Pénzügy

Devizahitelek: merész húzás a CIB-től?

Zúgolódnak a CIB ügyfelei: a bank egyoldalúan megemelte svájcifrank-hitelesei kamatát, ami ellen a kormány éppen törvényt hoz.

A hvg.hu birtokába került, júniusi keltezésű levél tanúsága szerint a CIB ősztől egyoldalúan megemeli ügyfelei svájcifrank-hiteleinek kamatát. A lap több svájcifrank-hiteles olvasója is arra panaszkodott, hogy a bank idén szemptembertől közel egy százalékponttal (0,97 százalékkal) megemeli hitelük ügyleti kamatát.

A lépés merésznek tűnik, hiszen péntek óta az Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amelyben a kormány megtiltja az egyoldalú kamatemelést (és persze az árrés alkalmazását). A jogszabály kerek perec kimondja, hogy alapértelmezetten minden egyoldalú kamat-, költség- és díjemelés tisztességtelen, és ennek ellenkezőjét a banknak kell bizonyítania, ha hajlandó bíróságra menni. Egyéb esetben az egyoldalú változtatást lehetővé tevő szerződéses feltétel automatikusan semmis lesz. Pénteken a parlament minden bizonnyal el is fogadja a jogszabályokat.

A CIB az egyoldalú kamatemelésről szóló levélben a forrásköltségek kedvezőtlen változására hivatkozik, de nem részletezi, hogy melyik költségelem ugrott meg. A hvg.hu más bankoknál is érdeklődött a költségek alakulása felől, és az egyik pénzintézetnél „reálisnak” nevezték az emelkedés mértékét. A magyarázat szerint a 10-20 éves devizahitelekhez a bankok általában 3-5, vagy akár 7 éves „hiteleket” vettek fel, és teljesen megszokott, hogy ezek megújításakor az új forráshoz már valamivel drágábban jutnak hozzá.

A hvg.hu forrásai azt kizártnak tartották, hogy a CIB a várható jogszabály-változásokra készülne. Ezzel ugyanis vétene a Magatartási Kódex és a vonatkozó kormányrendelet ellen, és ezt a jelenlegi helyzetben egyetlen bank sem merné megtenni.

A CIB az FN24-nek küldött nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a hvg.hu cikkében szereplő kamatemelésekről 2013 decemberében született döntés, és január óta zajlik az ügyfelek tájékoztatása. Azon ügyfelek esetében, akiknek a hitele szeptemberben fordul, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően júniusi keltezéssel értesítést küldtek a kamatemelésről a korábbi, decemberi döntés alapján. A kamatemelésnek tehát nincs köze a Kúria idei júniusi – devizahitelesekkel kapcsolatos – jogegységi határozatához.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik