2011. január elsején lépett hatályba az a törvény, amely megkönnyítheti a gyermeket nevelő nők elhelyezkedését. Azok a munkaadók, akik készek részmunkaidőben foglalkoztatni ezeket az anyákat, az eddigi 27 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett 20 százalékos járulékot fizethetnek.
A járulékkedvezmény azonban csak abban az esetben jár, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően az alkalmazásának a feltételei legalább 1 évig nem változnak. A kedvezmény legfeljebb 3 évig vehető igénybe. Többek között a munkaadó csak akkor érvényesítheti ezt, ha a részmunkaidős dolgozó felvételével növeli a létszámot, viszont amíg igénybe veszi, nem is csökkentheti az alkalmazottai számát.
Ez a rendszer azért is fontos, ugyanis gyes mellett már csak a részmunkaidősként, maximum heti 30 órában helyezkedhet el valaki. (Korábban nyolcórás munkaidő mellett is megkapta a gyest.)
Kevesebb pénz, alacsonyabb nyugdíj?
A munkavállalók érdekképviselői üdvözlik az új törvényt, ám azt mindenképpen tisztázni szeretnék, hogy ez milyen következményekkel lesz a munkavállalókra. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint kérdéses például, hogy a részmunkaidőben szerzett kereset elegendő-e a megélhetéshez – hívta fel korábban a figyelmet.
Az elnök attól is tart, hogy a 8 óra helyett kétszer 4 órában alkalmazott után fizetett kevesebb tb-járulék miatt negatív irányba változhat a dolgozó majdani nyugdíja vagy egyéb járandósága. Az fn.hu megkereste az Országos Nyugdíj-biztosítási Igazgatóságot, akiktől arra a kérdésre, hogy kevesebb lehet-e ezeknek a nőknek a nyugdíja, annyit közöltek lapunkkal: ők – mint végrehajtó szerv – a törvényeket, rendeleteket tartják be, azok alapján végzik a munkájukat.
Nem lehet vele visszaélni
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára az fn.hu-nak elmondta, hogy a kereskedelem, vendéglátás és a szolgáltatások területén lehet igazán népszerű a kezdeményezés. Itt a legjellemzőbb a ciklikusság, azaz a műszakszervezés során ügyelni kell arra, hogy egyes időszakokban több, máskor viszont jóval kevesebb ügyfélre, vásárlóra kell számítani, akár egy napon belül is.
A kétszer négyórás munkaidőt kissé szigorúnak tartja Dávid Ferenc, ám szerinte érthető, hogy miért így szerepel a törvényben: ezzel akarja kormány megakadályozni azt, hogy a munkáltatók egy, jelenleg teljes munkaidőben náluk dolgozó nőt visszaminősítsenek részmunkaidőssé. Ha ezt mégis megteszik, akkor kötelességük felvenni egy másik négyórás munkavállalót is mellé. Így tehát nem valószínű, hogy a munkaadók találnak olyan kiskaput, amellyel visszaélhetnek a részmunkaidős járulékkedvezménnyel. Akkor is elveszíti a munkaadó a járulékkedvezményt, ha azért rúg ki egy nyolcórás alkalmazottat, hogy felvegyen helyette két kismamát.
Az új törvény kissé talán diszkriminatívnak tűnhet a férfiakkal szemben – jegyezte meg Dávid Ferenc viccesen. Ám rögtön hozzátette: a kisgyermeket nevelő nők számára kitalált részmunkaidő nagyon jó megoldást nyújthat a gyes és gyed után a munkaerőpiacra való visszatéréshez. A kormánynak a foglalkoztatás bővítésére tett kísérletét, valamint a járulékcsökkentést is üdvözlik a munkaadók.
A főtitkár szerint a magyar munkaerőpiac szabályozása eléggé merev, ez a mostani törvény viszont alkalmazkodik a piac igényeihez, kellőképpen rugalmas. Nem old meg mindent, de talán a munkaadók is rájönnek, hogy az atipikus foglalkoztatás nem az ördögtől való, és a részmunkaidő mellett több embert vesznek fel majd távmunkában vagy kölcsönzött munkaerőt alkalmaznak – vélekedett. „Ha ezzel néhány 10 ezer munkahely létesül, akkor már megérte” – tette hozzá.
Hátul kullogunk az EU-ban
Az elmúlt évben a gazdasági válságra adott kényszerű munkaerő-piaci válaszok egyik iránya éppen az atipikus munkavállalási formák gyakoribbá válása volt. Amíg korábban a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya stabil, bár alacsony szintű volt Magyarországon, 2009-ben jelentősebben, 31 ezer fővel emelkedett a számuk, az arányuk pedig 4,3 -ről 5,2 százalékra nőtt. Ennek hátterében egyrészt az átmeneti munkaidő-csökkentés, illetve a teljes munkaidős szerződések egy részének részmunkaidőssé alakítása állt – áll a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2009 című összefoglalójában.
Összességében közel 200 ezer dolgozót foglalkoztattak részmunkaidőben hazánkban. Ám még így sem közelíti meg Magyarország az Európai Unió 27 tagállamának átlagát, ez ugyanis 18 százalék. A skandináv és a nyugat-európai országokban pedig még ennél is magasabb a részmunkaidő aránya, és főként a nők választják ezt a foglalkoztatási formát.
