Szamlafizetes-Raerunk-arra-meg(430x286)(3).jpg (fizetés, pénz, )
Gazdaság

Ki marad itt éhbérért? Drasztikus béremelés vagy elvándorlás

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 09. 21. 11:31

Tudta? Egy magyar munkáltatónak jelenleg 2 forintjába kerül, hogy 1 forint fizetést adjon.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők szerint egy lépésben és drasztikusan kellene csökkenteni a járulékokat ahhoz, hogy versenyképesek legyenek a magyar fizetések. Ha nem növekednek hamarosan a nettó bérek, még többen mehetnek külföldre, miközben már így is gondot okoz a munkaerőhiány.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint a gazdasági versenyképességet is rontja, hogy hazánk negyedik a béreket terhelő legmagasabb adókat, járulékokat összehasonlító, fejlett gazdaságokat összegző listán. A problémát érzékelték a döntéshozók, a nemzetgazdasági miniszter ezért jelentett be a minap a járulékcsökkentést.

Az ötlet jó, de még nem világos, hogy először a foglalkoztatottságot vagy a versenyképességet szeretnék-e növelni. Egy kisebb mértékű, többlépcsős csökkentés elodázná a versenyképesség elérésének időpontját is, kevésbé tervezhetővé tenné a beruházások forrásait. A lépésnek lesznek árnyoldalai is, vannak területek, ahova eleinte kevesebb pénz jut. Ezért szakmailag is meg kellene vitatni az elképzelést.

Zara László szerint ez azonban önmagában nem orvosolja a munkaerőhiányt, a megoldásához képzési, lakhatási, toborzási-szervezési megoldások is kellenek.

18,5 százalék

Ha teljesen megszüntetnék a munkavállalót terhelő 10 százalékos nyugdíj- és 8,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, akkor 18,5 százalékkal magasabb bért kapnának a munkavállalók, de Zara László szerint ezzel nem csökkennének a vállalkozók terhei, nem nőne a cégek versenyképessége, így több munkahely sem.

Ugyanakkor valószínűleg nem is csábítaná haza azokat, akik a magasabb bérek reményében hagyták el az országot, mert az átlagos uniós és magyar bérek közötti különbség meghaladja a 18,5 százalékot.

Ez a környező országokból sem vonzana hozzánk képzett munkaerőt, és a képzetlen munkaerőt igénylő mezőgazdaságban jelentkező hiányt sem oldaná meg, mert ott eddig is költség- és köztehermentesen, szürkén vagy feketén foglalkoztatták az embereket.

Zara László szerint inkább a foglalkoztatót terhelő járulékok (szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás) jelentős, legalább 10 százalékos csökkentésére lenne szükség, bár a mikrovállalkozásoknál még ennek sem lenne számottevő hatása, a kedvezmény mértéke nem volna elég egy-egy beruházás megvalósítására vagy új munkahelyek megteremtésére.

Két forint egy forintért

A jövedelmek fehérítéséhez Zsiday Viktor alapkezelő szerint egy lépésben és nagymértékben kell megvalósulnia a járulékcsökkentésnek. Mint mondta: nem okozna nagy bevételkiesést az államnak, ha csökkentené az önmagára fordított kiadásait.

Magyarországon a munkáltatónak jelenleg 2 forintjába kerül, hogy 1 forint fizetést adjon, ugyanez az arány az unióban körülbelül 1,3. Nem véletlen, hogy ennyi magyar ment külföldre, akik közül a legtöbben vissza sem jönnek.

Csődök jöhetnek?

Komoly gazdasági átrendeződés várható azoknál a kis- és közepes cégeknél. Azok tönkre fognak menni, amelyek nem tudják kifizetni a megemelt munkabéreket. Ezt már Parragh László a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint bár sokan csodafegyverként tekintenek a járulékcsökkentésre, az nem elég ahhoz, hogy érdemben nőjenek a régiós szinten is elmaradó magyar bérek.

Nem gondolom, hogy egy 2-3 százalékos bérnövekmény itt tartaná a magyar gazdaság munkavállalóinak elitjét. Ez ahhoz kevés. Ennél sokkal összetettebb a feladat, és mi azt állítjuk, hogy egy bérfelzárkóztatási program kell, amelynek egy fontos eleme a járulékcsökkentés, de emellett kell még egy csomó más elem is.

A béremelés visszahozza a fiatalokat

A bérek jelentős növekedése egy idő után visszahozza a külföldön dolgozó fiatalokat. Ezt is Parragh László mondta, csak az M1 aktuális csatornán. Az MKIK elnöke arra számít, hogy lesz bérfelzárkózás. Ennek fontos elemeként említette a hatékonyság növelését, a járulékok csökkentését, a bérek emelését.

Ha a magyar munkaadók azt szeretnék, hogy legyen munkaerő, akkor meg kell fizetniük, vagy nem fizetnek, de akkor tönkremennek.

Parragh a szakképzési rendszer átalakítását sikeresnek tartotta, de elismerte, kell még pár év, mire kijönnek az első diákok, akik az új rendszerben végezték tanulmányaikat. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre kevesebb a gyerek, és a gimnáziumok elszívó hatása is szűkíti a szakképzésbe beiratkozók számát. Tíz év alatt csaknem százezerrel csökkent a szakképzésbe beiratkozók száma, viszont akik végeznek majd, azok el tudnak helyezkedni a piacon.

Az állam költ sokat magára

A nettó bérek mielőbbi növelésére azért van szükség, mert a magyarországi fizetések már a szlovákiai és a lengyelországi bérekkel sem versenyképesek, óriási a szakemberhiány szinte minden területen és főleg a munkaerő-piaci szempontból legfontosabb diplomások és szakmunkások hagyják el az országot. Korábban többen – nemcsak ellenzékiek – figyelmeztették a kormányt arra, hogy mennyire téves logika azt hinni, hogy az olcsó munkaerő nyereség az ország számára, Zsiday Viktor például úgy vélte, a magyar bürokrácián 1000 milliárd forintot meg lehetne spórolni, ami fedezne egy egyszeri, nagy járulékcsökkentést. A magyar állam sok pénzt szed be adó- és járulékbevételek formájában, mivel sokat költ magára az állam.

 

 

 

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind