Nálunk több intézmény van
A brit felsőoktatást vizsgálva az is látszik, hogy a lakosság arányaihoz mérten Magyarországon több felsőoktatási intézmény működik, mint Nagy-Britanniában. Hazánkban 79 integrált intézmény oktatja a leendő diplomásokat, míg a szigetországban 327 felsőoktatási intézmény működik.
Nagy a különbség a magyar és a brit felvételi rendszer között. Míg hazánkban a jelentkezők korlátlan lehetőséget pályázhatnak meg intézménytől és tudományterülettől függetlenül, addig az Egyesült Királyságban korlátozott számú szakot jelölhetnek meg a diákok a választott területtől függően. Van olyan terület, ahol 3-4 szakra pályázhatnak, de maximálisan 5 kurzus megjelölésére van lehetőségük. A két nagynevű brit intézmény, a Cambridge és az Oxfordi Egyetem esetében pedig mindössze egy kurzust választhatnak a jelentkezők.
A jelentkezés módjában is nagy eltérések láthatók. Nagy-Britanniában például sokkal elterjedtebb az elektronikus jelentkezés, a szigetország felvételizőinek 90 százaléka számítógépe segítségével oldja meg a jelentkezést, míg Magyarországon egyelőre a továbbtanulni készülőknek csak a 10 százaléka választja ezt a lehetőséget.
A brit OFIK
Különbség a magyar rendszerhez képest az is, hogy az Egyesült Királyságban a felvételt nyert hallgató a jelentkezési időszak kezdetéhez viszonyítva csak egy év múlva kezdheti meg a felsőfokú tanulmányait. Ha nem sikerül a felvételi, akkor így a jelentkezőnek lehetősége van arra, hogy az Universities and Colleges Admissions Service (UCAS) – a brit OFIK – munkatársaival közösen felkutasson más továbbtanulási lehetőségeket. Vannak azonban olyan kurzusok is Nagy-Britanniában – például a zenei képzés, az ápolás és egészségügy vagy a posztgraduális tanárképzés –, amelyek esetében egy másik szervezet látja el a felvételi ügyintézést.
