Somoskőújfalu, 2013. december 2.
Ponyi Erika (b) ebédet ad Patrik nevű fiának otthonukban, Somoskőújfaluban 2013. december 1-jén. Az édesanya a tizenhét éves, születése óta autizmussal élő fia ellátásáért ápolási díjban részesül, amelynek összege 2014. január 1-jétől emelkedik. Több mint ötezer forinttal, csaknem nettó 40 ezer forintra nő az emelt összegű ápolási díj, és a kormány bevezeti a kiemelt ápolási díjat, amelynek összege nettó 48 ezer forint lesz.
MTI Fotó: Komka Péter
Gazdaság

Végveszélyben a fogyatékosokat gondozó civil szervezetek

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 12. 15. 11:34

Korábban a témában:

A bérmegállapodás nyomán jövőre életbe lépő kötelező béremelés ellehetetlenítheti a nonprofit civil szociális szolgáltatók helyzetét: ha nem emelik a 2013 óta változatlan normatív támogatást, nem tudják kitermelni a béremelés többletköltségét.

Többek között erre hívta fel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Czibere Károly figyelmét a civileket tömörítő CÉHálózat (Civil Érdekvédelmi Hálózat a Fogyatékos Embereknek szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezetekért) elnöke november 30-án kelt levelében.

Ha összeomlanak a civil szolgáltatók, azzal 3000 fogyatékos személy ellátása, lakhatása szűnhet meg. Plusz az őket ellátó dolgozók munkája. 

Balázsné Nelhübel Henriette jelezte, a CÉHálózat üdvözli a minimálbér 15 százalékos és a bérminimum 25 százalékos emelését, mert az segíthet megtartani a képzett munkaerőt. Viszont a fenntartókat komoly aggodalommal tölti el, miből teremtik elő a béremelés megnövekedett költségeit.

(A szervezet egyébként már tavasszal is kérte, még a költségvetés elfogadása előtt, hogy emeljék meg az autista, értelmi sérült és halmozottan fogyatékosokat ellátó otthonok támogatását. 300 millió forintot kértek, de a júniusban elfogadott törvényben maradt a 190 millió forint.)

Panaszuk indokolt, mint már írtuk, a munkáltatói költségek a szochocsökkentés ellenére is emelkednek a legkisebb bérek jelentős emelése miatt.

Mint az elnök írta, számításaik szerint a civil szolgáltatók a jelentős béremelés fedezetét nem tudják kigazdálkodni, az „fedezetlen kötelezettséget” jelent náluk az elkövetkező évben.

Ennek oka, hogy a szociális ellátások rendszere ma még nem tud olyan mértékben piaci alapon működni, hogy a szolgáltatások díjaiból, a foglalkoztatás eredményeiből és kapcsolt társadalmi vállalkozásokból a bérköltség-többletet ki tudnák gazdálkodni.

Ezért kérte levelében az állam pénzbeli szerepvállalásának növelését. Vagyis, hogy a költségvetésben 25 százalékkal emeljék meg a nem állami szociális fenntartóknál a szakmai dolgozók átlagbére alapján számított béralapú normatív támogatás összegét.Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi 2 606 040 Ft/év/foglalkoztatott összeg helyett 3 257 550 forint jutna bruttóban jövőre egy főre. Továbbá az elnök kérte, hogy személyesen egyeztethessenek Czibere Károllyal.

Van remény

Levelükre választ nem kaptak, sem időpontot az egyeztetésre. A 24.hu is megkérdezte az EMMI-t, lesz-e egyeztetés, Czibere Károly lát-e arra esélyt, hogy emeljék a normatív támogatást.

Az EMMI a következő választ küldte megkeresésünkre:

A kormány elkötelezett, hogy anyagilag is megbecsülje a szociális ágazatban dolgozók munkáját. 2013-hoz képest 2018-ra 62 százalékkal, a következő két évben mintegy harmadával növekszik az átlagbér az ágazatban. Az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága folyamatos egyeztetést folytat a civil, egyházi és állami fenntartókkal, a kompenzáció részleteiről rövidesen dönt a kormány.

