Budapest, 2017. március 23.
Mol felirat az olajkonszern töltőállomásán Budapesten, a Szentendrei úton 2017. március 23-án.
MTI Fotó: Marjai János
Gazdaság

Nem jelentette a belső áfacsalásokat a Mol

Spirk József
Spirk József

újságíró. 2017. 05. 30. 06:58

A jelek szerint a Mol Nyrt. éveken át elhallgatta a hatóságok elől a kútjainál elkövetett számlacsalásokat. A nemzeti olajtársaság házon belül rendszeresen bírságolta ugyan a kutak vezetőit a fiktív áfás számlákkal kereskedő alkalmazottak miatt, de az esetekről nem tett feljelentést a nemzeti adóhatóságnál. A büntetésekből abszurd módon az év legjobb töltőállomása verseny díjalapját töltötték fel.

Több Mol-töltőállomás üzemeltetőjének egybehangzó állítása szerint az olajcég belső biztonsági részlege figyelte és le is fülelte a kutaknál értékesített üzemanyag számlázása körüli visszaéléseket, de a leleplezett áfacsalásokról hivatalosan nem tett feljelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.

Alkalom pedig bőven lett volna arra, hogy értesítsék az adónyomozókat. A 24.hu birtokába került dokumentumok tanúsága szerint volt olyan időszak, amikor a Mol biztonsági emberei egyetlen hét alatt 170 számlacsalást jegyzőkönyveztek, sőt a szabálytalanságokért számlánként külön-külön 10 ezer forintos „kötbért” is kiszabtak. Ám a törvénytelenségek elleni adóhatósági fellépés elmaradt.

A Mol Működés Támogatás vezetője az összes belföldi kútnak elküldött körlevelében is csak feltételes módban fenyegette meg a kutasokat, hogy a kötbér után

hatósági észlelés esetén súlyosabb, milliós nagyságrendű büntetés is bekövetkezhet.

A szigorú NAV és a milliós bírság azonban csak szóbeli fenyegetés maradt.

A 25,2 százalékos állami tulajdonban lévő Mol jelenleg is több mint ötszáz töltőállomást működtet országszerte. A kutak nagy részét alvállalkozó cégek, úgynevezett Mol-partnerek üzemeltetik, de az alvállalkozók is a Mol nevében adnak számlát az üzemanyagról. Bár a szektorban a milliárdos vagyonokat megalapozó olajbiznisz kora rég lejárt, a szerényebb léptékű ügyeskedések azért nem szűntek meg. A hamis áfás számlák kiállítása például mind a mai napig nagy kísértés, hiszen jelentős adómentes mellékjövedelmet biztosíthat az alkalmazottaknak mindaddig, amíg le nem buknak.

Az áfacsalásoknál arra alapoznak, hogy az autósok jelentős része a készpénzes fizetés után úgy távozik a benzinkút kasszájától, hogy nem várja meg a vásárlásról szóló nyugtát. A pénztárosnak ilyenkor alkalma nyílik arra, hogy a kasszában a tranzakció lezárása előtt a magáncélú üzemanyag-vásárlás bizonylata helyett céges áfás számlát állítson ki. A számlát előre megbeszélt módon egy olyan vállalkozás nevére írja, amelynek a kedvezőbb adóelszámoláshoz szüksége van üzemanyagszámlára, és ezért hajlandó némi ellenszolgáltatásra is.

Csakhogy a fiktív számlák elkönyvelésével a vállalkozás költségvetési csalást követ el, mert szándékosan kevesebb adót fizet az államnak. A számlát előállító benzinkutas a törvényi megítélés szerint bűnsegéd ebben az akcióban.

Azzal, hogy a Mol házon belüli tartotta a hasonló ügyeket, akadályozta, hogy az adóhatóság megtalálja a csaló cégeket, és behajtsa rajtuk az elmaradt adót.

Budapest, 2017. március 23.
Egy eladó a Mol töltőállomásán Budapesten, a Szentendrei úton 2017. március 23-án.
MTI Fotó: Marjai János
Illusztráció (MTI / Marjai János)

A Mol biztonsági emberei a cég teljes kúthálózatára kiépített zárt kamerarendszer segítségével buktatták le a csalásban segédkező pénztárosokat. A lapunknak név nélkül nyilatkozó Mol-partnerek beszámolói szerint azonban furcsa hozzáállással üldözték a csalókat. Nem azonnal léptek közbe, hanem megvárták, amíg több regisztrált esetről is összegyűltek bizonyítékok. Ekkor kimentek a helyszínre, az érintetteknek bemutatták a videofelvételeket, valamint a hozzájuk párosított kasszaadatokat. Az alkalmazottaknak pontosan megmondták, hogy mely cégek számára és mekkora értékben állítottak ki számlát.

