági őrről, akinek ugyan volt munkaszerződése, havonta megkapta a fizetéspapírját, év végén az adóbevalláshoz az igazolást, de tudta, hogy, a lepapírozás ellenére feketén alkalmazták.

Az ügyfélkapun ugyanis nem volt nyoma annak, hogy legálisan foglalkoztatnák. És a NAV is jelezte neki, amikor készítette az éves adóbevallását, hogy a cége nem küldött havi bevallást róla, és nem is fizetett utána közterheket.

No de mi lesz a nyugdíjjal?

Már akkor felmerült a kérdés, hogy ilyen esetben mire számíthat a dolgozó nyugdíjas korára. Hiszen a konkrét ügyből kiindulva: az őr bruttójából levonja a munkahely az egyéni nyugdíjjárulékot. Vagyis járuléknyival kevesebb bért fizetnek neki. Viszont a cég ezt az összeget nem utalja át a költségvetésnek, hanem lenyeli.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (ONYF) kérdeztük, vajon beleszámít-e a dolgozók nyugdíjbiztosítási idejébe a hasonló „munkaviszony”, ha van munkaszerződés és fizetéspapír? Főleg, hogy a NAV például ezek alapján elkészíti az adóbevallást.

A NAV-nál is

Ha levonták a járulékot, akkor beszámít

Az ONYF tájékoztatásából az derült ki, hogy a munkavállalóknál a szolgálati idő elismerése annak ellenére is rendben lehet, hogy a munkáltató elsumákolja a közterhek megfizetését. A törvény ugyanis azt mondja, hogy 1997. december 31-je után a biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot levonták tőle. Márpedig a konkrét ügyben az őrtől levonták.

Bizonyítani is tudni kell

Azt is rögzítették a jogszabályban, hogy a szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket pedig – ha jogszabály
másként nem rendelkezik – abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő

a) a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással), vagy

b) a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy

c) egyéb hitelt érdemlő módon bizonyítja.

Mit jelent ez?

Ha tehát az érintett dolgozónak van munkaszerződése, éves járulékigazolása a munkáltatótól és havi jövedelemigazolásokkal is rendelkezik, a jelenleg hatályos jogszabály alapján e munkaviszonyát el kell ismerni szolgálati időként.

Azt tanácsolja egyébként az ONYF, hogy aki az őrhöz hasonló cipőben jár, annak célszerű adategyeztetési eljárást kezdeményeznie. Ennek keretében ugyanis megvizsgálják a dokumentumait, és határozat formájában rendelkeznek a szolgálati idő elismeréséről. Vagyis kvázi bebiztosíthatja a nyugdíját.

Nyugdíj

Mire kell ügyelni?

Tanácsolták még, hogy a fizetési, járulékigazolási és munkaviszonyra vonatkozó összes dokumentumot feltétlenül őrizze meg mindenki, mert ezekkel tudja bizonyítani, hogy hivatalosan alkalmazták, és a járulékokat levonták a keresetéből. Vagyis hogy jogosult a szolgálati időre, és az utána járó nyugdíjra.

A munkavállaló ugyanis azért nem szenvedhet hátrányt a nyugdíjbiztosítási eljárásban, mert a foglalkoztatója elmulasztotta adatszolgáltatási, illetve járulékbefizetési kötelezettségét – szögezték le.                         

Ajánlott videó

Olvasói sztorik