Az Európai Unió Bírósága (EUB) jogerős ítéletében azoknak a magyar vállalkozóknak adott igazat, akiket a kormány 2012-ben három nap alatt kifosztott a kaszinótörvénnyel
– mondta a 24.hu-nak Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke.
Hozzátette: az uniós bíróság azt kifogásolta, hogy a magyar jogalkotó nem írt elő olyan átmeneti időszakot, amely alatt az új jogszabályokhoz alkalmazkodni lehet, illetve ésszerű kompenzációs rendszert sem alakított ki a vállalkozók kárpótlására. Schreiber szerint ez azt jelenti, hogy megnyílt a vállalkozók kártérítési alapja, akik a magyar bíróságokon százmilliárd forintos kártérítésért perelhetik a magyar államot a közeljövőben.
A bíróság tavaly júliusban hozta az ítéletet, Schreiber tudomása szerint számos keresetet már benyújtottak a cégek, az idő eddig a felkészüléssel telt. A perek hamarosan elkezdődnek, a hazai bíróságokon múlik, hogy a szerencsejáték-szervezők mekkora kártérítést kapnak a nyerőgépek betiltása miatt, mondta Scheiber lapunknak. Becslésük szerint az egyszeri okozott kár százmilliárd forint körüli, és az ellehetetlenített vállalkozások elmaradt hasznáról még szó sem esett, emlékeztetett az elnök, aki úgy tudja: néhány vállalkozás egyezkedni is próbál majd a kormánnyal, hogy elkerüljék a pereket. Kerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, amint reagálnak, frissítjük a cikkünket.
Jönnek a törvényen felül állók
Mint arról beszámoltunk, 2012 októberében három nap alatt tiltotta be a kormány a pénznyerő iparágat, amely évi 35 milliárd forintnyi játékadót, és az ugyancsak 35 milliárd forintnyi egyéb adóbevételt termelt a költségvetésnek. Tizennyolcezer helyszínen 1200 cég foglalkozott szerencsejáték-szervezéssel. A játékgépek 2012-es törvényi betiltását megelőzően a kormány ötszörösére emelte a játékadót, majd azt követően egyik napról a másikra visszavonta a játékgépek engedélyeit.
Fotó: Kummer János
2013-ban a kormány ismét átalakította a szerencsejáték-piacot. Ekkor adták oda a kiszemelteknek a kaszinózást koncessziók formájában, miközben Lázár János azt állította, hogy a „Fidesz krédójával ellentétes a szerencsejáték”. A nyolc megmaradt játékkaszinóból ötöt a kormány filmügyi biztosa, Andy Vajna, kettőt a debreceni fociklub elnöke, Szima Gábor tulajdonol, a soproni kaszinót pedig a Casino Austria GmbH vette meg.
Köztudott, hogy Andy Vajna kaszinóit offshore cégek tulajdonolják, többmilliárdos nyereségük Luxemburgba vagy ki tudja, hova vándorol, mondta Scheiber. Ráadásul a kaszinóüzemeltetést maga a kormány támogatja, hiszen a legnagyobb működési tétel, a többmilliárdos koncessziós díj összege levonható a játékadóból, közben a működésükre még a Szerencsejáték Felügyelet sem lát rá.
Ezen csak 100 milliárdot veszített a költségvetés
Schreiber szerint a nyerőgéppiac betiltásával három év alatt több mint 100 milliárdot bukott a költségvetés. A Tállai András NAV-elnök által január végén ismertetett adatok szerint 2015-ben a Magyarországon üzemelő 8 játékkaszinó 3,08 milliárd forint játékadót fizetett. Összehasonlításul: a piaci szereplők 2012 októbere előtt játékadó címén évente 35 milliárd forintot fizettek a költségvetésbe, egyéb jogcímeken pedig másik 35 milliárdot.
Orbán Viktor kormányfő a parlamentben március 21-én azt mondta a nyerőgéppiacról: a kormány létrehozott egy átlátható, világos rendszert, amelyben valóban Andy Vajna szerepel. Hozzátette: ez azért bántja többek között a Jobbik szemét is, mert „a félkarúrabló-féle üzletben a Jobbik és a Jobbikot támogató emberek nyakig érintettek voltak”, és ezt a rendszert a Fidesz felszámolta.
Schreiber kérdésünkre válaszolva azt mondta, nem érti, hogy a miniszterelnök mire gondolhatott átláthatóság alatt, hiszen korábban magyar természetes személyekből álló kis-közép vállalkozások működtették a nyerőgéppiacot, viszont a jelenlegi offsore cégmodell csak azok számára átláthatóbb, akik tulajdonosai annak.
Nyerőgép a buli
Ehhez azért hozzá kell tenni, hogy a 80-as évektől 2012-ig a nyerőgép és kaszinópiac döntően az alvilág befolyása alatt állt, arra senki nem látott rá, köszönhetően a rendezetlen szabályozásnak. A rendszerváltástól kezdve ugyanúgy kézbesítési megbízottakkal, offshore háttérrel, rejtve maradva irányította az alvilág a szerencsejáték-ipart, mint most Andy Vajna a kormányfő akaratából.
Tény, hogy a bűncselekményekből származó pénzek tisztára mosásának az egyik legfontosabb terepe mindig is a szerencsejáték-ipar volt, ez a bűnüldöző szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok előtt is egyértelmű volt. Már 2001-ben leírták, a kaszinósok milyen technikákkal manipulálják a gépeket, megtévesztve a játékosokat és az adóhatóságot. Az is ismert volt, hogy a játékgépes üzletemberek vagy azok, akik játékgépekkel is foglalkoztak ebben az időben, a Fidesz és más pártok környezetében is feltűntek.
Új klientúraépítés
A fideszes hátország játékgépes kötődéseiről többek között a hvg.hu is írt 2007-ben. A lap szerint – az azóta kegyvesztett – Csipak Péter Fidesz-közeli ingatlanfejlesztő úgy vehette meg 2007-ben egy alvilági vita miatt a korábban porig rombolt Grand Casinót a Deák Ferenc utcában a Fashion Street számára, hogy “egyik cégének igazgatójává” azt a férfit tette, aki akkor a legnagyobb kaszinós érdekcsoport tagja volt – írta a hvg.hu 2007-ben.
Mindenesetre Schreiber István, akinek a szerencsejáték-szervező holdingcége szintén tönkrement az Orbán-kormánynak köszönhetően, azt üzeni a miniszterelnöknek, hogy ő is perelni fog, és addig is egy Rejtő Jenő-idézetet szeretne Orbán Viktor figyelmébe ajánlani a nagy író születésének 111. évfordulóján (1905. március 29.):
Az idő pénz, de a pénz nem idő! Az idő legyőzhetetlen.
