Image: 73188988, Matolcsy György, a második Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere sajtótájékoztatót tart., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Gazdaság

Áder nagyot koppantott Matolcsy fejére

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 03. 09. 16:52

Korábban a témában:

Előzetes normakontrollt kért Áder János államfő a Magyar Nemzeti Bankról és a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól. Az AB-nek 30 napja van eldönteni, hogy a két törvény összhangban van-e az Alaptörvény rendelkezéseivel.

A köztársasági elnök ezzel egy időre megakasztotta a “Ne zavarj, épp lopok”-törvénykezés újabb esetét. De csak egy kis időre.

A köztársasági elnök szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével.

A közpénz közpénz jellege nem enyészhet el

Ha Magyarország működő alkotmányos demokrácia lenne, a köztársasági elnök döntése magától értető lenne, hiszen ezek egyértelműen alkotmányellenes törvények. Ennyiben tehát meg vagyok lepve

– kommentálta a döntést a 24.hu-nak Szabó Máté Dániel, a TASZ alkotmányjogásza.

Szabó szerint egyértelmű, hogy a kormány még a saját alaptörvényének is ellentmondott a törvénymódosítással, hiszen ez a közpénzekkel kapcsolatban nagyon tág nyilvánosságot ír elő. A nemzeti vagyon felhasználására még szerződést sem lehet kötni olyan céggel, amely nem átláthatóan működik, mondta. Jogi nonszensz, hogy az MNB alapítványainak pénze elveszítené „közpénz jellegét”, hiszen az MNB, valamint vállalkozásai és alapítványai tevékenysége közfeladatnak minősül, és nemzeti vagyonnal nemzeti vagyonnal gazdálkodnak.

Szolnok, 2015. november 10.
Áder János köztársasági elnök előadást tart Élő bolygónk címmel a IX. Alföldi tudományos tájgazdálkodási napok konferencián a Szolnoki Főiskolán 2015. november 10-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Áder János
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Természetesen Áder ettől még nem lesz a szabadságjogok bajnoka, hiszen az elmúlt öt évben nem volt nagy gyakorlata az államfői alkotmányos vétónak, különösen nem az információszabadság témakörében, mondta.

Áder János például nem élt alkotmányos vétóval a paksi titkosítás, vagy a „visszaélésszerű adatigénylés” hivatali megtagadása miatt (2013), mint ahogy amiatt sem is, hogy az igénylőnek kell megfizetni a közérdekű adatok kiadásának költségeit (2015).

Az már csak hab a tortán, hogy 2010 óta az a fideszes gyakorlat, hogy az igazán fontos jogszabályokat egyéni képviselők nyújtják be, hogy azokat ne kelljen társadalmi vitára bocsátani, és az ellenzék se készülhessen fel egy nap alatt az érdemi diskurzusra, és így ne is legyen semmilyen értelmes vita. Szabó szerint maga a gyakorlat is sérti a jogbiztonságot, bár erre most nem tért ki az államfő.

Folyamatban lévő ügyek

A kormány titkosítási törvénye visszamenő hatályú lett volna, azaz a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozott volna. Nem lehetetlen, hogy éppen ezen ügyek miatt hozták a törvényt két nap alatt. Azonban a Fővárosi Ítélőtábla január 28-án jogerős bírósági ítélete kimondta: a jegybank pénze akkor is közpénz, ha azt különböző alapítványokba próbálják eldugni. Ez a jogerős bírósági ítélet érvényben van, és a határidő hamarosan lejár. Ennek alapján a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány összes szerződésének valamennyi részletét az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül Tóth Bertalan MSZP-s politikus részére, aki megindította az MNB és a Posta ellen az adatigénylési pereket. A részletekről hamarosan nagy örömmel fogunk beszámolni olvasóinknak.

Mi várható?

Az alkotmányjogász szerint a törvényeket az AB sem fogja átengedni, de ez egy jóslat, amit sok minden befolyásolhat.

Ha az Alkotmánybíróság valóban Alkotmánybíróságként, és nem politikai testületként működik, ki kell mondania, hogy ezek a módosítások alkotmányellenesek.

Korábban arról írtunk: óriási kamu a kormány állítása, hogy az MNB különleges státusa miatt kell kivenni az MNB alapítványait, cégeit az infotörvény hatálya alól. A Fidesz korábban a Magyar Postánál játszotta el ugyanazt, amit az MNB-nél szeretett volna. Ez beleillik abba a titkosítási folyamatba, amelyben várhatóan még több állami vállalat fog feltűnni idén.

Szabó korábban úgy nyilatkozott lapunknak: ahol a közpénz elköltése titokban történik, ott az általában el is tűnik. Ennek alapján a kormánynak azért kell a titkosítás, hogy szabadon lophassanak a közvagyonból. Jó hír, hogy a szakértő szerint az AB, és az alkotmányról szóló közéleti vita, a nyilvánosság legalábbis egy ideig, megakaszthatja ezt a folyamatot.

Még az is elképzelhető, tehetnénk hozzá, hogy a kormány ezt úgy fogja felmutatni a népnek: lám, lám, Magyarországon működik a demokrácia, hiszen a “független” AB elkaszált egy kormánypárti javaslatot.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.