Gazdaság

Hogy essen rájuk a kutya fasza! – Földárverésen jártunk Somogyban

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2015. 11. 26. 14:08

A kormány hozott egy jogszabályt, hogy a helyi gazdák árverésen vásárolhatnak földeket. Az árverések a múlt héten indultak. Mi Kaposvárra mentünk megnézni, hogyan zajlik egy ilyen. Beszéltünk helyi gazdákkal, akik hoppon maradtak, és egy névtelenséget kérő családdal, akik három hektárt nyertek Siófok mellett.

Az árverések szabályai első pillantásra szigorúak. Csak helyben élő gazda vehet földet, maximum 300 hektárt. A megvásárolt földeket 20 évig nem lehet sem eladni, sem megterhelni. EU-s földalapú támogatás is csak akkor jár rá, ha a gazda kötelezettséget vállal, hogy maga műveli a földet. Állami tulajdonban jelenleg 800 ezer hektár erdő, szántó, legelő, rét található. Ebből az állam alig két hónap alatt összesen 380 ezer hektárt fog eladni. Ezt egy kormányhatározatban szabályozzák. Az árveréseket a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) bonyolítja, ám eddig a földeknek csak a töredékét írták ki árverésre.

Fotó: Nagy András

Zavaros jogi helyzet

A földek körüli jogi helyzet azonban meglehetősen zavaros. Mivel a kormány új földtörvénye szerint a 2013 előtt bérbe adott földekre az 1994-es földtörvény vonatkozik, sokak szerint ezeket a földeket nem érdemes megvenni, mert jog szerint nem lehet kirakni az eddigi bérlőt, és nem is lehet felemelni a bérleti díjat. A korábban kötött bérleti szerződésekről ugyanis a földtörvénynek csak kétharmaddal módosítható része rendelkezik. A kormánypártok viszont idén elveszítették a kétharmadukat a parlamentben. Vagyis ezúttal nem tudnak bármit megtenni.

Erre a jogi anomáliára éppen Simicska Lajos üzlettársa, a Mezort Zrt. vezérigazgatója, Purgai Ferenc hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzetben. Szerinte nagyon veszélyes helyzetbe kerül az, aki 2013 előtt kötött, bérleti szerződéses földekre licitál. Kivéve azokat a kiválasztottakat, akik a saját maguk által bérelt földeket vehetik majd meg, mivel helyben lakó gazdáknak minősülnek. Bár az Agrárszektor szerdán azt írta, hogy Győrffy Balázs benyújtott egy újabb, „lex Simicska II.-nek” is hívott javaslatot, amely feles törvénnyel írná elő, hogy az új földtulajdonosok önkényesen megemelhetik azoknak a földbérleti szerződéseknek a díjait, amelyeket még 2013 decembere előtt kötöttek, ezt még nem fogadta el a parlament.

Mindenesetre ez még furcsább jogi helyzetet teremtene, hiszen kőkeményen belenyúlna a múltbeli polgárjogi szerződésekbe. Például, ha a bérlő nem fogadja el az új tulajdonos egyoldalú módosítását, a földhaszonbérleti szerződése érvényét veszíti.

Ez azért nagyon durva.

Kíváncsiak voltunk, mindez hogyan néz ki a valóságban, mit gondolnak erről a vidéki emberek, a helyi gazdák. Elutaztunk Kaposvárra, ahol a Somogy megyei földek árverését tartják. Azért ide, mert itt él Ágh János helyi nagybirtokos, aki – Mészáros Lőrinc mellett – alighanem az egyetlen olyan oligarcha az országban, aki jogi kockázat nélkül meg tudja majd vásárolni a saját maga által bérelt földeket, plusz még újakat is tud hozzá szerezni rendkívül olcsón. Ez azért lehetséges, mert Ágh János és családtagjai helyben élő gazdálkodóknak számítanak ott, ahol az eddig bérelt földjeik is vannak.

Előre le vannak osztva a földek

Kaposváron az Ágh-rokonság több mint 500 hektárja kerül kalapács alá. Egészen pontosan azok, amelyeknek a húszéves használati jogát „Földet a gazdáknak” földbérletpályázaton nyerte el a hoppon maradt helyi gazdák elől nemrégiben. Úgy tudjuk: a pályáztatás nélkül használatba adott összes somogyi föld közel negyedrészét „birtokolja” a bábonymegyeri Ágh János, Ágh Jánosné, Ágh Tamás és Ágh Regina.

Ágh János felesége Siófokon él, sem őt, sem gyermekeit nem látták a földeken gazdálkodni, legalábbis a helyi gazdák szerint.

A helyszínen kiderült, az Ágh-földeket november végén és decemberben árverezik, így erről nem tudtunk riportot írni. Viszont úgy voltunk vele, hogy ha már itt vagyunk, legalább be tudunk ülni egy igazi árverésre tudósítani, és a helyi gazdák véleményét is megkérdezzük.

