Budapest, 2017. március 15.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepség lengyel és magyar résztvevői a fővárosi Múzeumkertnél 2017. március 15-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Gazdaság

Alapvető jogok biztosa: az állami rendezvényeket nem magáncégeknek kell védeniük

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2017. 03. 29. 10:08

Az alapvető jogok biztosának jelentése az október 23-i állami rendezvény biztosításáról, és az ott esett jogsértések megítéléséről teljes mértékben alátámasztja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontját: az állami rendezvény mindenkié, az államnak mindenki véleményét a tartalmától függetlenül biztosítania kell, és az állami rendezvények biztosítási feladatait, ha alapvető jogok érintettek, nem szervezheti ki magáncégeknek – kezdi szerdai közleményét a TASZ.

Emlékeztetnek: a tavaly október 23-i állami rendezvényen a Kossuth-téren a résztvevők közötti nézeteltérések több esetben is tettlegességig fajultak, még vér is folyt, és sem a rendezvény-szervezési feladatokat ellátó magáncég, sem a rendőrség nem volt képes hatékonyan megvédeni azokat, akiket mások a véleményük miatt inzultáltak. Hozzáteszik: a biztonsági őrök nem is engedték be azt, aki a miniszterelnök kifütyülésére készült, mástól a sípját vették el, a rendőrök pedig még kérésre sem léptek fel e jogsértő gyakorlat ellen.

A TASZ az alapvető jogok biztosának vizsgálatát kezdeményezte, aki a jelentésében megerősítette: az állami rendezvény minden egyes résztvevőjét megilleti az a jog, hogy véleményt mondjon – akár szimpatikusat, akár ellenszenveset. Hozzáteszik:
Az államnak és szerveinek pedig kötelességük biztosítani a véleménynyilvánítást még akkor is, ha az éppen a közhatalmat gyakorlók ellen irányul, és kötelességük megvédeni azon polgárok testi épségét, akiket a véleményük miatt fenyegetnek.
Megjegyzik: a helyzetet csak rontotta az a lassan évtizedes rossz gyakorlat, hogy az állami rendezvényt nem közvetlenül a rendőrség biztosította, mert a biztosítási feladatokat az állam – a Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala – kiszervezte egy magán biztonsági szolgálatnak. Az alapjogi biztos megállapította, hogy az állami rendezvények biztosítási feladatait nem lehet költséghatékonysági szempontok alapján magáncégekhez kiszervezni.
Egy állami rendezvényen ugyanis, ami mindenki előtt nyitva áll, és ahol mindenkinek a szólásszabadságát biztosítani kell, csak a közhatalommal rendelkező rendőrségnek van alkotmányos felhatalmazása arra, hogy a polgárok szabadságjogait korlátozza
-írják.
Szerintük ezt a feladatot különösen nem lehet magáncégre bízni olyan esetben, amikor a rendezvényszervező szerv számára is nyilvánvaló, hogy az ünnepségen kritikus, zavaró, ellenszenves vélemények is várhatók, és számítani lehet arra, hogy az ellentétes véleményen levő ünneplő polgárok között könnyen konfliktus alakulhat ki.
 Ideje volna, hogy a kormányzat végre méltóképpen szervezze meg a nemzeti ünnepnapok hivatalos rendezvényeit, és nem privát biztonsági cégre, hanem a rendőrségre bízná a polgárok szabadságjogainak érvényesülését
– mondta el Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi programvezetője.
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. március 23.
Mol felirat az olajkonszern töltőállomásán Budapesten, a Szentendrei úton 2017. március 23-án.
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.