Egy budapesti benzinkút valamivel több mint két éve készült jegyzőkönyvéből például látszik, hogy ott a „működéstámogatás” hetekig gyűjtötte az adatokat, és amikor kimentek a töltőállomáshoz, már több mint két tucat hamis számláról volt felvételük.

A 24.hu által megszerzett jegyzőkönyv szerint a számlák összértéke ennél az egyetlen kútnál megközelítette a félmillió forintot.

A Mol gyakorlata szerint az elkövetési érték nem befolyásolta a büntetést. A szabálytalan számlaírásért számlánként 10 ezer forint kötbért róttak ki az alvállalkozóra. A díjszabást a Mol-partnerek számára jelenleg is érvényes általános szerződési feltételek gyűjteménye rögzíti. Ebből kiderül, hogy 10 ezer forintos kötbérrel büntettek mindenfajta számlázási szabálytalanságot. A nyilatkozó Mol-partnerek szerint azonban az esetek túlnyomó többsége a fiktív számlák kibocsátásra vonatkozott. Azt is elmondták, hogy a büntetést nekik kellett kifizetni, a Mol rájuk hagyta, hogy a csalás tényleges elkövetőjével hogyan rendezik le az ügyet.

A számlacsalásokból befolyó kötbérek nagyságáról hiába kérdeztük a Molt. Forrásaink szerint azonban az biztos, hogy a bevétel egy részéből évente legalább 10 millió forintot – minimum ezer hamis számla ellenértékét – a rendszeresen megrendezett „Az év töltőállomása” verseny díjazására fordítottak.

A Mol-tól a következőket kérdeztük:

  • Az elmúlt években mekkora értékben fülelt le szabálytalan áfásszámla-kiállítást a Mol belső ellenőrzése?
  • Miért kötbérkiszabással büntetik az ilyen cselekményeket?
  • A szabálytalanságokért mennyi kötbért szabtak ki?
  • Jelezte-e a Mol a NAV felé az áfabűncselekményeket?

Rövid válaszában a Mol részben elismerte, hogy a vállalatnál előfordultak szabálytalanságok, de a sajtóosztály szerint ezeket törvényes keretek között kezelték. Azt is írták, hogy a kötbérezés mértékét befolyásolta a szabálytalanságok súlyossága, de mint azt a korábban idézett dokumentumok bizonyították, a hamis számlák esetében ez nem így volt: az áfacsalást fix áron büntették, a kötbér nem függött a számlaértéktől.

A Mol minden partnerével szerződésben rögzíti, hogy saját, belső, szigorú protokolljának megfelelően kötbért szab ki minden olyan esetben, amikor a partner bizonyíthatóan szabálytalanságot követ el. A kötbér mértéke több tényezőtől függ, így például a szabálytalanság súlyosságától, illetve előfordulásának gyakoriságától. Ahogy bármely, több száz kiskereskedelmi egységből álló hálózatban, így itt is időnként előfordulhatnak visszaélések. Az ilyen esetekben a Mol belső vizsgálata mellett a Mol a hazai jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően értesíti az illetékes hatóságokat.

Az egykori alvállalkozók a 24.hu-nak azt állították, hogy a korábbi években a NAV sem erőltette a szakmai körökben nyílt titoknak számító benzinkúti számlacsalások felgöngyölítését. A nyilatkozók szerint próbavásárlásos ellenőrzésekkel nagyon ritkán találkoztak. Az adóhatóság leginkább a jövedéki terméknek minősülő üzemanyag készletellenőrzésére szállt ki a töltőállomásokra.

Ezt a NAV sem cáfolta, amikor megkérdeztük, hajtottak-e végre váratlan ellenőrzéseket benzinkutaknál. A válasz szerint a NAV az üzemanyagtöltő állomásokon jövedéki ellenőrzéseket végez, 2016-ban 2579 ilyen ellenőrzést hajtottak végre. A Molnál végzett ellenőrzések eredményére vonatkozó kérdésünkre adótitokra hivatkozva nem válaszolt az adóhatóság.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.