Pénzügy

Milyen adatokat gyűjthetnek rólunk?

Ha a munkahelyen nyilvántartást vezetnek a dolgozók politikai meggyőződéséről, az egyszerre három törvénybe is ütközhet. Néha azonban rá lehet kérdezni.

Bombaként robbant ma a hír, hogy az andornaktályai rehabilitációs otthon dolgozóiról nyilvántartást vezettek, hogy ki, melyik pártra szavazott. A vezetőség tagadja az adatgyűjtést, szervezett támadásnak tartják a listát – áll a Hír24 korábbi cikkében.

Egy demokratikus társadalomban fontos, hogy az állampolgárok biztosak lehessenek abban: nincs olyan szervezet, amely a hozzájárulásuk nélkül adatokat gyűjthetne a politikai véleményükről – közölte Jóri András adatvédelmi biztos a 2010-es évről írt jelentésében.

Valóban szerepel az adatvédelmi törvényben, hogy a politikai hovatartozás vagy pártállás – a faji eredethez, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozáshoz, a valláshoz vagy más világnézeti meggyőződéshez, szakszervezeti tagsághoz hasonlóan – úgynevezett „különleges adat”. (Ezek mellett a az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat is ebbe a kategóriába tartozik.) Ezeket az adatok kizárólag akkor kezelheti a munkaadó, ha ehhez az érintett hozzájárul, vagy a munkaköre miatt, a nemzetbiztonság érdekében törvény (vagy nemzetközi egyezmény) rendelkezik róla.

Az egyenlő bánásmódról szóló törvényben is kifejtik: közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként valaki a politikai meggyőződése – vagy más védett tulajdonsága, mint neme, vallása, szexuális beállítottsága vagy épp etnikai hovatartozása – miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban.

A munkavállalótól csak olyan adatokat kérhet a munkaadó, amely a személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges – áll a hatályos munka törvénykönyvében. Ha a munkakör jellege miatt (például párt vagy egyházi szervezet, ahol lényeges a politikai szimpátia vagy a vallás) szükséges a védett tulajdonság ismerete, akkor rákérdezhetnek, nyilvántarthatják. Ha emiatt nem szenved hátrányt a dolgozó, akkor az egyenlő bánásmód megvalósult.

Mindenkinek joga van, hogy tájékoztatást kérjen a munkaadójától a személyes adatai kezeléséről – így megtudhatjuk, hogy mit tárol rólunk a munkaadónk. Az adatok csak akkor nem töröltethetők, ha az adatkezelést jogszabály rendelte el. A dolgozónak ahhoz is joga van, hogy adott esetben tiltakozzon a személyes adatai nem jogszerű kezelése ellen. Jogsértés esetén az adatvédelmi biztoshoz vagy az illetékes bírósághoz fordulhat – mondta dr. Hargittay Szabolcs, a Profession.hu munkajogásza.

Az adatvédelmi biztos jelentése szerint a munkáltatók adatkezelésének módja az elmúlt években nem sokat változott. A munkavállalói panaszok között a leggyakrabban a munkahelyen működtetett kamerarendszerekre, a helyzetmeghatározó eszközök, poligráf es egyéb hazugságvizsgáló eszközök alkalmazására, vagy az e-mail postafiók tartalmának ellenőrzésére vonatkoztak.

TÖBB EZER ÁLLÁSLEHETŐSÉG A PROFESSION.HU-N, KATT IDE!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik