Gazdaság

Silányabb magyar termékek? Mutatjuk, mi az, amiből jobb jut az osztrákoknak

24.hu
24.hu

2017. 02. 16. 16:00

Korábban a témában:

Mint írtuk, a Nébih vizsgálata alapján kiderült, hogy a multik silányabb minőségű termékeket terítenek Magyarországon, mint Nyugaton. A Coca-Cola már cáfolta, hogy ez így lenne. Viszont Lázár János is foglalkozott a kérdéssel a kormányinfón, következményeket sejtetve.

Kikértük a Nébih részletes jelentését, amelyből ön is láthatja, melyik termékeknél lehet igaz, hogy silányabb a Magyarországra szánt, mint amit mondjuk Ausztriába tesznek ki a polcokra.

Biztosítani kell a jó minőségű élelmiszerekhez a hozzájutást

Mind a Földművelésügyi Minisztérium, mind a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal számára kulcsfontosságú, hogy biztosítsa a lakosság számára a jó minőségű élelmiszerekhez való hozzájutást. E célok a 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában és az idén kihirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Programban egyaránt megjelennek – írta a Nébih válaszában.

Hagyományaink védelme, valamint bizonyos élelmiszerek magas minőségének szavatolása a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) megalkotásának és folyamatos bővítésének a célja. A MÉ számos élelmiszerre, illetve élelmiszercsoportra vonatkozóan tartalmaz élelmiszer-minőségi, élelmiszer-jelölési és élelmiszer-biztonsági szabályokat, amelyeket kötelező betartani a MÉ-ben szereplő, hazánkban forgalomba hozott termékek esetében.

E munka kapcsán nemrég szigorodtak például a húskészítményekre, valamint a pékáuúkra vonatkozó követelmények, de olyan hagyományos termékeket is szabályozunk segítségével, mint a Dobostorta.

Magyar vs osztrák

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a hatósági vizsgálatokon túl komplex terméktesztek során is rendszeresen ellenőrzi a Magyarországon gyártott, illetve forgalmazott élelmiszerek biztonságát és minőségét. Ezen felül időszakonként célellenőrzéseket is végeznek, melynek keretein belül az egyik vizsgálatsorozatuk éppen arról szólt, hogy ugyanazon márkatermékek minőségét vizsgálták és hasonlították össze: a vizsgálat alá vont mintaelemeket hazai, illetve osztrák áruházláncok (SPAR, METRO, LIDL, HOFER/ALDI) kiskereskedelmi egységeiből szerezték be. A vizsgálat során 24 féle azonos vagy nagyon hasonló termékmintát hasonlítottak össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételi paramétereik és a vásárlók felé közvetített információk (jelölésük) valóságtartalma szempontjából.

Az eredmények kiértékelése során az alábbi következtetéseket tették:

  • Az édesipari termékek közül a közismert márkatermékek, mint pl. Milka tejcsokoládé, Lindt étcsokoládé, Raffaello desszert, Mon Cheri desszert sem összetételi (cukor-, zsírtartalom), sem érzékszervi tulajdonságaik szempontjából nem különböznek egymástól bárhol is kerültek forgalomba.
  • Az ostyás édességeknél (Manner ostyák) azt tapasztalták, hogy a beltartalmi mutatók közel azonosak, de az érzékszervi tulajdonságok az ostya szerkezetét tekintve eltérőek, az osztrák mintáknál az ostya állaga kevésbé laza szerkezetű, mint a magyar mintáknál.
  • A közkedvelt Nutella kenhető kakaós mogyorókrémnél is az állomány volt eltérő, a magyar termékminta kevésbé lágy, kevésbé jól kidolgozott volt az osztrákéhoz képest, csakúgy, mint a Ritter Sport marcipánnal töltött étcsokoládénál, ahol a cukor- és zsírtartalom azonos, mégis a magyar változatnál az étcsokoládé-burok szájban kissé nehezebben olvadt, mint osztrák párjánál.
  • A Barilla száraztészta típusok nem mutattak eltérést érzékszervi szempontból sem.
  • A Rio Mare tonhalkonzervek érzékszervi tulajdonságai sem különböztek egymástól, azonos nettó tömeg mellett mintegy 2 százalékkal több halat tartalmazott az osztrák minta.
  • A fűszerek csoportján belül a babérlevelet vizsgálták, és nem találtunk lényeges különbséget, de élvezeti értékében az osztrák forgalmazású babérlevél karakteresebb, intenzívebb ízt mutatott.
  • Az italok közül a Coca-Cola magyar változatának illata kevésbé telt, kevésbé összetett, mely a felhasznált aromák minőségének különbségből eredhet. Összetételükben eltérnek, 0,6 százalékkal magasabb a magyar változat cukortartalma (így energiatartalma is magasabb), cukorösszetétele pedig alapvetően más, az osztrák szacharózt (is) tartalmaz, míg a magyar az olcsóbb (kukorica alapú) fruktóz-glükóz szirup/szörp/ felhasználásával készült.
  • A Monster energiaital (zöld) esetében az energia- és tápérték-adatok azonossága mellett az osztrák változat koffein mellett taurint is tartalmaz, valamint azonos cukortartalom, de különböző cukorösszetétel jellemzi őket. Ez esetben a magyar tartalmaz több szacharózt.
  • A poralakú ízesítők vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy az előállításukhoz felhasznált összetevők eltérő minőségéből eredően az érzékszervi tulajdonságok, főként illat és ízbeli eltérések tapasztalhatóak, jellemzően az osztrák minták javára. Pl. a Nesquick kakaópornál a magyar változat illatában és ízében a kakaós jelleg gyengébb, főként az édes íz dominál, míg az osztrák mintát a harmonikusabb, intenzívebb kakaós illat, telt kakaós-csokis íz jellemzi.
  • A vanillin cukrok egyformák voltak, míg a Bourbon vaníliás cukroknál a magyar változat 3% vaníliarúd-őrleményt (nem csak a kikapart belsejét) és kétféle aromát, míg az osztrák vanília extraktumot (koncentrált kivonatot) tartalmaz, viszont mindkét termék frontoldali megjelenítése ugyanaz, tehát a vásárlók első ránézésre azonos összetételű termékeknek vélhetik őket.
  • Knorr márkajelzéssel kétféle porkeveréket vizsgáltak, egyik esetben sem sikerült a termékazonosságot igazolni, az azonos megnevezés és termék-megjelenítés ellenére sem. A Knorr marhahúsleves kagylótésztával és húsgombóccal megnevezésű termék magyar vásárlója csak 48 g nettó tömegű, míg az osztrák vásárló 60 g-os terméket kap ugyanolyan csomagolásban. Mindkét vásárló 3 adag levest készíthet egy zacskóból, de az osztrák vásárló 2 százalékkal több tésztát, közel dupla annyi húsgombócot és 3 százalékkal több répát kap a csomagban, valamint ugyanakkora (250 ml-es) adagban 20 százalékkal sűrűbb, intenzívebb ízű, illatú levest fogyaszthat el, mint magyar szomszédja. Az érzékszervi bírálat során nem véletlen a megállapítás: „…jelentős minőségi különbség van, az osztrák ízletesebb, tartalmasabb, a magyar hígabb, csak az ételízesítő íze érvényesül.”
  • A Knorr Fix Carbonara spagettialap és az osztrák Knorr Carbonara szósz első látásra azonosnak tűnik, de összetételében lényeges eltérés, hogy a magyar változat nem tartalmaz sajtot (helyette 1 százalékkal több tejszínport), míg az osztrák alteregója háromféle sajtot is tartalmaz 5% mennyiségben. A magyar alappor tápértékjelölése sajátosan a tésztás-sonkás készételre vonatkoztatja a táblázat adatait, ami félrevezetheti a vásárlót a beviteli értékeknél, hiszen a sonka és a spagetti összetételétől függ a készétel tápértéke, a csomagolásban pedig csak a porkeverék adott, ezért az osztrák termék tápérték jelölése, mely csak a porkeverékre vonatkozik, megfelelőbb, valósághű tájékoztatást nyújt.
  • A vizsgált tejtermékek (Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurtital) érzékszervi tulajdonságainak mérlege egyértelműen az osztrák minták felé billen, melyek azt mutatják, hogy jobb minőségű alapanyagok felhasználásával készültek: a magyar puding hígabb állományú, az édes íz dominál, a kakaós-vaníliás íz gyenge; az osztrák tejberizs teltebb ízű, tejszínesebbnek, krémesebbnek érződik; a joghurtnál az aroma minőségkülönbsége folytán a magyar joghurt harsányabb ízű, illatú és édesebb, az osztrák változat inkább a valódi gyümölcsre emlékeztető ízű, illatú. Összetételükben nagyjából azonosak, saját jelölésüknek megfelel a beltartalmuk, kivéve a joghurtoknál a mért kalcium tartalom nem érte el a jelölt értéket.

Tavaly kávéteszt is volt

A népszerű őrölt kávéknál 2015-ben volt átfogó vizsgálat, melynek során a NÉBIH Szupermenta termékteszt programjának részeként 39 terméket ellenőriztek mind minőségi, mind biztonsági szempontból, de kedveltséget is néztek.

Hatóságunk a Szupermenta terméktesztek során – lehetőség szerint – egy-egy termék hazai és „külföldi” változatát is vizsgálja. A tavalyi kávétesztkor például a Lavazza és a Segafredo egy-egy hazai és Ausztriában kapható termékét is összehasonlították és – amellett, hogy a beltartalmi értékekben nem volt jelentős eltérés – a Magyarországon vásárolt áruk jóval előrébb végeztek a kedveltségi listán osztrák társaikhoz képest.

Kettős mérce

Az élelmiszer-minőség kettős mércéje tárgyában 2016. május 17-én ülésezett az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa, ezen a tárgyaláson a Földművelésügyi Minisztérium felelős szakértői munkacsoportjának vezetője is részt vett. Ismertették, hogy Magyarország szakminisztere már 2015. év végén kinyilvánította támogatási szándékát azok felé, akik a téma megvitatását kezdeményezték.

A V4-es országok 2016. áprilisi találkozóján magyar részről elhangzott, hogy mivel a jogi környezet nem a legkedvezőbb, ezért a probléma megoldását elsősorban a vásárlói tudatosság erősítése jelentheti. Továbbá a nagyvállalatok megkülönböztető tevékenységére fel kell hívni az érintett tagországok lakosságának figyelmét. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Uniós szinten kell a problémát kezelni, tagállami szinten pedig a fogyasztóvédelem területét felügyelő hatóságok együttműködésének szorosabbra fogása szükséges.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.