Tavaly a belső vándorlásnak köszönhetően Szigetszentmiklós lakossága nőtt leginkább, míg a legtöbben Mátészalkáról költöztek el – mondta az InfoRádiónak a Központi Statisztikai Hivatal vándorlás-statisztikai osztályának vezetője. A népesség Magyarországon folyamatosan csökken, de bizonyos településeken a belföldi vándorlással ez enyhíthető, akár meg is fordítható.
Új tendencia, hogy tavaly többen költöztek el Budapestről, mint ahányan beköltöztek, az elmúlt 9 évben ez fordítva volt. A községek és városok esetében is fordult a helyzet, de ellenkező irányba: 2016-ban többen költöztek vidéki városba, községbe, mint ahányan elköltöztek – az előző 5 évben épp ellenkező volt a trend – mondta Dickmann Ádám.
A szakember szerint csak néhány kivétel van. “Odavándorlás” a megyei jogú városoknál az elmúlt 20 évben Érdnél, Sopronnál és Kecskemétnél volt, tavaly pedig Érd, Szombathely és Sopron volt az első helyeken. A többi város közül a Pest megyeiek (Szigetszentmiklós, Dunakeszi, Veresegyház, Budaörs) voltak egyértelműen vonzóak.
A legnagyobb elköltözés a megyei jogú városok közül tavaly Debrecenben volt (800 emberrel kevesebben élnek ott), de Szeged, Dunaújváros is masszívan elköltöző városnak tűnik. A többi közül Kazincbarcika, Ózd, Ajka, Mátészalka veszít legtöbbet a belföldi vándorlás miatt.
Az ország teljes egészét nézve az északi és az alföldi régióból a központi és a nyugati régiókba költöznek az emberek, míg a nyugati városoknál, Sopron és Győr esetében inkább pozitív az egyenleg.
Van persze olyan is, aki egész életében vándorol. Ott van az otthona, ahol álomra hajtja fejét.
Neki nincs gondja az albérletre. Korábban megírtuk, a fővárosban és a menőbb vidéki városokban a nettó átlagfizetés több mint 60 százalékát viszi el átlagosan a havi bérleti díj. A drágulás egyik oka, hogy változott a fiatalok viszonya az ingatlanokhoz, és szerepet játszik a migráció is az országon belül.
