A munkanélküliségre fedezetet nyújtó hitelfedezeti, illetve törlesztési biztosítások — amelyek különféle hitelek (jelzálogalapú hitel, személyi kölcsön, hitelkártya stb.) mellé köthetõek — döntõ többségükben csoportos biztosítások. A két szerzõdõ fél a bank és a biztosító, az ügyfél biztosítottként lép a szerzõdésbe, csatlakozási nyilatkozattal – magyarázza a biztosítások lényegét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
Ezen biztosítások alapján a biztosító jellemzõen arra vállal kötelezettséget, hogy az adós keresõképtelensége vagy munkanélkülisége esetére — meghatározott idõtartamra (általában 6-12 hónapra) — átvállalja a biztosítottól a törlesztõrészletek fizetését, azaz az adós helyett ebben az idõszakban a biztosító teljesít a banknak.
A közös megegyezés “veszélyes” lehet
Kevésbé ismert, hogy a munkanélküliségi kockázatot is magában foglaló törlesztési biztosítások túlnyomó többségében a biztosító kockázatviselése a munkaviszony közös megegyezéssel történõ megszüntetésére csak akkor terjed ki, ha a megállapodásban kifejezetten megemlítésre kerül, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történõ megszüntetésére a szerzõdési feltételekben meghatározott okok valamelyike miatt kerül sor – közölte a PSZÁF.
Mivel a közös megegyezésben a munkaviszony megszûnésének idõpontja és a juttatások is rugalmasan alakíthatók, gyakori, hogy a felek a munkaviszony átszervezés vagy létszámcsökkentés miatti megszüntetését is közös megegyezéses formába öntik. A munka törvénykönyve a közös megegyezés kapcsán nem kívánja meg, hogy a felek a munkaviszony megszüntetésének indokát belefoglalják a megállapodásba, ezért a munkaviszony megszüntetésének indoka ezen megállapodásokból jellemzõen hiányzik.
A törlesztési biztosítások jelentõs része azonban munkanélküliség címén csak akkor nyújt fedezetet a munkaviszony közös megegyezéssel történõ megszûnésére, ha az errõl szóló megállapodásban kifejezetten megemlítésre kerül a közös megegyezés indoka (a munkáltatónál történt átszervezés, létszámcsökkentés, a munkáltató jogutód nélküli megszûnése vagy a munkavállaló tartós keresõképtelensége).
A fentiekre figyelemmel azokban az esetekben, amikor a fogyasztó rendelkezik munkanélküliségi kockázatra is kiterjedõ hitelfedezeti vagy törlesztési biztosítással, és a munkaviszony közös megegyezéssel történõ megszüntetésére a fentebb említett okokból kerül sor, célszerû a közös megegyezésrõl szóló megállapodásban a munkaviszony megszüntetésének indokát külön feltüntetni, mert a biztosító csak ekkor tekinti biztosítási eseménynek a munkaviszony megszüntetését (ekkor vállalja át a fizetési kötelezettséget).
A fentiekben foglaltak figyelembe vétele a fogyasztó számára azzal az elõnnyel jár, hogy törlesztõrészleteinek további fizetése zökkenõmentes lesz, és megelõzhetõ az esetleges késõbbi pénzügyi jogvita kialakulása is.
