A munkáját nem megfelelően végző vezető káros hatásai szinte azonnal jelentkeznek, leginkább bizalmatlanság és elégedetlenség formájában. A hatás azonban tovább is gyűrűzhet, nemcsak az adott főnök beosztottai és a szűkebb környezet, hanem az egész vállalat elkezdhet diszfunkcionálisan működni. Romlik a munkahelyi morál, csökken a termelékenység, nagyobb stressz nehezedik az emberekre, amelyet nem utolsó sorban maga a főnök okoz. Szélsőséges esetben mindez az akár az alkalmazottak idegösszeomlásához is vezethet.
|
A magyar vezetők többsége nem tudja delegálni a feladatokat. Egy munkahelyi értékelő teszt magyarországi viszonyokra való átültetésekor a kérdőívből ki kellett emelni a „mások befolyásolásának igénye” faktor megállapítására vonatkozó kérdéseket. Ez a tényező eredetileg azt vizsgálja, egy vezető mennyire figyel oda mások munkájára, hogy segítsen, ha kell. Magyarországon azonban negatív tartalmat kaptak ezek a kérdések, inkább mások piszkálására asszociáltak a tesztet kitöltők.
A magyar vezetőkre ugyanis ilyen szempontból inkább a szélsőségek jellemzők: vagy egyáltalán nem figyelnek oda mások munkájára, vagy túlságosan is beleszólnak, állandóan a beosztottak nyakára járnak. Ezt a mai napig hordozott rossz tulajdonságot nem írhatjuk az előző rendszer számlájára. A tesztet több volt szocialista országban is használják, és sehol nem kellett kivenni a fent említett faktorra vonatkozó kérdéseket, vagyis az ottani vezetők érettebbnek bizonyultak a magyaroknál.
Az alkalmazott: bűnbak és igásló
Bár az alkalmazottakat folyamatosan zaklató főnököt is nehéz elviselni, mégis a kiszámíthatatlanság és a következetlenség a legsúlyosabb vezetői hiba. Mivel soha nem lehet tudni, hogyan vélekednek valamiről, nehéz felkészülni arra, hogy mit fognak gondolni, vagy hogyan fognak dönteni adott helyzetben.
Előfordulhat az is, hogy meghoznak valamilyen döntést, amelyet később gondolkodás nélkül megmásítanak, gyakran úgy, hogy a változásról épp a leginkább érintettek szereznek tudomást utoljára. Az ilyen vezetők körül különösen nagy a bizonytalanság, hiszen gyakran adnak ellentmondó utasításokat, amelyeket az alkalmazott szinte egyáltalán nem tud kezelni – hiszen ahhoz a főnök segítsége is kellene. Természetesen a főnök mindig a beosztottait okolja az ellentmondó utasításokból következő hibákért vagy az általa hozott rossz döntésért.
Szintén gyakori a magyar vezetők között a narcisztikus típusú vezető, aki ugyan szakemberként rossz, ezért minden feladatot a beosztottainak kell elvégezniük, mégis ő söpri be a sikert a konferenciákon, rendkívül hozzáértőnek tettetve magát. Az ilyen vezetők csapatában nagyon magas a fluktuáció, mivel a szakmailag felkészült beosztottak hamar beleunnak, hogy más aratja le a babérokat helyettük.
|
Rossz érzést kelthet az alkalmazottakban az a főnöktípus is, amelynek képviselői önmaguknak mindent megadnak – taxi, drága vacsorák, elegáns iroda -, miközben alkalmazottaiknak az alapvető munkafeltételekért is könyörögniük kell. Még károsabb, egyenesen romboló hatással lehet a közösségre, ha a főnök által élvezett dolgok sora alkohol- vagy drogfogyasztással egészül ki.
A rossz főnök soha nem tervez hosszú távra, csak napról napra él – ennek persze súlyos következményei lehetnek vállalati szinten is. Mindezek mellett gyakran állandóan elfoglalt, kevés időt szentel beosztottaira. Ami pedig a legbosszantóbb: a rossz főnök nem képes tanulni hibájából, bizalmatlan a jóindulatú tanáccsal vagy oktatással szemben.
