Gazdaság
minimálbér (Array)

A cégek csak látszólag emelték meg a minimálbéresek fizetését

24.hu
24.hu

2017. 07. 12. 13:37

Korábban a témában:

2017. január 1-től a kormány felemelte a kötelező minimálbért, így annak nettó összege 74 ezer forintról 85 ezerre, a szakmunkás minimálbér (garantált bérminimum) nettója pedig 86 ezerről 107 ezer forintra nőtt.

A magyar vállalatok többsége kisvállalkozás, s jellemzően alacsony bérszínvonalon működnek. A jelentős mértékű béremelés pont ezen réteget érinti leginkább. A nagyobb vállalatok jellemzően minimálbér felett foglalkoztatják alkalmazottaikat, így az emelés rájuk kis mértékben hat.

A GKI megvizsgálta, hogyan változott a kötelező minimálbér-emelés hatására a minimálbérre bejelentett munkavállalók fizetése.

Számos megoldást találtak a cégek a költségnövekedés lefaragására

A márciusi vállalati felmérésből kirajzolódott, hogy a vállalatok számos megoldást találtak a költségnövekedés mérséklésére. Például csaknem minden harmadik cég emelte a normát és a vállalatok 14-19 százaléka csökkentette a hivatalos munkaidőt, vagy más munkakörbe sorolta alkalmazottait.

A májusi lakossági felmérése azt mutatta, hogy a főállású dolgozók 14 százaléka keresett minimálbért. Megkérdezték őket, hogy mennyit kerestek decemberben, illetve ez hogy változott 2017 májusára. A válaszok alapján 3 kategóriát alakítottak ki; az “adóoptimalizáló” minimálbérest, a normál minimálbérest és a szakmunkás minimálbérest.

A nettó (kézhez kapott) bér változása ezen csoportok esetében jelentősen eltért. Míg az “adóoptimalizálók” esetében 2% és a “normál” minimálbéren foglalkoztatottaknál 8,5% volt a növekedés, addig a szakmunkás minimálbér 9 százalékkal növekedett átlagosan. Ezen számok jóval elmaradnak a 15-25 százalékos előírt emelkedéstől! Ennek oka, hogy nem a “bevallott”, hanem a ténylegesen megkapott jövedelemre kérdeztek rá. Vagyis a minimálbér-emelés a vártnál kevésbé érintette a nettó kereseteket, s ugyanakkor a vállalati bérkiadásokat is.

Az életkor szerinti bontás szintén árulkodó. A 30 év alattiak esetében 9% körül alakult a tényleges nettó béremelkedés mind a minimálbéres, mind a szakmunkás minimálbéresek esetében. A legjelentősebb emelés (12%) a már tapasztalt középkorú szakmunkások körében történt. Ezzel szemben az idősebb szakmunkások kedvezőtlenebb tárgyalási pozíciójuknak köszönhetően csupán egy szerényebb, 2,4 százalékos béremeléssel kellett, hogy beérjék.

A minimálbéren foglalkoztatottak átlagos béremelkedése életkor szerint 2017. május

(2016 december = 100)

A települési szintű bontásból kirajzolódik, hogy a budapesti minimálbéres szakmunkások jártak a legjobban. Esetükben a valós “nettó” bér 15,5 százalékkal nőtt, ami kiemelkedő érték, de továbbra is elmarad a kötelező 25 százaléktól. Ezzel szemben a fővárosi minimálbéresek nettó fizetése nem változott az előző év decemberéhez képest. A többi településtípusnál a növekedés átlagosan 6 és 9% között szóródott, melyből kiemelkedtek a községi minimálbéresek (11,6%).

A minimálbéren foglalkoztatottak átlagos béremelkedése 2016 decemberéhez képest 2017 májusában, területi eloszlás szerint

A májusi lakossági felmérésből tehát kiderült, hogy

bár a vállalatok formálisan eleget tettek törvényi kötelezettségüknek, azonban a nettó fizetéseket nem növelték ilyen mértékben. Ha ehhez hozzávesszük a cafeteria további csökkentését is, akkor talán érthető, hogy a tényleges vásárlóerő miért alacsonyabb a hivatalos számok alapján vártnál. Összességében tehát kijelenthető, hogy a kötelező béremeléseknek fehérítő hatása volt (amelyet a bérstatisztikák is mutatnak), s a korábbi szürke pénzek csökkenése érzékelhető a nettó kézhez kapott kereset szerényebb emelkedésében.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.