Pénzügy

Hogyan menthetők meg az állások?

Ha egy cég nehéz helyzetben van, általában a létszámleépítés az első reakciója. Az elbocsátás viszont nemcsak olyan költségekkel jár, mint a végkielégítés, hanem a fellendüléskor szükséges új munkaerő felvételére, illetve betanításra fordított összegeket is be kell kalkulálni. A vállalatok hosszú távon akár hasznot is húzhatnak abból, ha mellőzik a kirúgást, és más, alternatív módszereket vetnek be.

A személyi jellegű költségek csökkentésének több alternatívája létezik. A cégvezetők például fontolóra vehetik munkakörmegosztást vagy a csökkentett munkaidő bevezetését. Az előbbinek az a lényege, hogy ugyanazt a munkakört ketten látják el előzetesen egyeztetett munkamegosztási szabályoknak megfelelően, míg a csökkentett munkaidőnél értelemszerűen kevesebb munkát kell egy alkalmazottnak elvégeznie kevesebb idő (négy vagy hat óra) alatt.

Általában a speciális szellemi munkakörök esetében használják ezeket az alternatív módszereket, ugyanis ezeknek a munkavállalóknak a pótlása komoly nehézségeket okozna a cégeknek. A fizikai munkakörök esetében viszont a helyettesíthetőség miatt ennek az esélye sem merül fel. A növekedési pályán lévő vállalatok felveszik a munkavállalókat, míg a gazdasági ciklus leszálló pályáján lévő vállalatok elbocsátásokkal próbálják az eredményességüket javítani.

„Azokban a régiókban, ahol egyébként is nehéz munkát találni, az emberek szívesebben tartják meg munkahelyüket más feltételek mellett is, minthogy munkanélkülivé váljanak. Az effajta stratégia a cégek számára is hasznos, hiszen amikor kedvezőbb piaci feltételek köszöntenek be, akkor gyorsabban és olcsóbban tudnak reagálni” – mondta Nagy Péter a PricewaterhouseCoopers Üzleti Tanácsadás részlegének igazgatója.

Drágább két ember, mint egy

A munkakörmegosztás és a csökkentett munkaidő alkalmazásával szemben legtöbbször hangoztatott ellenérvek arra mutatnak rá, hogy egy 8 órás munkát ellátó teljes munkaidős alkalmazott költsége a munkavállaló után fizetendő különböző járulékos költségek miatt még mindig jelentősen nagyobb, mint ugyanazt a munkát részmunkaidőben (például két 4 órás műszakban) ellátó alkalmazott költsége. Emiatt a vállalatok két ember munkaidejének 4-4 órásra csökkentése esetén nem tudják ugyanazt a pénzügyi megtakarítást elérni, mint ha leépítenének egy embert.

A cégvezetők előtt álló másik alternatíva a személyi jellegű költségek mögött meghúzódó tényezők részletes elemzése, és az esetleges rejtett tartalékok feltárása. A személyi jellegű költségek bizonyos iparágban az üzletviteli költségek akár kétharmadára is rúghatnak, ezért a piaci bizonytalanság időszakaiban aligha meglepő, hogy a vállalatvezetők nyomást gyakorolnak a humán és a pénzügyi szakterületeikre, hogy húzzák szorosabbra a nadrágszíjat.

Spórolni az adóval is lehet

Az adózási szempontból kedvezőbb javadalmazási elemek köre meglehetősen széles, az étkezési jegytől, az internetutalványon át a nyugdíj- vagy egészségpénztári hozzájárulásig terjedhet. Nagy Péter szerint egy keretösszeggel limitált, de a munkavállalói választást lehetővé tevő cafeteria rendszer bevezetése növelheti a munkavállalói elégedettséget. És közben pénzügyi megtakarításokat is eredményezhet a munkáltatók számára.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik