Budapest, 2015. november 14.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter áll egy elektromos autó mellett a következő héten megrendezendő Új úton az elektromobilitás az Európai Unióban című konferencia és családi nap felvezetéseként megrendezett elektromosautó-felvonuláson a fővárosi Felvonulási téren 2015. november 14-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Gazdaság

Forradalmi változások előtt áll a magyar autópiac

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 11. 26. 08:00

Korábban a témában:

Magyarországon addig nem terjednek el az elektromos autók, amíg nincs kiépített töltőhálózat, de addig nem építenek töltőhálózatot, amíg nincs elég elektromos autó

– vázolta a klasszikus tyúk-tojás problémát a 24.hu-nak Milanovich Attila, a CE Rent Zrt. vezérigazgatója. Cége – a régiónkban elsőként – e-autók bérlésével foglalkozik. Ő maga az autófinanszírozási üzletágból jött, több, mint 3 éve használ elektromos autót, így személyes tapasztalatai révén is tud az elektromos autók piacáról.

Helyzetkép

Nálunk egyelőre gyerekcipőben jár az e-mobilitás, ám az általunk megkérdezett piaci szereplők mindegyike arra számít, hogy ez biztosan pozitívan fog változni a közeljövőben. Egyrészt nemzetközileg is az a trend, hogy néhány évtized múlva árammal fogják hajtani az új autók többségét. Másrészt a kormány – európai léptékkel mérve is – megfelelően kezdte támogatni az iparágat, különösen a hazai e-töltők telepítését. Így meglehetősen dinamikus fejlődés várható az e-mobilitás terén. Ezt támasztja alá, hogy a hazai és külföldi multicégek is mozgolódni kezdtek, meglátva az üzleti lehetőséget az e-autókban.

Budapest, 2015. október 14.
Egy személygépkocsit tankolnak a budai Várban felállított elektromos töltőállomásnál 2015. október 14-én.
MTI Fotó: Marjai János
MTI / Marjai János

Mint ahogy az is sokatmondó, hogy Milanovich cége – banki támogatással – kifejezetten az e-autókra alapozva kívánja megteremteni a klasszikus autóbérleti szolgáltatás alternatíváját Budapesten. Márpedig ha egy magáncég üzletet lát ebben Budapesten (Európa egyik legfejlettebb régiójában, ahol a magyar GDP 40 százalékát állítják elő) és ezt az üzleti tervüket annyira megalapozottnak látja egy bank, hogy azt hajlandó is finanszírozni, akkor abban lehet is valami (lásd keretes írásunkat a GreenGo-ról lejjebb).

A kormány így támogatja az e-autózást:

  • az e-autók (beleértve a hibrid meghajtásúakat is) zöld rendszámot kaptak, így ingyen parkolhatnak egyre több magyar városban, ingyen lehet őket árammal tölteni az utcai töltőkön (bár ez hamarosan fizetőssé válik), és  2018-tól várhatóan nem lesz rájuk érvényes a dugódíj
  • az e-autókat nem terheli regisztrációs adó, nem kell utánuk cégautó-adót fizetni, vissza lehet igényelni az ÁFÁ-t a céges villanyszámlából a töltés után, illetve lízingeléssel cégautónak vásárolva a villanyautó ÁFÁ-ja is visszaigényelhető
  • az e-autók vásárlására 1,5 millió forint igényelhető (friss)
  • az e-töltők telepítését megkönnyítették, bármely cég telepíthet ilyet, korábban csak áramkereskedők (friss)
  • az e-töltők telepítésére az önkormányzatok állami támogatást kaphatnak (friss)
  • plusz uniós szinten is folyamatban van az elavult e-autó szabályozás frissítése, amelybe a kormány is jelentősen beszáll a saját javaslataival (friss)

Forrás: Jedlik Ányos terv

Technológiai nehézségek

Az e-autók elterjedését technológiailag két tényező hátráltatja: az akkumulátorok kis teljesítménye, illetve hazai e-töltők csekély száma és gyenge minősége. Jelenleg a Tesla autói tudják a leghosszabb utat megtenni. Bár a gyári teszteken egy feltöltéssel 500 kilométert mértek, a valóságban ez biztosan kevesebb, mondta Milanovich. A fogyasztást nagyban befolyásolja ugyanis az időjárás, a klíma vagy a fűtés bekapcsolása. Ugyanakkor tény: az utóbbi években megduplázódott az akkumulátorok hatásfoka, a további fejlődés megállíthatatlan. Az autógyártók mindegyike nagy erőkkel fejleszti saját akkumulátorait.

Sajnos a hazai e-töltőállomások kiépítettsége szinte a nullával egyenlő. Az országban hatvanvalahány utcai töltő van, miközben a teljes lefedettséghez 7 ezer kellene.

Egy villanyautó szinte bárhol feltölthető, ahol van egy 10-16 amperes konnektor. Az e-autósok többsége általában otthon tölt, de ez lassú. A teljesen lemerült állapotról 8-10 óra alatt töltik fel az autót. Magyarországon mindössze huszonvalahány gyorstöltő, és néhány – nagyobb hatásfokú – villámtöltő van. A gyorstöltők 1-4 óra alatt, a villámtöltők 20-30 perc alatt töltik fel az autót 80 százalékos készültségre. Milanovich szerint nagyjából 7000 töltőállomás kellene az országos lefedettséghez, ez egyébként uniós ajánlás is 2020-ra. Bécsben, Párizsban idén egyszerre telepítettek 800 jó minőségű villámtöltőt, mondta.

A hazai gyorstöltőket az ELMŰ telepítette, oszlopaik többnyire Budapesten és néhány vidéki városban (pl. Miskolc, Sopron) találhatók, és legtöbbjük használatához regisztráció és mobiltelefonos alkalmazás szükséges. Piaci információink szerint ezek a töltők nem igazán felhasználóbarátak, mivel a tulajdonosnak a csomagtartóban kell vinni a töltéshez szükséges kábelt (amit külön meg kell vennie 70-80 ezer forintért), ez Európában a töltőállomások alapszolgáltatásának része. E mellett a Molnak is van két-három villámtöltője, amelyek a nemzetközi ipari digitális multi, az ABB modern technológiájára épülnek. Amúgy az ABB villámtöltői egy Vácon található üzemben készülnek, és a cég az egész világpiac számára innen szállítja a töltőket.

Binz, 2015. március 30.
Klaus Boy idegenvezető áll egy elektromos meghajtású Trabant mellett az észak-németországi Rügen-szigeten fekvő Binzben 2015. március 30-án. A helyi turisztikai központ az áprilistól októberig tartó szezonban naponta kétszer indít idegenvezetői járatot az eTrabanttal. (MTI/EPA/Stefan Sauer)
E-Trabi Észak-Németországban. EPA / Stefan Sauer

És persze nyilván az sem használ, hogy Magyarországon a nem-hibrid, tisztán elektromos autók árai 5-6 millióval drágábbak, mint egy hasonló kategóriájú benzines típus. Így az e-autó ma még a környezettudatos milliomosok játékszere. Ez azonban néhány év múlva megváltozhat.

Fontos tudni, hogy eddig csak áramkereskedők telepíthettek állomásokat, a jövőben már bármely cég. 2010-től az ELMÜ harapott rá a lehetőségre, ők elsősorban marketing célokat láttak a dologban. Az ELMÜ államosításával viszont elmondhatjuk, hogy ők gyakorlatilag kiestek a szóba jöhető, jövőbeli nagy szereplők közül. Lesznek viszont mások, akik ugrásra készen várják a megjelenést a magyar piacon, annál is inkább, mert a kormány biztosan fizetőssé teszi a töltőkön vételezhető áramot. Meglátásunk szerint ilyen nagy szereplő lehet majd a Mol, amely a hetekben hirdette meg a stratégiaváltását, amelynek keretében komolyan számolnak az e-autók elterjedésével is.

Az áram ára: “olcsó”

Az állam helyesen ismerte fel, hogy piacilag is érdekeltté kell tennie a cégeket, ezért szükségszerű, hogy majd fizetni kell a töltésért, mondta Milanovich. Egy „áramkút” telepítésének költsége 4-8 millió forint között van, amit nyilván szeretnének viszontlátni a cégek. Bár a töltőállomásokon nagyon sok múlik, ez csak kis szelete a dolognak, hiszen alapvető infrastrukturális változásokra is szükség van, hogy elterjedjenek az e-autók, mondta. Szerinte a cél az, hogy az e-autókat úgy töltsük, mintha benzinkúton lennénk, de ez még messze van. Ideális lenne, ha 5-6 darab töltő lenne egy helyen. Mivel egy töltés jelenleg 20-30 perc, az is fontos, hogy megfelelő körülmények mellett tudjunk várakozni ezen idő alatt, mondta.

Nagy kérdés, mennyibe fog kerülni az áram Magyarországon. Több forrásból is úgy értesültünk, hogy „olcsó” lesz.

A szabályozásra rálátó forrásaink szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumban egy olyan szabályozáson dolgoznak, miszerint kilowattonként nagyjából 45 forintba kerülne az áram, amellyel maximum 1000 forintos költsége lenne egy töltésnek (20 kW-os akkumulátorra vetítve ezzel nagyjából 100-150 kilométert lehetne megtenni). Bár kerestük a terület gazdáját, a minisztérium cikkünk lezárásáig nem válaszolt. Egyelőre annyi tudható, hogy a minisztériumban eddig nem készült olyan javaslat, hogy az e-áramnak jövedéki adótartalma is legyen. Hozzátesszük: az USA-ban kilowattóránként (kWh) 10 cent körüli (29 forint) az e-töltés, nálunk a tervek szerint ez 45 forint lenne.

Budapest, 2015. november 14.
Egy résztvevő ül elektromos autójában a következő héten megrendezendő Új úton az elektromobilitás az Európai Unióban című konferencia és családi nap felvezetéseként megrendezett elektromosautó-felvonuláson a fővárosi Felvonulási téren 2015. november 14-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
MTI / Mohai Balázs

GreenGo, az e-autók Bubija

„Nem arra alapoztuk az üzleti tervünket, hogy ingyenes marad az áram” – mondta Milanovich Attila akinek cége működteti a GreenGo nevű, frissen elinduló carsharing szolgáltatást Budapesten. A GreenGo hasonlóan működik, mint a Bubi biciklikölcsönző. Az ügyfelek bárhol felvehetik és leadhatják a bérelt autókat a szolgáltatási területen belül, egy mobiltelefonos applikáció segítségével. A cégnek ebben az az üzlet, hogy az ügyfél fizet a bérlésért. Nagyjából 12 ezer forintos regisztráció után, percenként 65 forintot, a parkolásért 15 forintot, illetve a 990 forintos havidíjat. Így egy 40 perces út 2600 forintra jön ki, mondta Milánovich. Novemberben 45 darab e-Up Volkswagennel indultak, év végére 75-öt szeretnének. A banki háttérrel együtt, tíz éves befektetésben gondolkodnak, a végére 10 ezer ügyféllel, 3-500 autóval. Úgy véli, már 15-20 százalékos kihasználtsággal jövedelmező lehet az üzleti modelljük. Azt sem zárják ki, hogy maguk is telepítenek e-töltőket. Milánovich elsősorban azoknak ajánlja a Greengo-t, akik városon belül akarnak rohangálni, de nem akarnak egy autóval bajlódni, illetve környezettudatosak.

Tíz év múlva áram fogja hajtani az autókat

Érdekes, bár nem szorosan a témához tartozó kérdés, hogy van-e, lehet-e kapcsolat a paksi bővítés és az e-mobilitás elterjesztése között. Bár a kormány – teljesen megtévesztve a közvéleményt – még Paks 2-őt is a lakossági rezsicsökkentéssel indokolta („olcsó áram”), a kormány (még) nem kötötte össze az e-mobilitást a paksi bővítéssel.

Megkérdeztük erről Milanovich Attilát is, aki szerint az biztos, hogy a világban az autókat tíz éven belül áram fogja hajtani, de hogy az áramot miből állítják elő, az még kérdéses.

Autóba való áramot hidrogénből, vízből, atomból, napenergiából, de még benzinből, dízel-hibridből is elő lehet állítani. Sok elképzelés van, de még egyik sem uralkodó. Minden attól függ, hogy az akkumulátor fejlesztés hogyan alakul a jövőben, mondta.

Egy biztos: a paksi bővítésből biztosan nem lesz olcsó áram az e-autókba, hiszen az orosz hitellel évtizedekre Oroszországhoz láncoljuk magunkat, másrészt Paks sokkal drágábban fogja előállítani az áramot, mintha megvásárolnánk a nyílt árampiacról. Ha tehát esetleg azt hallaná a kormánytól a jövőben, hogy az elektromos autóinkat, buszainkat is majd az olcsó paksi áram fogja hajtani, ne higgye el.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.