Erre jeleztük, hogy kérdésünk nem a béremelésre, hanem éppen annak finanszírozására vonatkozott. És hogy szeretnénk tudni, lesz-e erről egyeztetés. Telefonon annyit közöltek erre, hogy sajnos többet egyelőre nem tudnak mondani.

Máshol volt rá pénz

Június óta lehet tudni, hogy a közszférában több szakmában is lesz béremelés jövőre, amire a kormány 225 milliárd forintot szán. Emelik például az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok, a kormánytisztviselők (köztük a NAV-osok), a katonák, a rendőrök, valamint a rendvédelmi és kulturális közalkalmazottak bérét, illetve a szociális ágazatban dolgozó állami alkalmazottakét is. És a köztisztviselők és közalkalmazottak is kiharcolták (sztrájkfenyegetéssel) a béremelést november végére.

Úgy tűnik tehát, hogy már csak a civil szociális szolgáltatók támogatásával kapcsolatban nincs döntés. De nem hagyják ennyiben a dolgot, igyekeznek nyomást gyakorolni, hogy elérjék, valamilyen formában rögzítsék a béremelés fedezetének forrását és annak elosztását az intézmények zavartalan működtetésének érdekében.

A CÉHálózat elnöke nem demonstrációpárti, viszont a szervezetek vezetői, fenntartói harcos hangulatban vannak, tudtuk meg. Ha más megoldás nem adódik, a civil fenntartók dec. 21-én vagy vagy 22-én utcára vonulnának. Bíznak azonban abban, hogy erre végül nem kerül sor.

Biztató jel

A civilek lapunkat úgy tájékoztatták, hogy nemigen tudják elérni a szaktárcát, így Czibere államtitkár urat sem. Információt kaptak viszont arról, hogy az egyházi és civil ügyekért felelős államtitkár, Soltész Miklós szerdán az idei utolsó kormányülésre állítólag bevitte a civil szociális fenntartók bérkompenzációjának ügyét.

Sürgős lenne

A döntés a normatív támogatások emeléséről több szempontból is sürgős lenne, többek között azért, mert:

  • Meg kellene hosszabbítani a munkaszerződéseket (vagy ha nincs emelés, akkor kiküldeni a munkaidő-csökkentésről, vagy felmondásról szóló leveleket a dolgozóknak).
  • A fogyatékos személyek akkreditált és szociális intézményen belüli foglalkoztatásának támogatásáról sincs még döntés. Így tervezhetetlen a fogyatékos személy jövője is, mert ha nincs vagy kevesebb a foglalkoztatási támogatás kevesebbet fog tudni keresni, így az ellátásával kapcsolatos költségeket sem fogja tudni fizetni. Velük is szerződni kellene már a jövő évi foglalkoztatás kapcsán.
  • A támogató szolgálatokat és nappali ellátásokat működtető szervezetek is tanácstalanok. Ők sem tudják mitévők legyenek.

A civil szociális szolgáltatásoknál a fenntarthatóság évről-évre romlik – az érintettek szerint ezzel a forráselosztási rendszerrel semmilyen módon nem élhetik túl a megmaradt szervezetek a következő évet, ami katasztrofális helyzetet teremthet az általuk gondozottak körében is.

Reméljük azonban, idáig nem fajul a dolog. Hiszen az EMMI leveléből is az derült ki, hogy a kormány már foglalkozik a kérdéssel. 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

German Chancellor and CDU party leader Angela Merkel (C) addresses supporters after exit poll results were broadcasted on public television at an election night event at the party's headquarters in Berlin during the general election on September 24, 2017.
Germany voted in a general election expected to hand Chancellor Angela Merkel a fourth term, while the hard-right Alternative for Germany (AfD) party is predicted to win its first seats in the national parliament. / AFP PHOTO / Odd ANDERSEN
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.