Gazdaság

Egészségügyi ellátást adhat a munkáltató, 100 ezer forintig adómentesen

Az ado.hu szakértőjével a 2017-től jelentősen megváltozó cafeteria elemek között a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátást vizsgáltuk meg. Akár havi 100 ezer forintig adómentesen adható lesz, de hogy mit és hogyan lehet majd elszámolni, egyelőre nem tudja a szakma sem.

Az ado.hu elemzése szerint béren kívüli juttatások rendszerének átrajzolása az Európai Bíróság ítélete nyomán vált kötelezővé a kormány számára; a kötelezettségnek a Törvényalkotási bizottság módosító javaslatában tettek eleget. Ennek lesz része új adómentes juttatásként 2017-től a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás. Adómentes, tehát sokkal kedvezőbb a híradásokban gyakran elhangzott SZÉP- kártyánál és évi százezer forintnál, hiszen azok után szja-t és ehot is fizetni kell. Hogy milyen típusú egészségügyi ellátások nyújthatók adómentesen, azt később határozná meg az egészségügyért felelős miniszter „az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben”. Ezek olyan nem pénzben kapott juttatások lennének, amelyeket nem lehet majd utalvány formában teljesíteni. A javaslatban nem szerepel felső összeghatár.

Az új szabályozás többszörösen hozná nehéz helyzetbe az egészségpénztárakat, hiszen az egészségpénztári támogatás – a többi önkéntes pénztári támogatással együtt – kikerül a béren kívüli juttatások köréből és úgynevezett béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás lesz. Ez jóval kedvezőtlenebb adózási feltételeket jelent a jelenleginél: 34,51 százalékos helyett 49,98 százalékos lesz az összes közteher (ugyanis az 1,19 századdal felszorzott adóalapra a 15 százalék szja mellé 27 százalék eho rakódik a jelenlegi 14 százalékos eho helyett).

Nagy jelentőségű módosításról van szó, amely jelentős összegeket áramoltathat a magánegészségügyi intézményekhez, különösen, ha a rendeletben az ellátásokat eléggé széles körűen határozzák meg. Utóbbi esetben a hatás a privát egészségügyi rendszer komoly megerősödése lenne. A magánegészségügy erősítését sokan ünnepelnék, hiszen az állami egészségügyi rendszer részleges tehermentesülését jelentené. Egyes társadalomtudósok azonban – mint például Dahrendorf – arra figyelmeztetnek, hogy az állami ellátás mellett párhuzamosan kiépülő, a tehetősek számára elérhető magánellátás azt eredményezheti, hogy a társadalom befolyásosabb része immár nem lesz érdekelt a közellátás színvonalának magasan tartásában – írja az adószakmai portál.

Olvasói sztorik