A somogyi gazdák azt mondták, eszük ágában sincs pályázni, de nem a zavaros jogi helyzet miatt, hanem mert pontosan tudják, hogy az egész földlicit előre le van osztva a kiválasztott gazdák között. Gál Ferenc, bábonymegyeri gazdálkodó azt mondta a 24.hu-nak, hogy

Borítékolni lehet, hogy Somogyban a helyi oligarcha, Ágh János és rokonsága fogja vinni az értékesebb földeket. Aki a saját 700 hektárja mellé így majd megszerezhet minimum még 700-at, a megyében kiírható 1000-1500 hektárból.

Gál Ferenc Bábonymegyeren gazdálkodik 20 éve, ahol három hektárja van. Állattartóként kezdte, majd a szaporulat hasznából folyamatosan fejlődött. Két MTZ-vel műveli a földjeit. Szeretne most is továbbfejlődni, de azt mondja, a kormányprogram alapján csak a kiválasztott helyi gazdák juthatnak földhöz. Szerinte előre kidolgozott forgatókönyv szerint osztják le egymás között az értékesebb földeket a Fideszhez láncolt magoszos gazdák.

Essen rájuk a kutya fasza!

Egy másik, névtelenséget kérő gazda azon a véleményen van, hogy a Fidesznek nem okozhat gondot a kétharmad hiánya, ha törvénytelenséget kell elkövetni.

Majd megvesznek néhány ellenzéki politikust kilóra, és hoznak egy új földtörvényt, amiben visszamenőleg belenyúlnak a bérleti szerződésekbe, hogy essen rájuk a kutya fasza, mondta.

Úgy tűnik, a pénzért megvehető ellenzékiekre most nem is lesz szükség, hiszen hétfői riportunk óta a fideszes Győrffy Balázs már benyújtotta a bérleti szerződésekbe is belenyúló javaslatát. Megkérdezem, mi a gond azzal, hogy Ágh szétnyerte magát Somogyban. Hiszen ő egy helyi gazdálkodó, aki megfelelt a “Földet a gazdáknak“-pályázat feltételeinek, majd nyert, így minden jogszerű, nem?

Meg egy nagy túrót, válaszolta a gazda. Nem volt itt semmiféle pályázás.

Mint megtudtuk, Ágh János szülei régi parasztcsaládból származnak, akik dolgos emberek lehettek, hiszen elég sok földet összeszedtek. Ő viszont már szintet lépett, és a politika, a helyi kiskirályok segítségével bővíti tovább a földjeit, mondta a gazdálkodó, amit mások is megerősítettek.

Hát, milyen törvény az olyan, amely csak a kiválasztott helyi gazdákra vonatkozik?, kérdezte a gazda. Én is szeretnék földhöz jutni, de nekem esélyem sincs, pedig 20 éve gazdálkodom. Ha meg felemelem a szavamat, a védelmi rendszerük életbe lép, és kicsinálnak, mondta.

Ezért is kért névtelenséget a gazda.

Alászállunk

Ilyen előzmények után ültünk be a Somogy Megyei Kormányhivatal csodálatos alagsorába az árverésre. Maga az árverés egyébként semmi különös, és szerencsére sajtónyilvános is, így nem kellett a Rotary tollamba épített rejtett kamerámat használnom. Szóval annyi, hogy beterelik az érdeklődőket egy terembe, ahol hat felkent hivatalnok ül egy hosszú asztalnál. Ők szigorúan néznek egy ideig, majd a középen ülő főhivatalnok gyorsan ledarálja a mikrofonba az árverés szabályait.

A sötét és levegőtlen „árverési csarnokban” ötven szék lehet, de csak négy foglalt. Mint megtudtuk, az árverések kezdete óta rendkívül gyér az érdeklődés. Ma is csak két társaság jelentkezett licitre az ügyvédjükkel, és ezzel még szerencsénk van, ennél kevesebben szoktak lenni. Gál Ferenc helyi gazda szerint azért vannak kevesen, mert eddig még nem voltak nagyobb területek, de ha lennének, azok kikiáltási ára több tíz vagy százmillió forint, és már a tízszázalékos árverési biztosíték is jelentős összeget tesz ki, amit sokan nem engedhetnek meg maguknak. És ha ez még nem volna elég, Somogyban úgyis az Ágh család fog nyerni, nincs értelme licitálni, ez köztudott a gazdák körében, mondta.

