A bruttó átlagkeresetek 2,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A vállalkozásoknál január-áprilisban 1 millió 833 ezren dolgoztak, 47 ezer fővel (2,6 százalékkal) többen, mint egy évvel korábban. A feldolgozóiparban bővült legszembetűnőbben a foglalkoztatottak létszáma, 2011. áprilisban 17 ezerrel többen dolgoztak, mint az előző év azonos időszakában.
A költségvetési szférában 720 ezer embert alkalmaztak, 4,6 százalékkal csökkent a létszám. A Központi Statisztikai hivatal (KSH) szerint ez az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatása. A közfoglalkoztatásban az adott időszakban 39 ezer ember vett részt.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 211 200 forint volt, ezen belül a magánszférában 216 600, a költségvetési intézményeknél és állami cégeknél dolgozóké pedig 200 400 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 2,6 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,3 százalékkal nőttek, a költségvetés területén viszont – a 2010. évi eseti keresetkiegészítés januári és márciusi kifizetése miatt – 4,5 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbihoz képest.
Az adó- és járulékváltozások miatti fizetéscsökkenés okán a közszolgák egy része havonta bérkompenzációt kapott. Január-áprilisban a teljes munkaidősök csaknem a felének (46 százalékának) járt ez a juttatás, mert a 16 százalékos adókulcs és a családi kedvezmény bevezetése miatt a nettó bérük jelentősen csökkent. Átlagosan 5200 forintot kaptak ezen a jogcímen.
Ahol félmilliós a fizetés
A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt, átlagosan bruttó 501 700 forintot kerestek ezek a dolgozók. A IT- és kommunikációs tevékenységet végzők közel 404 ezer forintos átlagbért kaptak, őket a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás területe követte 364 ezer forinttal. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 500 forintos átlagos bruttó bérrel), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágakban dolgozók kerestek, utóbbiak 143 600 forintot.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 140 400 forint volt. A fizikai foglalkozásúaké 98 100, a szellemi foglalkozásúaké 183 100 forint volt, átlagosan 4,5 százalékkal nőtt egy év alatt.
Nőttek a reálbérek
A várakozásokat meghaladóan, 5,9 százalékkal nőttek a bérek áprilisban, ami a közszféra béreinek 10,8 százalékos növekedésének köszönhető. Az szja-változás miatt a nettó bérek 7,6 százalékkal nőttek, így az áprilisi 4,9 százalékos infláció mellett a nettó reálbérek 2,8 százalékkal emelkedtek – közölte Suppan Gergely, a Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője az fn.hu-val.
A versenyszférában a bérnövekedés 4 százaléka lassult az előző havi 4,6 százalékról, miközben a bónuszoktól megtisztított bérnövekedés 3,8 százalékra mérséklődött az előző havi 4,3 százalékról, ami továbbra sem utal béroldali inflációs feszültségekre.
Az elemző feltételezése szerint a munkaerőpiac a következő hónapokban is laza maradhat, nem vár gyorsulást a versenyszféra bérnövekedésében, az év hátralevő részében 4-4,5 százalék között stabilizálódhat a bérnövekedés.
A közszféra béreinél jelentős ugrásokat okoztak a bázishatások, mivel tavaly januárban és márciusban két részletben történt meg a korábbi 13. havi bér eltörlésének kompenzációja, ami a magas bázis miatt idén januárban 12,6 százalékos, márciusban 15,9 százalékos visszaesést okozott. Ezt követte az áprilisi 10,8 százalékos növekedés, amit a közszférában az szja-változások miatt hátrányt szenvedő alkalmazottak kompenzációja okozott. Mivel az infláció májusban 3,9 százalékra mérséklődött, illetve az év hátralevő részében is további dezinflációra számít Suppan Gergely, a következő hónapokban 4-5 százalék közötti bruttó bérnövekedés mellett 2-3 százalék közötti reálbér-növekedésre számít.
