Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke azt mondta, hogy a nettó minimálbérnek legalább a létminimum összegére kellene emelkednie. A minmálbér bruttó összege ma 73 500 forint, míg a létminimum 74 500 forint. A kívánt emelés számszerűsítéséhez azonban a kedvezményekről és a járulékokról is kellenek információk – hívta fel a figyelmet.
Hangsúlyozta azt is: az adójóváírás kivezetése messze nem csak a minimálbér megadóztatását jelenti. Mintegy másfél millió embernek jelenthet havi 15 ezer forint körüli mínuszt. Példaként említette, hogy a bruttó 100 ezres keresetűeknek a 16 százalékos szja, adójóváírás nélkül havi 10 ezer forint körüli veszteséget jelenthet. „Kizárt, hogy ez a kormány célja” – fogalmazott. Úgy vélte: igen jelentősen meg kell emelni a bruttó minimálbért ahhoz, hogy reálértéke ne változzon.
Hasonlóan vélekedett Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke is, aki minimális követelménynek nevezte, hogy a legalacsonyabb keresetűek jövedelme ne csökkenjen, a minimálbér megőrizze reálértékét. Hozzátette: október végéig kell a kormánynak egyeztetnie a következő évi bérajánlásról, a tárgyalásokon a minimálbér és a szakmunkás minimum is napirenden lesz.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke is alapkövetelménynek nevezte a minimálbér reálértékének biztosítását. Hozzátette ugyanakkor a cél, hogy az őszi bértárgyalásokon olyan megegyezés szülessen, amely nemcsak megőrzi, de növeli a minimálbér nettó értékét, különösen akkor, amikor az egykulcsos, 16 százalékos szja-val a magasabb keresetűek járnak lényegesen jól.