Elkezdődik a licit, majd jön egy váratlan fordulat

Mint megtudtuk, a most licitáló felek egymás riválisai, ugyanarra a 3 hektáros, Siófok melletti földre pályáznak. Feszült és parázs hangulatra számítunk, ahol egy-egy szemöldökrándulásnak is óriási jelentősége lehet! A kikiáltási ár 3,5 millió forint, a főhivatalnok megnyitja a licitet. Nagyon profin vezeti le a folyamatot, csak a szeme mozog, mint a filmekben. Villannak a tekintetek, repülnek a milliók.

3 millió 600 először, 3 millió 600 másodszor …. és igen, a jobbra ülő társaság emeli a tétet 100 ezer forinttal! A főhivatalnok azonnal reagál, először … másodszor. Hopp, a rivális se rest, azonnal rálicitál még 100 ezerrel. Végül a főhivatalnoknak háromszor kell felemelnie a kis fehér műanyag tárcsáját (talán egy vasúti játék kelléke lehet, vagy egy igazi pályarendezőtől szerezhették?), míg lekoppinthatja a licitet egy nagy fakalapáccsal. Bumm!

Mindenki tudja

Végül 3,85 millióért ment el a 3 hektáros földecske. A nyertes társaság nagyon örül, nekik ez újabb lépés a szerény gazdaságuk bővítése felé, ebből élnek. Növényeket termesztenek, repcét, búzát, amit a környékbeli nagy gazdaságoknak adnak el Siófok mellett. Az egész árverés nagyjából 4 és fél percig tartott, az előzetes regisztráció beletelt vagy 30 percbe. Aznap nem is volt több árverés. Ennyi volt mára. Leadjuk a sajtókártyát a portánál, indulunk haza.

Kifelé jövet összefutunk a nyertes társasággal, és ekkor egy váratlan fordulat történik. Kicsit félve elmondják, hogy ők bizony összejátszottak a másik társasággal. Évek óta tulajdonostársak egy vállalkozásban, ám egyikük magánszemélyként bérel földet a közös cégüktől, erre licitáltak most, mert szeretnék megvenni. Ezzel mindenki tisztában volt, az árverési hivatalnokok is, az ügyvédek is, de eljátszották, hogy licitálnak, hiszen másképpen egyáltalán nem szerezhetnének földet. Ez így törvényes, senkinek sem lehet ellene utólagos kifogása. És nem is kell, hogy legyen. A nyertes család jövője függ azon, hogy végre megvásárolhatták azt a földet, amit már hosszú évek alatt saját kezűleg művelnek. Nekem ők igazi gazdáknak tűntek, akik tényleg a földjükből élnek.

A nagy földátverés

A névtelenségéhez ragaszkodó család egyik tagja úgy gondolja, hogy ez az egész árverés egy nagy átverés kirakat. Nemcsak azért, mert az ő esetük teljesen egyedi, amit csak egy színjátékkal lehetett törvényesíteni, hanem főként azért, mert az értékes földeket már régen kiszemezgették a hatalmasok a színfalak mögött, a kisembernek nem jutnak értékes földek.

Nem véletlen, hogy ennyire gyér az érdeklődés az árverések iránt.

A család ügyvédje hozzátette: az is érdekes, hogy nem tudni, mi alapján, hogyan értékelték a földeket. Az ő közepes minőségű szántójuk 3 hektárját például 3,5 millióra értékelték, más családok kiváló minőségű, 100 hektáros szántóját csak 25 millióra. Innentől kezdve csak találgatni lehet, de azt ő nem akar.

Kifelé jövet Sallai Benedek LMP-s képviselővel is találkozunk, aki már kiöntötte a kormányhivatal elé a maga marhatrágyáját. Így tiltakozott a földárverések ellen. Azt mondta, a Fidesz becsapja az embereket, és ez az egész bűzlik, mint a trágya. Mint az alábbi képen is látható, a kaposváriak körében nagy sikert aratott az akció, sokan vittek a kiváló minőségű trágyából otthonra egy keveset.

Gyorsan készítettünk a parlamenti képviselővel egy villáminterjút:

Ön szerint igaz, hogy a Fidesz ellopja ezeket a földeket?

Közvetetten igen. Biztos vagyok benne, hogy a kiválogatott, értékesebb földekből a magoszos gazdák fognak gazdagodni. Az egyszerű gazdák semmit nem kapnak. Holott a föld a magyar társadalomé, a Fidesznek nincs felhatalmazása a földárverések elindítására. Az összes ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz fordult, mert eleve alkotmányellenes egy kormányhatározatban előírni az árveréseket.

A kormánypártok azt mondják, hogy minden jogszerű. Hol itt a gond?

Az, hogy egy normális államban a jogszerűség és az erkölcs kéz a kézben jár. A Fidesz jogszerűsége azt jelenti, hogy maffiamódszerekkel elfoglalják az államot, és a saját gazdasági érdekeiknek megfelelően hozzák a jogszabályokat. Mi az erkölcsről, a jog uralmáról, a közjóról beszélünk.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.