A Magyar Nemzeti Bank október elsejétől három új szabályt vezetne be a hitelezésben, amikkel egyrészt elejét akarják venni az ügyfelek túlzott eladósodásnak, másrészt biztosítani akarják, hogy a vagyontárgy még értékcsökkenés esetén is fedezetet nyújtson a hitelre. Ezenkívül a jövőben csak a legális jövedelmet vennék figyelembe a hitelbírálatnál.
Érthető a korlátozás
A szigorítás nem véletlen, hiszen a megelőző időszakban sokan vállaltak be olyan hitelt, amit később nem tudtak fizetni, és mint a Portfolio.hu cikkében kiemelte, a legfrissebb adatok szerint a lakáscélú devizahitelesek 61 százalékának nagyobb ma a tartozása, mint amennyi a lakás értékének 90 százaléka volt, amikor felvették a hitelt. S a helyzet még ennél is rosszabb lehet, ha az ingatlanok mostani értékét nézzük, hiszen közben jelentős áresés is volt.
De vissza is üthet
A lap azonban banki információk alapján arra hívja fel a figyelmet, hogy az éppen csak éledező hitelezési piacot mennyire visszavethetik az MNB tervezett intézkedései, melyekre már csak az EKB bólintását várják, pár héten belül. Kevesebb lesz a hitelezhető ügyfél, ami mintegy 30 százalékkal vetheti vissza a lakossági hitelezést.
A legnagyobb vesztes a lakossági hitelezésben jelentős súlyú OTP lehet. Meg azok a bankok, amelyek ügyfélkörének zöme az alacsonyabb jövedelmi kategóriákból kerül ki.
Gond lehet például az alacsonyabb jövedelműeknél, ha fogyasztási hitelt szeretnének felvenni, mert náluk viszonylag magas lehet a PTI. Van olyan vélekedés is, hogy a tervezet hatására a szürke/fekete hitelezés nyerhet nagyobb teret (pl. uzsora).
Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára pár napja azt mondta: egyetértenek a bankszövetséggel, a jegybank tervezett jövedelemarányos törlesztőrészlet- (PTI) szabályozása a lízingcégeknél is visszavetheti a lízingelést, az új kihelyezéseket. Kiemelte: várhatóan a pályakezdőket, a kis- és közepes cégeknél dolgozókat és a vidékieket érinti majd ez kedvezőtlenül, mert ezeknél a társadalmi csoportoknál alacsony a legális, adózott jövedelem.
