Pénzügy

Munkanélküliként is ellátott

Ha pénzbeni ellátás nem is, de természetbeni egészségbiztosítási ellátás mindenkinek jár Magyarországon.

Korábban publikált cikksorozatunkban a FigyelőNet által megkérdezett fiatal diplomás munkanélkülit a Fővárosi Munkaügyi Központ Ifjúsági Irodájának munkatársa úgy tájékoztatta, érdemes minél hamarabb intézkednie az egészségbiztosítási ellátásáról, mert már az is előfordult, hogy egy pályakezdő munkanélkülit meg kellett műteni, és ki kellett fizetnie a műtéti költségeket. „Magyarországon mindenki jogosult legalább a természetbeni egészségügyi ellátásra, még akkor is, ha nem kap munkanélküli-segélyt és nem is dolgozik. Így nem fordulhat elő, hogy valakinek fizetnie kelljen a műtét teljes költségét” – mondta el a FigyelőNetnek dr. Vasváry Ildikó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője. Így korábbi cikkünkben lapunk félretájékoztatott, amikor azt állította, hogy a munkanélküliek számára nincs biztosítva az egészségügyi ellátás. Az azonban igaz, hogy a fiatal pályakezdőknek, akik nem tudnak munkaviszonyt felmutatni, és munkanélküli-járadékot sem kaphatnak, érdemes minél hamarabb bejelenteniük, hogy esetleg eltartójukkal élnek egy háztartásban, mivel eltartójuk révén válnak jogosulttá minden orvosi ellátásra. Eltartó hiányában az önkormányzatnál tett bejelentés alapján, szociális rászorultságra hivatkozva jár a természetbeni egészségbiztosítási ellátás.

Teljes ellátás – az első hónapokban

Munkanélküliként is teljes egészségügyi ellátás jár azoknak, akik munkanélküli-járadékban (novembertől álláskeresési járadék) részesülnek, vagyis keresetpótló juttatást kapnak: ebben az esetben ugyanis a munkanélküli-kirendeltségek fizetik meg a regisztrált munkanélküliek után a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot. A teljes körű ellátás tartalmazza a természetbeni ellátásokat, úgymint gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszer-, gyógyászatisegédeszköz-támogatás igénybevételének lehetőségét, valamint részben a pénzbeni ellátásokat is, így a munkanélküliként járadékot élvezők terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra is jogosultságot szereznek. Táppénzt nem kaphatnak, hiszen ilyen esetben nem a betegség miatt éri őket keresetveszteség.

Az álláskeresési segély és járadék sem jár azonban a regisztrált munkanélküliség teljes idejére, vagyis a teljes körű ellátás sem jár mindvégig.

Természetbeni ellátás mindenkinek jár

Műtétet viszont akkor sem kell fizetnie egy magyar állampolgárnak, ha nem áll munkaviszonyban, és keresetpótló juttatást sem kap. A segélyre már nem jogosult regisztrált munkanélküliek – de azok az aktívkorúak is, akik nem akarnak dolgozni – természetbeni egészségbiztosítási ellátásokra, vagyis orvosi ellátásra – gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-támogatásra is – jogosultak.

Ha a segélyben már nem részesülő regisztrált munkanélküli, vagy egy pályakezdő munkanélküli eltartójával él egy háztartásban, akkor erről bejelentést tehetnek a megyei egészségbiztosítási pénztárnál, így természetbeni egészségügyi ellátásra eltartója révén ő is jogosult lesz.

Azok az aktív korú, de munkát vállalni nem kívánó személyek, akik valamilyen, a minimálbér 30 százalékát elérő, vagy azt meghaladó (nem munkaviszonyból származó) jövedelemmel egyébként rendelkeznek, a törvény előírásai szerint saját személyükben kötelezettek a 11 százalékos járulék megfizetésére. E kötelezettséget az APEH-nél kell teljesíteni.

Eltartó híján is jár azonban az orvosi ellátás. Azok a munkanélküliek, akik megélhetésének nincs forrása, ezt bejelenthetik az illetékes önkormányzatnál. Ebben az esetben az illetékes önkormányzat köteles értesíteni az adott személy szociális rászorultságáról az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat. A törvény alapján számukra is biztosítani kell a természetbeni egészségbiztosítási ellátást, bár nem fizetnek járulékot. Az eddigi szabályozás szerint a tételes egészségügyi hozzájárulásból finanszírozták ezeknek az embereknek az ellátását.

A zárószavazás előtt álló törvényjavaslat szerint a jövő évtől az állami költségvetés fizeti meg – többek között – az eltartottak és a szociálisan rászorultak ellátásának fedezetére a 11 százalékos járulékot. Ez váltja ki a hamarosan megszűnő tételes egészségügyi hozzájárulásból (eho) származó forrást.


Ajánlott videó

Olvasói sztorik