Gazdaság

Nincs változás: Magyarország nyolc éve sereghajtó a termelékenységben

szerelo(210x140).jpg (autóipar, autógyár, gyár, munkás, szerelő, )
szerelo(210x140).jpg (autóipar, autógyár, gyár, munkás, szerelő, )

A Time magazin újra elővette az országok legfrissebb, 2015-ös termelékenységi rangsorát az OECD adatai alapján. Mi is így teszünk. A lista az első 35 országot tartalmazza, amelyen Magyarország az utolsó harmadban, a 28. helyen szerepel. Ez Görögország szintjének felel meg a produktivitást tekintve.

Termelékenységben megelőznek minket a régióból a szlovákok (24.), a csehek (25.), a szlovének (22.) és az osztrákok (11.). Az első három helyezett Luxemburg, Írország és Norvégia. A lista utolsó két helyezettje Oroszország és Mexikó. 

Az alábbi grafikán ezt úgy ábrázoltuk, hogy mennyi GDP-t termelnek az egyes országokban dolgozók, egy óra alatt dollárban kifejezve:termelekenyseg-01

A termelékenységi ráta (GDP/munkaóra) az egyik legfontosabb mérőszám, amely megmutatja egy nemzetgazdaság versenyképességét. Konkrétan azt jelzi, hogy egy magyar munkás, és a rendelkezésére álló technológia, mondjuk egy napi munkával milyen többletértéket tud teremteni. Amikor azt mondjuk, hogy egy szlovák munkás termelékenysége magasabb, akkor az azt jelenti, hogy ugyanannyi pénzből, ugyanannyi idő alatt értékesebb terméket hoz létre.

A régió országai elhúztak mellettünk

Magyarországon 2008 óta stagnál a termelékenység, miközben a régi országai elhúztak mellettünk. Az alábbi táblázaton ezt úgy ábrázoltuk, hogy ha a termelékenység 2010-ben 100 egység volt, akkor 2015-re ez hogyan változott. Mint látható, öt év alatt a csehek 108 pontra, a lengyelek 109 pontra, a litvánok 113 pontra nőttek. Írországot is odatettük viszonyítási pontként, ők 134 pontra ugrottak a termelékenységben.

Mindeközben Magyarország mindössze 102 pontos termelékenység-növekedést tudott felmutatni, amellyel Oroszországgal állunk egy szinten. 

A termelékenységi mutató szorosan összefügg a korrupciós kockázatokkal. Abban az országban, ahol szétlopják a nemzeti vagyont, csökken a termelékenység. Amikor az állam egy közbeszerzésen túlárazottan vásárol egy (akár felesleges) szolgáltatást vagy terméket egy vállalkozástól, ennek különbözetét az adófizetők fizetik meg. Összességében ez torzítja a piacot, és rontja az amúgy versenyképes vállalatok helyzetét, vagyis visszafogja a nemzetgazdaság teljesítményét.
Magyarország 2008-tól stagnáló termelékenységéért – eltérő mértékben ugyan, de – minden eddigi kormányt felelősség terhel. A 2010-től regnáló Orbán-kormányok felelőssége az államosított korrupcióban van, amely akadályozza a termelékenység növekedését.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik